Gyermekek lelkivilága, avagy a mentális fejlődésüket befolyásoló tényezők (beszélgetés)

OFF:

Ekkora fórumcímbe, belefér egy ilyen kicsi hiba! :)

On!

Igen én is gondoltam, hogy megírom neki, hogy azért az egyetem előtt nézze át a nyelvtant, de nem szeretem az ilyen jellegű cseszegetést, bárki hibázhat...

A téma meg jó.

Az egészséges fejlődéshez pont kell a rossz meg a jó aránya..

Alapvetően minél nyugodtabb, minél "jobb" nevelés kell neki abban az értelemben, amit írsz. Természetesen.

De én nem gondolom, hogy baj lenne, ha a gyerek néha lát dühösen, ha néha kiabálunk, vagy nem helyesen regálunk, vagy éppen szomorúak vagyunk, és problémákkal küzdünk. Ez is az élet része, és a ló másik oldala, ha vattában nő fel, akár lelki vattában..

Mi sokat járunk pszichlógushoz, szülőtréningekre, stb. A kisfiammal 3 éves korától jöttek ki a gondok, 5 évesen kapott aspergeres autista diagnózist. Nálunk fordított volt a helyzet, a gyerekorvos, meg a pszichológus mondta, hogy nincs semmi gond, én ütöttem a vasat, mert láttam, hogy van. Végül a pszichiátriára kértem beutalót, ahol hamar felismerték a bajt. Nagyon sok dolgot kellett tanulnunk, bizony magunkat fegyelmezni is. De még a mértékadó szakemberek is azt mondják, hogy ne felejtsünk el azért emberek lenni, magunk érzéseit is kiadni néha, és nem kell mindig mindent a tankönyv szerint a legjobban megoldani..

Ha mondjuk én egy hirtelen, hangos személyiség vagyok, az se normális, ha belőlem évekig erőltetetten szelid bárány lesz. Akkor nekem többet kell majd bocsánatot kérni, amit meg kell tanulni - helyesen - a gyerektől is, és le kell ülni utána elemezni a helyzetet..

De azért nem kell a szülőknek kifordulni magukból, mert gyerekeik vannak. Amióta világ a világ a gyerek nem egy passzió volt, amit akkor szültek, ha ráértek, hanem amellett mindig vadásztak, földet műveltek, éjjel-nappal dolgoztak. Úgy vagyunk kitalálva, hogy ezt bírjuk. A munka, meg az élet meg mindig is nehézségekkel járt, és jár..

Csak esetleg ma másféle nehézségekkel.

Ettől még gond ma a túl sok lógás az elektronikus cuccokon a személyes beszéd helyett, gond az inkább anyagi természetű kielégülés keresése egy jó séta helyett... Gond az, hogy nem helyes mértékben túl nagy elvárásaik vannak a szülőknek már az ovisangol felé is, közben ők nem ülnek le otthon a gyerekkel..Meg még sok gond van. Gond még egymás állandó ítélgetése is, inkább rontjuk egymás kedvét, mint javítanánk, biztatnánk..

A "pszichológushoz járásról" az a véleményem, hogy két véglet van, az egyik, aki azonnal szalad, pedig tényleg elég lenne "két pofon". (Hangsúlyozott az idézőjel) A másik az meg, akit hat lóval se lehet elvontatni még a nevtanba se, mert "az ő gyereke nem hülye". De azért kezd ez a kultúra is kialakulni, vannak már jó helyek, intézetek stb..

De ne csodálkozzunk, hogy ez nehezebben megy, hiszen az "előző" rendszerben majdnem tilos volt bármi "lelki" nem materiális dologgal foglalkozni, lett légyen az vallási, vagy pszichológiai vonal.. Ezt a rendszert, meg az emberek gondolkozását is újra kell építeni..

És tényleg kell, mert sokat segítenének a szex-párkapcsolatok terén, a gyerekek terén, a munka-életvitel terén, stb..

Ez látszik már akkor is, ha valaki csak itt a hoxát olvasgatja..

De ne haragudj, a "mai szülőfikázást" viszont utálom, mert tényleg sok a hiba, de a valós segítség is nagyon távoli. Legyen valaki szuper szülő gyerekvivés-hozás, + 8 óra odafigyelős, felelős munka után. Meg mondjon nemet a hétvégi munkára, amikor már közlik, hogy kösz, hétfőn ne menj.. A legtöbben azért nem a 3. Mercédeszért dolgoznak, hanem azért, hogy be tudják az ebédpénzt küldeni, és ez egy fizetésből ma nem megy.. És mindenzt úgy, hogy ha nincs aktív nagyszülői segítség betegség - tervleadás - kiborulás - esetére óriási hátrányba vagy, mert másnak van, és az ovikban azt veszik alapnak..

Közben a mai nagymamák is már nem olyanok. Hol van az én anyám a mi nagyinktól, aki főzögetett, ápolt, ha kellett, és semmiből sem csinált nagy ügyet..

Ma anyámat - bár elvben akar segíteni - felhívni se lehetett most két hétig, mert hát ugye máj 31, mérlegleadások.. Aztán meg áfa.. Ugyanis még van pár éve melózni. Nagyanyám ilyen korában már évek óta nyugdíjas volt..

"nem megfelelő válaszkészség"

Ezt kifejthetnéd!