Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

Én igyekszem tenni is azért, hogy még a harmadik 56 éves szakaszt is megkezdhessem! :-D

És ha lassacskán is, mert tényleg nem kerget a tatár...azért haladok szépen én is.

Anyu szembeszomszédja is hasonló összeget kért hasonló távra. De ezzel az ideje is meg volt fizetve, mert ezt a szívességet Anyu olyankor kérte, ha nagyobb gond volt, és akkor az emberke szó nélkül várakozott, amíg csak kellett.

Ha mentek a teszkóba, megkérdezték, hozzanak-e valami Anyunak, és csak az árát kérték el. Persze Anyu idős volt, és a szembeszomszédja sem idevalósi. A közvetlen szomszéd néni családja rendszeresen járt oda vásárolni, soha nem kérdezték meg, kellene-e valami nekem...Egyszer megpendítettem a néninek, hogy alkalomadtán meg lehetne-e beszélni...de nem volt reakció.

(A város túlsó határában van a teszkó, még nem is láttam soha.)

Fura lehet, amit mondok, de nem érzem magam egyedül, csak fizikailag egyedül vagyok.

Itt a két kutyám, a macskák, akikkel kellemes szimbiózisban vagyok. Beszélgetni is szoktam velük, mert kell is, és az egyéb, azaz emberi beszélgetésre itt a telefon. Tudok beszélni a lányommal és egy barátnőmmel is gyakorlatilag korlátlanul, a többi pénzbe kerül.

Igen, a tévé folyamatosan megy mellettem. A férjem nehezen látott olvasni, rászoktunk a tévére nagyon is. (Én akkor is sokat ültem a net előtt.) Amióta egyedül vagyok, próbáltam kikapcsolni, de félni kezdtem. Azóta folyamatosan megy éjjel-nappal a tévé.

Soha nem voltam egyedül a férjem haláláig, mert családból mentem férjhez. Még néhány hónap, és végez a fiam az iskolában, megint itthon lesz, mert dolgozni fog. Másutt nem lenne ingyen lakhatása.

Ezt az egyedüllétet viszont úgy fogom fel, hogy most megkaptam a saját életemet, és ez a feladatom is egyben. Azóta táplálkozom tudatosan és egészségesen, sikerül egyre jobb formában lennem a fizikai teljesítőképességemet tekintve is. Apróbb javításokat magam is megcsinálok, vagy a fiammal együtt, amikor hazajön.

Remélem, és nagyon várom, hogy a fiam el tudjon helyezkedni és keressen, hogy legyen anyagi keretünk a ház javítására is, mert az állapota már nyomasztó kezd lenni.

Mindenféle dolog van tehát,ami foglalkoztat, és ha akad fordítási munka, azt is a gép előtt végzem, itthonról.

A falu mint lakhely az egyetlen, ami nem kellemes, ezt áthidalom azzal, hogy ki se mozdulok, ha csak lehet. Ez nem depresszió, csak a közöny védőpajzsa...

Szóval az 100 km-re, gyakorlatilag a valós távolság duplája került fele annyiba neki! Vagyis, nem akarok hülyeséget írni, de akkor ha jól számolom, amit elvileg miattad autózik (de ez sem igaz, mert ő is bevásárol), akkor az kb. 1200-1500 Ft-jába kerül.

5000-1500 = 3500 Ft, meglehet, hogy ha a helyi üzletben drágábban vásárolsz, akkor fizetsz ki ennyit a kajáért, és még hülyének, fejőstehénnek sem néznek!

(Érdemes lenne egyszer felírkálnod, hogy amit így olcsóbban megveszel a nagyüzletben, azzal Ft-ban mennyit spóroltál ahhoz képest, mintha ugyanazokat a helyi üzletben vásárolod meg!)

Hát a taxi az tényleg sok lenne ! Ennyiből nem futná ki a vásárlás !

Néhány évvel ezelőtt valaki megkérte ezt a kolleganőmet , h vinné el bevásárolni , de ne vásároljon magának ő is ! ne vigye a gyerekét ! és ez egy félnapos elfoglaltság lett volna a kolleganőmnek ! az idő is pénz ! felőlem vásároljon magának is ha akar , hozza a gyerkőcét is , ha gondolja ! Kb 3 óra alatt végzünk , ha nincsen sok pénzünk , a mellettünk lévő faluba megyünk többnyire . Azért gondolom , h kevesli esetleg az 5-öst , mert akkor attól a valakitől 10-et szeretett volna kérni , de azt már sokallta a kuncsaft , hát a fene tudja ! én azért gondolom ezt elégnek , mert engem soha nem kell külön vinni sehova , igyekszem alkalmazkodni , hamár nekem tesznek szívességet .

Szerintem nem kevesli, az iszonyat sok pénz. Tőlünk a megyeszékhely 60 km, odáig kérnek ennyit egy fuvarért. Azt hiszem.

Én nagyon szerencsés vagyok, a bevásárlást a férjem intézi. Itt a napit is, de a nagybevásárláskor is ő az aki tudja az árakat, mi az ami tényleg akciós, és fejben tartja, hogy itthon mi van fogyóban.

Ne ijedjetek meg: sok barátot szereztem a neten, és vannak találkozók is, csak nem télen...

De ezt is netnek köszönhetem. Anélkül nem lenne, nem lennének.

Sokat számít a net.

Ha nem lenne, most itt ülnék félig gügyén. Tökegyedül.

Á, itt nincs ilyen.

Még a szomszédot sem veszik fel a bolt közeléből hazafelé autózva. Akkor sem, ha láthatóan nehéz a csomag.

Egyszer egy nénit láttam, nehéz szatyorral a járdán, amikor hazafelé bicikliztem. Még nem is tudtam, ki az,amikor megálltam, hogy tegyük a csomagtartómra a szatyrát! Pedig ismerős néni volt, mint kiderült, és nem győzött hálálkodni, hogy őmiatta tolom a biciklit. Még én jöttem zavarba.

Ééértem. Így már más...

Igen, a kályhának elég nagy a területigénye is, körülötte sem lehet szorosan bútor vagy más.

Nálam is amiatt szorult ki a kis cserépkályha.

Én láttam már fagyasztott spenótot kétféle áron, ugyanott! (Fam..yFrost kocsi.)

Igaz, az egyik a spenót, a másik a parajkrém nevet viselte.

Az egyik 99 Ft volt 450 grammos csomagban, a másik 199 Ft, ugyanannyi. Most is látható a cég választékában, a weboldalukon.

(Én az olcsóbb spenótot vettem, kifoglástalanul finom, krémes volt.)

Igen lépcsó (bár ott van a lépcső alatt a képcső is! Mármint a tévé.

Nem attól félek, hogy a fal melegszik, egyszerűen arról van szó, hogy csak a fa lépcső alá tudnám beépíteni a kályhát. Pont aláfűtenék...

Ez azért is rossz lenne, mert tűzveszélyes, meg szétszáradna a fa a felszálló melegtől és az sem jó, hogy pont felette lenne kivágva a födém a feljáróhoz, így (mivel a meleg felfelé száll) fent hőség lenne, lent meg cidri.

Kicsi az alapterület, mindent át kéne tervezni-építeni, erről pedig szó sem lehet.