Hogyan NE legyünk tökéletes anyák (beszélgetős fórum)

Már csak azért sem kell a tökéletességre törekedni a nevelésben és a szülőségben, mert a nagybetűs élet sem lesz az...

Sosem tudhatjuk mikor teszünk jót vagy éppen rosszat a gyerekünknek, lehet pont az válik majd felnőtt korában hasznára, amiről mi azt gondoltuk milyen rossz most neki...

Még a pszichológia is úgy fogalmaz, hogy elegendően jó anyának kell lenni és nem tökéletesnek.

SZERESSÜK a gyerekeinket, így csupa nagybetűvel és nem mellesleg másokét is...

(Egy háromgyerekes anyuka)

Igen sajnos vannak olyan emberek akiknek csak a saját gyerekük és unokájuk a szent és más gyerek csak és kizárólag rossz lehet!

Mindenkit érhet ilyen kellemetlen incidens az életben csak akkor majd másképp fog hozzáállni,mert ugye az a gyermek az Ő véréből való!

Sziasztok, ma én is megkaptam a magamét a játszótéren, két és fél éves nagyfiam fellökött egy másfél év körüli kicsit, csúnya dolog amit tett rá is szóltam, és elmagyaráztam neki hogy ez nem helyes(odafutott hozzá és úgy lökte fel). Erre a gyerkőc nagyapja a következőket intézte hozzám: Normális ez a gyerek? Ki tanította erre? Ja persze talán meg kéne nevelni! Mire válaszolhattam volna már ott sem volt. Ja és szerinte nekifutásból lökte fel az unokáját, ami nem igaz mert odafutott hozzá, de megállt és úgy lökte meg, igaz szegény picur nagyot huppant. Hangsúlyozom rászóltam a fiamra és éppen magyaráztam neki mennyire nem szép amit tett és hogy nem szabad, amikor a fejmosást kaptam. Annyit kívántam csak magamban a bácsinak hogy a ő unokája is legyen olyan eleven mint az én fiam és tudja meg mit éltem át ott én is(égtem mint a rongy).

Egy éve egyébként nálunk is az volt a helyzet hogy a fiamat bántották úton utfélen a játszótereken, de én soha nem förmedtem rá így senkire.

Sziasztok!

Lolita:Első gyermekes Anyuka vagyok,és ugyanígy történik velem is,állandóan valakinek valami baja van,kinek így nem jó,kinek úgy nem jó!

Csak 3hónapos a kislányom,de élesen visszavágok, mert rohadtul meguntam már most,az én gyerekem nem az övéké,otthon osztogassák a jótanácsaikat,és mindenki hagyjon békén!

Komolyan lekiismeretfurdalásom van olykor,ha meg mer nyikkani a gyerek idegen helyen,mert rögtön szúrós szemekkel néz mindenki,azt hiszem egy ekkora babánál azért időnként belefér,hogy sírjon!Nem?

Ezért még nem vagyok rossz Anya?Vagy igen?

Hatan:(11)Ez a megfogalmazásod nekem nagyon bejött! Komolyan!

Már azért is,mert a gyermeklélektan könyv az egyik kötelező könyv volt az iskolában ahová jártam!

Katic:6 szakmám van,csak 1 a kérdés,hogy 30Km-es buszbérletet ki fog támogatni,ha jelentkezek majd egy munkahelyre(mert eddig is az volt a gond,ezért nem találtam 3évig munkahelyet),és ki fog úgy alkalmazni majd,hogy van egy 3éves gyermekem?

Hidd el, én is.

Olyannyira nem adtam nekik cukros teát, hogy amikor betegek, olyankor is alig bírom beléjük könyörögni (citromos, mézes). Egyszerűen nincsenek hozzászokva.

Ha elmennek gyerekzsúrra, nem egyből a kólára cuppannak, a saját fülemmel hallottam, hogy csapvizet kértek a házigazdától:)

Azért csináltam így, mert ezt így gondoltam.

