Elegem van a párom nyavalygásából! Mit tegyek? (beszélgetés)

Az én férjem is mobillal jár wc-re.....filmet néz,meg játszik......tiszta gáz szerintem.......

Bocs a szavakért,de én már kérdeztem az enyémtől,hogy nem fél attól,hogy kikel alatta?

Hát, szerintem, ha egy pasi rá van hangolódva a párjára, akkor fél szavakból is .... :o))

A csábítás, meg a szexi fehérnemű is nagyon klassz dolog, izgalmassá teszi az együttlétet, de az elég gáz, ha mindig a nőnek kell magára húzni a pasit, és sokszor még ez sem jön be ... :o/

egyszer vettem fel egy szexis fehérneműt.

a férjem vette is a lapot. csak az volt a baj, hogy vacsora után voltunk, és ő gyors anyagcseréjű. és ha egyszer beül a wc-re, akkor beül laptoppal,mobillal és hvg-vel.onnan 45 perc míg kijön.

amúgy vacsi után ez mindig a programja.

naná, hogy elalszom.

Miért hiszem azt, hogy menekül? Méghozzá tudatosan. 2 órahossza egy kicsit sok!

Na csá! Lejárt a munkaidő. Otthon, este visszanézek.

Megyek csajok, mazsorettre viszem a lányomat. Majd jövök. Addig pusz mindenkinek !

Üdv :Steinné Zsuzsi :o)

Igen,tényleg ez van.

Nem elég töredékeket kiragadni,és arra reagálni,meg ismeretlenben messzemenő konzekvenciát levonni,ért itt mindenki mindent,és azt hiszem a célunk is egy!Egy jól működő kapcsolat,mely a kölcsönösségről szól,megértésről,odafigyelésről,és vonzalomról szól,és kielégítő legyen mindkét fél számára.

szuper!

ugyanez a párbeszéd zajlik közttünk minden este.

21:30 gyerekek altatása.

22:00 nézegetek az ágyban és hívogatom.

00:00 fele betalál az ágyba, de én már "

horkolok"

reggel:"-nem jöttél hozzám"-én

-menetem szivem, de te már aludtál-férjem.

ma este megint ez lesz a program.

Igen!

Itt ez többször előfordult úgy látom,hogy elbeszélnek az emberek egymás mellett.

Ugyan!!!!Semmi alapja annak,hogy veled bármi gond lenne!!!17 éve vagytok együtt,ez nagyon szép,és tuti nem zavarja őt hogy nem vagy manöken alkat,mindig is azt mondtam,hogy teltebbek is tudnak ugyanolyan ápoltak lenni,csinosan öltözni,mint aki esetleg soványabb.Még szerencse,hogy nem egyformák a férfiak sem,és nem mindegyik a címlapszerű lányokra vágyik!

Szerintem a 17 év magáért beszél.Nem?

Szió !

Hát szerintem pont ezért vitattuk azt, ezen a fórumon, hogy kinek milyen bevált módszerei vannak, mert lehet, hogy más is kipróbálná azt, ami mondjuk Neked bejött. Szerintem is mindenkinél más-más a szitu, itt csak ötleteket tudunk adni egymásnak, aztán vagy beválik, vagy sem. Az élet majd elrendezi a dolgokat, vagy így, vagy netán úgy.

Én is úgy gondolom,nem csak élettapasztalat kérdése csak ez a dolog,habár aki már idősebb mivolta lévén átment már ezen,és tudja a következményeket,azt meg kell hallgatni,mert lehet,hogy nem hülyeség!

Ellenben ez szerintem egyéni mindenkinél,és a legfőbb azt megítélni,milyen a kapcsolata a párnak,mert amelyik "taktika" jól beválik" nálunk nem biztos hogy XY-nál is beválik.Egyénileg kell mérlegelni azt,hogy menthető e a kapcsolat,számításba véve az eltelt éveket,és azt hogy a sexen kívüli élet egyébként hogy működik a családban.Ezt semmiképp nem hagynám figyelmen kívül!Tehát a helyzet így nem általánosítható......szerintem.

Helló mindenkinek!Itt vagyok mostmár,átfutottam a véleményeket,amiről lemaradtam!

FormáSan,örülök,hogy benéztél újra,tisztelem az élettapasztalatod,és Szeretőét is.Gondolom,hogy Ti átmentetek már sok dolgon,és hasznos tanácsokat adtok pont ebből adódóan.

Mind mások vagyunk,így talán különbözően reagálunk bizonyos élethelyzetekre amik mindannyiunkkal megestek.

