Heteróságom története (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Heteróságom története
Sziasztok!
Szerintem, mint minden esetben utólag érdemes a tényeket nézni, száraz tényként. Elolvastam a cikket és kiderült, hogy az összes férfi, akivel eddig együtt volt, mind beteg volt pszichésen, zavart, vagy valami baj volt vele, de a lényeg, hogy senki, egyik sem tudta a cikk íróját kielégíteni.
Itt azért van egy jó nagy felkiáltójel, mert elég nagy a férfiak száma ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés, hogy esetleg a cikk írójával sem stimmel egészen valami szexuálisan, esetleg egyéb téren.
Vagy valamiért "ilyen" férfiakat vonzz(ott) be, vagy kifejezetten a cikk írójával van a baj, vagy... ami szintén egy lehetőség, hogy alapvetően leszbikus beállítottságú és ezért nem sikerült neki kielégülést szereznie egyetlen férfi kapcsolatában sem.
Bár én inkább vélem úgy, hogy esetleg annyira elment az önbizalma, hogy ki próbálta a másik oldalt (erre jó sokat utal, főleg a cikk végén). És persze az természetes, hogy most, most ez a kapcsolat a jó. De valaki írta előttem és nagyon egyet értek, hogy ez a kapcsolat is úgy tűnik, hogy egy lesz a sok közül, mert a többi esetben is így indult minden.
Azt hiszem, hogy lesz még min gondolkodni, hiszen a cikk író csak 23 éves így még sok víznek le kell folynia a tapasztalás tengerén, de, ha esetleg majd ez is úgy végzi, vagy úgy végezné, mint a többi kapcsolat, akkor érdemes lenne egy jó nagy tükröt elővenni és jó mélyen bele nézni.
Megesik, főleg ennyi idősen, hogy az ember egy picit görbe tükröt tart maga elé, de hosszú távon nagyon is káros lehet, mert az ÉN rossz megítélése téves kapcsolatokhoz, önértékelési zavarokhoz vezet (ha csak nem annak a megnyilvánulása a jelenlegi leszbikus állapot).
Én szeretek a sorok mögé olvasni és egy ilyen cikkben rengeteg az elejtett jelző és utalás.
Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor úgy tűnik számomra hogy:
A férfiak nem tudtak kielégíteni, akkor megpróbálom a nőkkel.
Ami lényeges amúgy, hogy többször jelzi, hogy a szex nem volt jó, de ezzel nem lett volna még baj a kapcsolatban. Ennyi idősen (23 nál is fiatalabb) mi lehet a baj, ha a rossz szex nem az?
És még egy utalás amit sarkítva írt le, hogy az egyik pasas azt panaszolta, hogy passzív, vagy nem sikít, valami hasonló. Vajon ez tényleg így van?
Sok a kérdés és majd az idő eldönti, megadja a válaszokat.
most olvastam, átfutottam a korábbit is nagyjából.
egyrészt az a gondolatom támadt, h az orgazmus-képtelenséged a pasiknak ÉS magadnak is köszönhető volt; másrészt vhogy túl egyoldalú, leegyszerűsítő ez az írás. nem igazán értem a "tanulságot"-már persze ha kell lennie, mint egy South Park-epizód végén. nekem semmit se _mondott_.
Nem kell foglalkozni másokkal.Neked/nektek így jó és ez a fontos.Attól még,hogy társadalmilag a férfi-nő kapcsolat az elfogadott,Ti nyugodtan lehettek boldogok egymással. Hogy meddig? Az úgyis rajtatok múlik,akkor is két emberen múlik,ha az egyik férfi,a másik nő. Akik ítélkeznek :
" A nevemet tudhatod, de az életem nem ismered! Hallhattál arról, hogy miket tettem, de fogalmad sincs róla, mit és miért csináltam. "
A cikk érdekes és jó....örülök hogy jelenleg boldog vagy.Kívánom maradjon mindig így.
Sajnálom viszont hogy jó páran pálcát törnek feletted.
Kívánom azoknak az embereknek akik bírálnak, hordják életed cipőjét legalább 1 hónapig és utána elmondhatják milyen volt.
Nem értek egyet!Vannak normális kapcsolatok és vannak normális férfiak.Jó példa erre a párom.
Szóval kitartás lehet találni normálisat, és nem mindenki mocskol bele a másik kapcsolatába.
A harmadik (negyedik) bekezdes vegen abbahagytam. 15 evesen fel ev utan lefekszel a pasival, aki soha nem tetszett igazan de megkoszonod neki, hogy vart rad????
Ugh. No comment.
Jobb lesz neked a "masik terfelen" .
Miért van az az érzésem hogy ha ezt a cikket 1-2-3 év múlva írnád meg akkor a mai illető kapná a 7-es számot miközben a 8-assal(9-essel) nagy boldogságban élsz és el nem tudnád képzelni hogy nélküle is van élet?
Ha azt mondja bármelyik csaj hogy az akkori pasija/csaja nélkül élni sem tudna ott garantálom hogy szét fognak menni vagy valaki sérül!
Hisz tökéletes társ nincs, csak a lila köd állapotában! Hogy egy kapcsolat életképes-e az csak akkor derül ki ha a lila köd eltűnik...
Senki nem hibátlan így olyan társat érdemes választanunk akinek a hibáival együtt tudunk élni és (nagyon fontos!!!) aki a MI hibáinkkal együtt tud élni!!!!!!!
De drukkolok hogy a lila köd utáni szakaszban is úgy gondold hogy ő az igazi mert a mostani véleményed a fentiek miatt még úgyis elfogult...
Szia! Köszönöm szépen! :)
Nem tudom, hogy olyan szituban vagyok-e, mint a munkatársad. Mondjuk, csak mint érdekesség, a férfiakat egy jó ideje egyáltalában nem veszem észre... A nőket sem nézegetem, de a férfiak sem tűnnek fel. Főleg nem úgy, mint régebben.
Nagyon jó cikk, már rég aludnom kéne, de elolvastam, mert megfogott.
De tudod, nekem is van egy volt munkatársam, aki a sok csalódás után összejött egy lánnyal, sokáig együtt voltak, tisztázta magában, hogy neki ez a jövő, mégis, amikor legutoljára összefutottunk, akkor úgy jött oda hozzám egy fiúval, hogy Szia, bemutatom a barátom. Azóta nem beszéltünk, de nagyon kiváncsi lennék, hogy mi történt. Valahol mindig éreztem, hogy nála ez egy dac csak a sok csalódás után. (Márcsak azért is, mert sosem láttam lányok után forogni, csak a fiúkat nézte meg...)
Nem azért írtam, hogy cáfoljalak, csak tudd, ilyen is van.
Sok boldogságot neked, akárhogy is folytatódik az életed! :)
Nagyon jó lett a cikked, bátor, de nagyon jó! Gratulálok!
Sok Boldogságot kívánok Neked a Párod oldalán!:)
Gondoltam, eleget teszek kérésének, bár már most látom, hogy az első cikkemnél is nagyobb port fog ez kavarni, főleg, hogy ha már írok, akkor tényleg írok, de akkor 1-2 helyen nem biztos, hogy lesz benne köszönet. Szerintem csak a világra nyitott emberek olvassák el.
Ugrás a teljes írásra: Heteróságom története