Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

A rántott csirkénél úgy érhetjük el a megfelelő panírarányt, hogy kisebb darabokra vágjuk a húst.:))

És persze a kisebb darab gyorsabban sül át és jobban el lehet helyezni a serpenyőben is...

Sokaktól hallom, hogy azt szeretik, ha a panír hólyagos a húson.

Szerintem ez azért alakul ki, mert a hús nem igazán sül, hanem inkább párolódik a panír alatt és gőzt ereszt ki, ami megemeli a bundát.

Én a "rátapasztós fajta" vagyok! :)

Dehogy hiszem!! Miért tennéd!!!!

Én is csak azt mondom amit a környezetemben látok! :)

Az egyik osztrák oldalon azt írják, az a jó morzsa, amiben a héj-része (a barna) ugyanannyi, mint a fehér, a bélből készült.

A kis videóban meg a főnök azt mondja, rendelik a morzsát, és ők sem tudják a pontos összetételt.

Én azt szeretem, ha "testhezálló" a panír. :D

Még a prézlinél is vannak ellentmondások. Egyesek szerint nem szabad rányomkodni, csak áthúzni a morzsa felett, amennyit felvesz. Van, aki inkább jól rátapasztja. Videóban utóbbit mutatják.

Nekem tetszik, ha szép hólyagosra sikerül, vendéglőben ritkán látok ilyent, az inkább pirosabb színű és ropogósabb. Megjegyzem, fritőzt nem használok.

És a rántott csirkénél nem zavar, hogy arányaiban több benne a hús?

(Nem is tudom, mikor ettem utoljára - hogy elmaradnak kaják is az évek során!)

Persze, spéci morzsába forgatva, és három különböző hőfokú serpenyőben... :D

Legalább láttam azt a húsklopfolót, hanem rücskös, mert az osztrák mesterszakács (Reinhard Gerer) tippjei szerint is olyannak kell ellapítani.

És igazából még nem ettem rántott húst, mert az igazi bécsi szelet borjúból készül. :D

Látom, fél centi vastag a hús, a mester is így írja. Meg még az is lehet, hogy sertéskarajból ők is más vastagságot hagynának. Én világéletemben ujjnyi vastag karajszeletet ettem, sőt ma is jobban szeretem, mint azt, amiben a panír vastagabb, mint maga a hús. És a már idézett gasztro szerint is vastagabb, mint a Bécsben készült.

Na így kell sütni a rántott húst:

[link]

Tényleg, majdnem elfelejtettem, hogy körözöttet akartam csinálni...

Na megyek gyorsan! :)

Ízlések és pofonok....

Nem lehet ebbe beleszólni.

Hát, nem is tudom....

Amikor az elektromos grillben a hús közvetlen a fűtőszál fölött van, akkor az alatta levő tálcába vizet szoktak önteni.

Persze a Te általad összerakott rendszerben ez nem működik, mert onnan melegíted a rácson levő húst...

Véleményem szerint a vékonyra klopfolt rántott szelet több panírt vesz fel a nagy felületén, a panír pedig több zsiradékot szív magába.

Ha a tápanyagokat (és a pszichés hatást) nézzük, igencsak laktató, de sokkal gyatrább a valódi tápértéke, mint a vastag (de az is klopfolt, csak nem annyira) szelet húsé, ami jóval kedvezőbb arányban tartalmazza a húst, a panírt és zsírt.

Az eredeti és romlatlan rántott szelet, az a vastag.

[link]

Csupán annyi, hogy még reggel megszórtam a zöldségeket grill fűszerrel, és mielőtt rá akartam pakolni őket a forró grill-rácsra, (ahogy a nagykönyvben az írva volt!) befújtam őket egy kis olajjal.

Persze egy idő után az olaj belecsöpögött a tepsibe, és az úgy elkezdett füstölni...

a szeletelt paprikát és a kolbászt meggrilleztem, de a patisszont, répát nyersen kiszedtem. A felszelt sütőtököt azon mód visszaraktam a hűtőbe. Majd lesz vele valami. Ma nem fogok elhízni! :))

Nem falnak annyit.

Svájcban a 450 fajta sajtból elég sokféle van olyan, ami eleve egy kisebb korongban árulnak.

Én is szoktam venni előre csomagolt sajtdarabkát, némelyik boltban odakészítenek ilyet azoknak, akik munkába visznek belőle.

Gyerekkoromban nálunk sem volt számolatlan a rántott hússzelet, de Nagymama a régies módi szerint sütötte, ujjnyi vastag karajszeleteket, szóval nem a panír dominált benne. Egy-egy szelettel, a körettel együtt, jól lehetett lakni.