Nem mondom, hogy soha életemben nem vettem nekik pl. chipset, de amikor megkínált belőle, mondtam neki, hogy köszönöm én nem szívesen eszem ilyen egészségtelen ételt. Láttam, hogy elgondolkodik és nem is kér csak igen ritkán. Mert terelgetni azért lehet a nagyobbakat is és kell is:)

Persze, hogy nem kérdeztem komolyan.

Olvassátok vissza a 111.hsz-t. Csak erre reagáltam.

Mert bébiételt nem adna a gyereknek, mert agyon van aromázva, a járóka az ketrec és nehogy felmerj bármit is pakolni!

Ja és ha a napi rutinná vált sétádat a 4. év vége felé meg mernéd únni, hát akkor milyen anya vagy...(Már nem Te, hanem mi..)Mert Ő mindent TÖKÉLETESEN csinált.

Csak hogy mindenki megnyugodjon, én mindkét gyermekemet 6 hónapig KIZÁRÓLAG szoptattam.

A másodiknál jól tudtam, tényleg nincs szükség cumisüvegre, nem is látott soha.

De Uram bocsá' hogy ha nem volt kanalam főzni neki, akkor bébiételt vettem neki; hangsúlyozom, 6 hó után keztem 1 kanál almával...

A főzést a babának elég rosszul éltem meg, mert annyit nem lehetett csinálni, hogy ami épp elfogy , ha meg fagyasztottam, mire kiengedett, olyan gusztustalan volt, hogy legtöbbször inkább lehúztam a WC-n.

Csak bocsi, hogy én nem voltam olyan TÖKÉLETES...

6 hónapos koráig én is kizárólag szoptattam a lányomat... cukros tea és üdítő nélkül... és utána egyből pohárból ivott. Sőt!

A lányom már 16 hónapos és a mai napig nem kapott cukros teát. A gyümölcslevet pedig én facsarom neki nap mint nap.

Csupán azért, mert én így tartom helyesnek!

És minden mást is betartottál?

Például 6 hónapig KIZÁRÓLAG szoptattál tea meg cukrozott üdítő nélkül?

Cumisüveget ugye nem fogtál be, hiszen egyből pohárból ivott, ugye?

Köszönjük, ezt mindnyájan tudtuk eddig is.

A Te gyerekeid hány évesek? Pici korukban még tényleg rózsaszín a fátyol...

Miért bűn az, ha valakinek elege van a gyerekéből időnként?

Attól még szereti, imádja és mindent megtesz érte.

Bocs, hogy nincsenek kötélből az idegeink.

Kedves Mindenki! Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok, amit írtam. Köszönöm a kedves és a bíráló szavakat is. Az érzéseiben senkit nem állt szándékomban megsérteni. A célom elsősorban néhány könnyed, nevetős perc szerzése volt, meg hogy kissé görbe tükröt tartsak valaminek, amit az anyaságot körülvevő jelenségként aposztrofálnék, ideértve a médiát,a kéretlen jótanácsokat, a sok "szakértőt" meg a néhol tudatalatt születő kényszert, hogy muszáj szuper anyukának lenni, vagy legalábbis látszani. Nekem - úgy érzem - nem muszáj. Nem lettem az anyaság guruja, csak mert lett egy gyermekem. Néha bénázom és előfordul, hogy fogalmam sincs, mit tegyek, hogy ne szúrjam el. A gyerekem boldog, kiegyensúlyozott, egészséges, kacagós baba, és ez így van jól.

Végezetül pedig semmiképpen nem érzem magam áldozatnak. Ha valakinek ez jött le a cikkemből, annak nem én vagyok az oka;-) Néha fáradtnak, sokszor rendezetlennek, és alkalmanként kissé a sorsával elégedetlennek ( nem a gyerek miatt!) érzem magam. De sosem éreztem magam csodálatosnak, magasztosnak vagy fennköltnek, esetleg éterien boldognak. Ezek a fogalmak a realitásoktól és tőlem - úgy tűnik - távol esnek.

