Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Sárga a csikó, sárga a nyereg rajta
Most akartam hozzád menni rajta
Most akartam véled beszélgetni
Itt van az idő, el kell masírozni
órák.
Rögös az út, néha fojtogat a lét.
Rohan a perc, kérlek, állj meg! Kell, hogy lásd,
Hogy egy karnyújtás,
Hogy egy érintés...
Találkozás egy régi szerelemmel,
Nem tudni mért, de mindig megható…
Idővel mindent másképp lát az ember,
De az, hogy szép volt, nem vitatható.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Kell még egy szó, mielőtt mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj rám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, én várok rád,
Ahol véget ér az út!
Úgy kell, hogy te is értsd, nem indultál hiába,
Az a hely, ahol élsz, világnak világa,
Az égig érő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, ott várok rád,
Ahol véget ér az út!
Nézz rám, s ne ígérj,
Nézz rám, sose félj,
Ha nincs hely, ahol élj,
Indulj hazafelé!
Nincs kedvem semmihez,
csak megyek céltalan bolond világ.
Akármi történt köztünk büszkén vállalom.
Voltak csodák.
Tévúton járok,
sajnos néha-néha én,
de bárhová megyek,
te ott állsz az út végén.
Alszik a város, sehol sincs fény,
Elhagyott utcán bolyongok én.
Nem hallja senki léptem halk zaját,
Gedeon bácsi, a nők bálványa
Őt minden hölgyvendég úgy imádja..
Tűz, mért pusztít el,
Mért perzsel fel, mindent, mi szép?
Mért űz, száz léten át,
Ha minden hibád, a lelkedben ég?
Most élj!
Most vigyázz,hogy jól csináld,
Mert a legapróbb hibád,
Megbosszulja önmagát.
Nélküled inkább meg halok,
Mert az életem így mit sem ér.
Tegnap legördült egy könnycsepp,
Az utolsó fájó könnycsepp,
Holnap mosoly ragyog két szemeden,
S boldog leszel velem.
/dalszöveg jav:/
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Almát eszem, ropog a fogom alatt
Nem jöttél el, neked egy se maradt
Vártalak, késő estig a szobámban
Járkáltam, mint megkergült szú a fában
Boldogság,gyere haza
Késő már,gyere haza..
Ilyenek voltunk,vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok,
Ilyenek voltunk,és marad egy jel,
Amit itt hagyunk,ha indulni kell.
Indulni kell, megint, és az álom búcsút int,
De őrizd tovább a csodát egy életen át.
Indulni kell, megint, újra menetrend szerint,
Még egy forint a világ, nem lóghat a láb.
...selymet a fejére
Menjen el a legszebb lányhoz a falu szélére
Mondja meg a legszebb lánynak, el akarom venni
Kérdezze meg, akar-e a feleségem lenni?
Törj ki a csendből,a sötétből,szeress szívből,
Semmi nem volt kár a percért,
Mi most célt ér,felemeltél,
S mindig itt lesz már az érzés..
Kell hogy várj, várj is rám
Ne félj, újra visszajövök
De addig írj, gyakran írj
Így szerezz, egy kis örömöt
Légy tűz,mely lelkem mélyén ég
Légy bennem folyton izzó láng
Légy tűz,mely lelkem mélyén ég
Amíg egybeolvadnánk.
Rég várok valakire,aki csak olyan mint te,
akinek nem vagyok más,épp csak a szíve csücske.
Rég várok valakire,aki olyan mint te,
Akinél nem érzek mást,épp csak egy villámcsapást!
Óh, azok az éjszakák,
Igen messze, messze már.
Csendben alszik minden emlék már.
...minden változik , de te maradsz a szívembe írva még
Én tudom mi a jó , Te tudod mi a jó elnémul minden kimondott szó....
Gondolsz-e rám,
amikor nem mellettem alszol el.
Gondolsz-e rám,
amikor magányom nem érdekel.
Gondolsz-e rám,
amikor messze jársz már,
s valaki másra vársz talán.
Akkor is gondolsz-e majd rám?
Te voltál a kezdet és te leszel a vég
addig megyek érted baby amíg leszakad az ég.
Két kis árnyék fények mögött,
Szürke senkik nagyok között..
Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak -
Vállára borulhatsz az édesanyádnak!
Elmondhatod neki a JÓT, de a rosszat el Ne MONDD!
Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!
Ketten az úton
segítjük egymást,sok éve már.
Ketten az úton,
öröm és bánat együtt talál.
Nevetünk,sírunk,
örülünk,vagy csak bosszankodunk.
Esőben,sárban,
napfényben,nyárban együtt vagyunk.