Nem akarom siránkozással tölteni az időt,mert az nem visz előre,valóban igaz,hogy itt tettekre van szükség.Annyira már én sem vagyok fiatal,hogy ne tudjam azt,hogy a kommunikáció az egyik legfontosabb dolog egy párkapcsolatban,de ahhoz kell,hogy a másik is megnyíljon,hogy partner legyen a megoldásban.

Ne haragudj, ha megbántottalak, távol állt tőlem ez a szándék !!!! Egyébként pont nem rád gondoltam, amikor a "messziről jött ember azt mond amit akar" formátumot írtam. Mindennek oka van, ez természetes.

Nem tudom, hogy Olíviáéknál mi lehet a probléma, remélhetőleg menthető a dolog, én csak megnyugtatásként írtam ide neki, hogy nálunk is van olyan, hogy a férjem, akivel szeretjük egymást, és boldog házasságban élünk, 2 hétig felém sem néz, hiába kedveskedek, vagy közeledek. Vannak ilyen napjai, mert nem kevés a gond (nem csak nálunk, ezt nem panasznak szánom)és csak azt próbáltuk "ötletekkel" segíteni, hogy mit tehetünk, hogy ezeken a napokon is fel tudjuk korbácsolni a férjeinket.

Szerető! Minden tiszteletem a tied, ez igazi vallomás volt, nem mindenki képes ezt igy megtenni!

Ezekre akartam én is felhivni a figyelmet, hogy ne az önsajnálat homályosítsa el a párkapcsolatot! Figyelni és tenni és tenni egymásért, minden áron! Beszélni megbeszélni, mert amikor késő, akkor jut el az ember oda, hogy egy őszinte beszélgetés sokat segített volna, de akkor már késő!

Igen én vagyok a "nem felválalós szőröstűl-bőröstűl",ezzel tisztában vagyok, senkinek aki az én viszonyomban szerephez jutott, elsősorban a fiamnak nem okozhatok fájdalmat avval, hogy bárki megtudja ki vagyok. Én csak egy naplóval vagyok fent.

Itt mint ember válaszoltam Olinak, eddig nem is száltam bele sose fórumokba, csak éreztem, hogy Ő most pont ott tart, ahol még menthet. Én már bármennyire vissza szeretném forgatni az időt, hogy megtudjam mióta nem vagyunk boldogok, már nem tudom megtenni, Oli talán még vissza tudja fordítani, mit nem adnék ha én is megtehettem volna annak idején.

Lehet nem válalom biztonságból magam, de válalom mit baccarintottam el és ezek a következők.

A fiam születése után Ő lett a szerelmem a férjem háttérbe szorítottam.

Elhíztam és ezzel kevesebbet kívántam a szexet, nem akartam, hogy simogassa a hájam, hátam közepére sem akartam a egészet

Én is elhúztam az estéket gyerekfürdetéssel, saját fürdéssel, szárazruha pakolással stb.

Mártírt játszottam, kivettem a férjem kezéből mindent, amivel esetleg minden "húsvét másnap" besegíteni akart, majd én megcsinálom...és haladtam szemrehányó képpel a lakásban mint egy budha.

Persze beleszeretett Ő is a gépbe, ült is ott rendesen,hosszú éjszakákat én meg kényelmesen duzzogtam a fotelben és csodálkoztam na mi van hát nem akar megdugni sosem???

Ostobaságot csináltam ostobaságokkal leöntve...

Aztán ott álltam, mert Ő elhidegült, közönyös lett, én magányos voltam és boldogtalan.

Megráztam magam és lefogytam, nem kicsit a kilóim ma már 5-ös számjeggyel kezdődnek és persze pár éve ez bevonzott a szar kis életembe egy szeretőt, aki értékelt, szeretett és felnyitotta a szemem, ő bizony elmondta, mit gondol dolgokról egy férfi, hogyan látják ők, olyan őszinte mondatokat, érzéseket zúdított rám, Jelzet ha valamit szerinte nem jól teszek és rájöttem az én hibám volt a legtöbb, a férjem szinte csak bírkamód pillogott az elsárkányosodó feleségén.

Még mindig a férjemmel élek, a fiam maitt, de ez hosszú történet ismét... azonban ami fontos már nem tudjuk rendbe tenne, mindkettőnkben meghalt valami.

Bár ne hagytam volna gépezni, bár szeretgettem volna többet, bár igenis bemásztam volna harmadszorra-negydszerre is az ölébe, bár kibeszéltettem volna, bár lepasszoltam volna a gyereket pár potya estéért, hétvégéért...

Ennyi bocsi ha bárkinek bántó volt bármelyik üzenetem!

Sok szerencsét Oli!