Köszönöm, hogy szántatok rám idő és remélem néhány vidám pillanat azért akadt a sorok között.:-)

Üdv, Grancha

Ismét leírom anya egyenlő= gyermeklélektannal foglalkozó tudományos kutató munkatárs. Aki a munkáját kötetlen időben végzi, a nap 24 órájában, elméletben és terepgyakorlaton. Elismerése nem mérhető anyagi javakkal, megfizethetettlen. Végső eredmény munkásságáról későbbi időpontban jelentkezik. Főnöke felsőbb hatalommal bír, felé tartozik elszámolással. Elszámolni csak a legvégső esetben kell.

Munkáját minden nap díjazzák, de ezek az eredmények egyszerű embereknek nem elérhetők.

De felfoghatjuk úgy is, hogy gyermekmanager. Ez most úgyis divatos.

Örülök,hogy mind ugyanúgy látjuk a dolgokat. Hofi szavaival élve néha: kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek, és aztán megint mehet, minden tovább!

Ja! Még egy adalék "jobb" szülőktől biztosan hallotátok gyerekkorotokban ha csínyt követtetek el: majd ha neked is gyereked lesz visszakapod a sok rosszaságot! Még nem kaptam vissza, de várom..... :DDD

Lehet, hogy picit hosszú lesz, de előttem mindig ez lebegett, amíg a gyerekeim nőttek-nőttek.

Zágon István:

Az Anya meg a Szülő

"Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza.

A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki

lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót.

Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű.

A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt, és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb gyöngédség a világon.

Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben.

Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya.

Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya.

Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez,

az már a szülő.

Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet.

De aki közben azt hajtogatja: jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies

elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya.

Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a

gyereket abba a tiszteletreméltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az

oroszlánbarlangba, az már megint az anya.

Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg, az, az anya.

Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia az, az anya.

Aki kamaszfiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő.

De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől leledzett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya.

És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle.

De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a

gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya. Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának."

sziasztok

Én is egyértek a cikk írójával, van benne igazság bőven.

Én azt mondom mindenkinek arra van ideje amire akarja és ahogy beosztja.

És igen létezik a jó baba is, itt a példa, nekem Martin evett aludt nem volt hasfájós. Ritkán volt rossz napja. Nekem volt időm szépítkezni, jól kinézni mert akartam, van akit nem érdekel a külseje, forog a napi mókuskerékbe.

Nekem is mondják sokan h de jó h ennyit jössz mész a gyerekkel. Igen mert úgy osztom be az időm.

És én főztem neki, nagy ritkán kapott üveges főzeléket , nem angy meló megcsinálni, persze szerencsém volt h jó alvó , és jutott időm mindenre.

Ha nekünk is lesz második,k tudom nem lesz könnyű, de megfogok mindent tenni.

Mert csini anyuka akarok lenni, h a férjem büszke legyen rám, ahogy most i büszke h nem hagytam el magam, h mindenre jutott időm.

Most nem könnyű egy 21 hónapos mellett aki egész nap pakol, és pakolok utána, de midnent megcsinálok, és igen napvégére van h kipurcanok, de nem vágyom vissza dolgozni, és ha kell egy kis kikapcs 1-2 órára mamákra hagyom havi 1-2x .

Nagyon jó a cikk, gratulálok :)

Egy biztos: akármilyen fárasztó is az elején egy pici babával, akármilyen elegünk is van a bezártságból, a 24 órás szolgálatból...stb, vissza fogjuk sírni még ezeket a pillanatokat, mert a gyerekek nagyon hamar felnőnek és kirepülnek.

A gyereknek meg nem kell h tökéletes anya legyél, neki az kell h ANYA legyél :)