Egyedül akarom végig csinálni! Mire vigyázzak? Tapasztalt anyukák segítsetek! (beszélgetős fórum)

Jaja, genetika. Szerintem a lúdtalp nem gyógyul meg sosem. Én is verseny sportoló voltam, most is sokat mozgok (torna, bicaj), a fiam is focizik és a lúdtalp megmaradt. Problémát nem okoz.

Na én minden olyat megörököltem, amit csak lehetett genetikailag. A gerinc problémáktól kezdve, stb., de a mozgással karbantartom amit lehet:)

:) Bizony... ugyanezt a módszert használta apa is...és bevált, mert tényleg betudom osztani ami van , és nem dobálom a pénzt feleslegesen (nem cigizek, nem iszok, semmi de semmi felesleges)

Nagyon nagy siker élmény volt emlékszem, amikor a kis össze spórolt pénzemből megtudtam magamnak venni pl.: a kinézett bicajomat, meg ilyeneket! :)

Ezt mindenképpen így fogom én is csinálni, nagyon bevált módszer! :)

Na igen... :D Magamról tudom, apával mit műveltem csak, hogy én is megkapjak valami új-menő cuccot! :D

Mondta is nekem, hogy belőled olyan üzletasszony lesz, mert úgy érveltem már akkor is, mint egy üzletkötő! :D De legalább nem voltam hisztis. :D

Inkább fiús voltam.

De kíváncsi leszek, mennyire tudok majd ellenállni, hogy ne vásároltassa fel velem a fél játék részleget! :D No de ez még odább van...:)

:S Uuuufff... na az kemény lehetett!

Ne is mondd, ami túl zsíros/olajos/ecetes kaja vagy túl fűszeres = fúúúúúj.

Igen?? :D Nekem most a sárgadinnye a menő, de nagyon... mindennap muszáj ennem egyet! Annyira kívánom. De viszont az éjszakai farkas-éhségemmel nem tudok mit kezdeni... sosem volt még ilyen.

Pedig rendesen eszek egésznap... De mikor éjjel arra kelek, hogy bezabálnék egy egész hűtőnyi árut, valahogy megszeppenek, ilyet még nem nagyon éreztem... XD

A gulyás levest nem nagyon szerettem sosem, de terhesen hánytam az illatától is. És azóta sem eszem meg. Annyit javult a helyezet, hogy csak forog a gyomrom.

A régi hot dog viszont nagyon menő volt a terhesség alatt. Több órát képes voltam érte utazni:)

Én csak magamból indulok ki. Gyerek koromban csak jó cipőim voltak és mégis lúdtalpam van és boka, harát süllyedésem. Most is igyekszem jó cipőt találni, de még a scholl-ba is fájnak a lábai. Valahol biztos nyom.

A gyerekemnek is jó cipői vannak, de ettől függetlenül neki is vannak láb bajai. Még gyerek korában mondta az ortopéd doki, hogy napi 1 órás speciális lábtornával esetleg javulhat, de sosem fog meggyógyulni.

A férjemnek viszont tökéletes lábai vannak és persze neki igyekszünk jó cipőt venni, így volt már scholl edző cipője, amit kb. 2 hét után visszavittünk, mert olyan bőrkeményedést csinált a lábára, amit nem rövid élete során még egy cipőnek sem sikerült. Visszavették simán, sőt szakvéleményt is adtak, hogy rossz a konstrukció. Azóta csak mosolygunk, ha látjuk a scholl tyúkszem vagy bőrkeményedésre való tapasz reklámot:)

Igen, marketing.

És mennyire igaz. Sajnos a mai gyerekek elpuhultak valamilyen szinten, az én laikus szemeimmel nézve is, többségében nézve ez a tendencia.

Persze vannak kivételek, szerencsére...

De azért nem lesz ő elkényeztetve annyira, hogy egy hisztis p*csa legyen belőle, hogy később sem lehessen vele bírni... (na jó ez már a gyereknevelés kérdése), de ebben is az apukám módszereit tartom jónak. Inkább a felesleges dolgok árában veszek neki értelmes játékokat... nem fogok a játszótéren menőzni, hogy jujj nekünk mire nem futja...

Úgyhogy ebben teljesen igazad van! :)

Sziasztok! :)

Hát igen... vannak dolgok amik feleslegesek, mert azokat ésszerűbben is helyettesíthetőek mással.

Én magamnak sem mindenben a legdrágábbat veszem, habár van amiben túlzásba estem, de annak meg volt az oka. De amíg nekem jut, addig neki is...

Párommal kapcsolatban nem tudom még hova tenni a dolgokat, de nem hagyom hogy megszédítsen.

Várok még egy kis időt, aztán kiderül igazak-e a szándékai, ismerem annyira már.

De azért kicsit kezd bennem is megfordulni a dolog, hogy ha mégis működni fog az együttélés, akkor nem szigetelem tőle el magam vagyis magunkat! :) De résen vagyok, nehogy átb*sszon...

Az azért elég vicces, hogy egyik szavatokkal ütitek a másikat. Először elhitetitek vele, hogy elég a hit és a szeretet, aztán jobban átgondoljátok, és jönnek sorba a nélkülözhetetlen dolgok, amiken nem lehet spórolni: kókuszmatrac, méregdrága cipellő, oltások havi többezerért. Ez csak a kezdet. Higgyétek el, minden korban lesz valami, ami nélkülözhetetlen, és életbevágó, és persze nagyon drága. Szóval mégsem elég a hit és a szeretet.

Látom, közben apuka visszatáncolt anyukához. Ne így legyen, de már látom lelki szemeim előtt, ahogy ötpercenként összecsomagol elhagyva a családot, mikor milyen kedve van. Sokan sziklaszilárdak az elején, aztán megfutamodnak, ő eleve úgy indult neki,hogy hallani sem akar róluk, nagy a lelkesedés, nem mondom!

Természetesen nem voltak, nem volt kókuszmatrac sem és még sok minden. De akkor is a lehetőségeket felmérve megadtak mindent az újszülöttnek, ami az akkor tudomány és hagyomány szerint maximális volt.

Egy anyának a legnagyobb fájdalom az, ha tudja, hogy segíthetne a gyermeke szenvedésein, csak egy lépés a gyógyszertár, de nincs rá pénze. Ne tudd meg.

Jogos a kérdés!

És még mennyi minden nem volt anno,mégis valahogy erősebbek,egészségesebbek voltak az emberek!