Callgirl vagyok (beszélgetős fórum)
Nem, hanem az nem fájt annyira :-))))
És a minták valóban megvannak, jól érezted :D
Annyira szép lett, hogy le kellene fotóznom...
Kedves Anonima0611 végeztem.
Most már érzem minden mondanivaló súlyát :-))))
És dehogy vetem meg őket :DDD
12
Érzem a büntetés súlyát!
De folytatom.
Bár a fakanalat inkább lecserélném mondjuk egy habverőre:-)
Kedves vagy, köszönöm.
Megyek is....
Na jó megkegyelmezek:D Virtuális büntetés:
kimész a konyhába egy fakanálért letolod a nacidat és 15 ütés a büntetés amit magadon végrehajtasz.Persze hangosan számolsz visszafelé:DDD
És majd holnap elolvasom milyen is volt:)
És egy kicsit sem lehetne hogy megbüntess, hiszen szörnyű dolgokat írtam :-)
Hátha akkor észhez térek, megúsznék egy uilyet büntetés nélkül????
:DD
Várjál csak!!!
Elvered a popsiját annak aki....
Meggondoltam magam, én nagyon is megvetem őket!!
Megérdemlem a büntetést :-)))
Miko? HOl?
Főleg az utolsó versszak,az a legcsodálatosabb.Sosem olvastam Ady-t(mást sem,talán kellett volna.....
:)
Ezt írtam én is :-))))
Milyen szépen meg van fogalmazva a téma!
Miért is kellene őket megvetni?
Szinesebbé teszik a világot :-)
Az Ady változat mennyivel intellektuálisabb, mennyire finom és intelligens!
Szeretem.
Ady Endre:Az Én mennyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba.
Álljon elõmbe izzó, forró nyárban:
„Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.
Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.
Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.
Tisztító, szent tûz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Õ: legyen Õ az Élet.
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.
Szétzúzva minden kõtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgõ világot.
Együtt kacagnánk végsõ búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
„Bûn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.
Pajor Alex: Az ÉN mennyasszonyom
"Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba."
Mit bánom? Kívánom! Legyen egy szajha,
legyen érzékien forró az ajka!
Legyen rothadt, száraz Fekete Rózsa,
számomra Ő a tökéletes múzsa
Belseje romlott gyümölcsnek a héja
nekem Ő érett, dús barackok húsa
Mindenkinek semmirekellő kurva
Nekem Ő Szeplőtelen Szűz Mária
Ha millió könnyemben fuldokolnék
Ő csókolja fel mielőtt meghalnék
Ha mindenki kövekkel dobál minket
Ő elém ugrana, felfogná mindet
Ha mindenki kövekkel dobál minket
Én elé ugranék, felfognám mindet
Ha az arcokon csak megvetést látunk
Örülünk, hisz még igazabb lesz nászunk
Szemeinkkel csak egymás szemét látnánk
Nem gyötörne kín, fájdalom, nem fáznánk
Együtt öregednénk, szennyben, mocsokban
Pedig a mennyekben élnénk titokban
Halálunk előtt röhögnénk a népen
Nem tudná senki, hogy éltünk ily szépen
"Meghalnánk, mondván:
>>Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.<<"
:-)
Örülök, hogy már szmájlikkal gondolsz rá.