Borderline személyiségzavar (beszélgetős fórum)

Limia:

PDF fordmátum jó nekeD?

Na egy párat már leírtam az előző hszkben, és azoknak a szerzőknek van egy reket jobbnál jobb iromána, de ami még kedvenc az Adam Jakson: Az igaz szeretet 10 titka, és Dr.Juan Antonio Vallejo-Nágera: Szemtől szembe a depresszióval, és Erich Fromm: A szeretet művészete. Ezeknek az íroknak más könyvei is jók...

Nem tudom, hogy ezek hol kaphatóak most, de biztosan meg lehet rendelni. Amúgy az ilyen nagyobb könyvesboltokban amiket írtál is van pszichológia részlrg, és ott cím alapján tájékozódva is sokminden jórra bukkanhat az ember.

Jó olvasgatást!

Örülök, hogy akkor ezek szerint nem vagyok egyedül ezzel. Bár én jobb szeretek elvonulni olyankor kicsit, 'magamra zároma szobát', beteszek valami jó kis relaxáló zenét, és jöhet a könyv.

Ezek az alkalmak kicsit átmossák az agyam. Bár mostanában elég sok egyéb magánéleti zűröm is volt szóval úgy érzem most néha hogy ez nem elég. De éppen egy ilyen hasonló, csak nagyobb kaliberű egyéni terápiára készülök. Ha sikeres lesz, vagy már kicsit érzem a hatását, akkor beszámolok...

Néha azt érzem, egyedül maradok a problémával, na nem szó szerint, mert a párom mindenben támogat, inkább csak lelkileg, hogy egyedül rám hárul a felelősség az eligazodásban...

És ugye pont ettől az 'egyedül'-től félünk a legjobban....

A szeretetnyelvekről Gary Chapman: Egymásra hangolva című könyve ír. Tőle olvastam még a 'Maradjunk együtt' címűt, de van még egy pár könyve szeretném is beszerezni. A másik említett könyv egy sorozat része, amit egy pszichiáter írt, és szerintem...nagyon ott van a témában. Az egyik barátom javasolta még a Kapcsolatklinika címú könyvet, de az nem tudom ki írta, most nem jut eszembe...

Ilyenekkel próbálok gyógyulni, és szerintem a legnagyobb előrejutást eddig nekem az ilyen olvasmányok okozták. De ezek szerint nem vagyok egyedül, ahogy olvastam lilimiát...

Amúgy téged mi terelt ilyen irányba, mert írtad hogy ez a kapcsolat nem olyan túl régi, de gondolom a pszichológiai tanulmányid előbb kezdted...?

Nem, de az eredetit sem. CSak mondta egyszer valaki, hogy van ilyen szeretetnyelv... Aztán kitalátlam, mire lehet jó, kb...

Annak a könyvnek, amiben ez le van írva, mi a címe?

A másikat sem ismerem, de remélem, ez pótolható lesz! :)

Kedves Sztavrogin!

Én amikor olvastam Gary Chapman könyvét,a miben ír a szeretetnyelvekről, akkor nekem egy új világ nyílt ki. Nem csak a saját reakcióimat segített jobban látni, hanem a páromét is segített nem folyton félreértelmezni az én beteg 'azonosítórendszerem' szerint. A barátnődnek beszéltél erről, szerintem az ilyen olvasmányok neki is segíthetnek. Én azóta is előveszem sokszor ezt a könyvet, ha kezdek összeavarodni, és felér pár havi pszichoterápiával.

Ilyen 'szent könyv' még nekem John Gray: Mars és Vénusz stresszben című könyve. Esetleg ismered?

Én viszont azt gondolom, hogy ebben a világban nem mindeki depresziós és pánikos.

Ehhez azonban tudni kell, mi is a depresszió és mi is az a pánikbetegség…

Ez a szeretet-eltűnés gondolata engem is sokszor foglalkoztat. Valóban eltűnt? Az embereket valóban a pénz mozgatja-e egyedül? Volt-e ez előtt másképpen? Sokszor gondolom újra a kérdést…. Kíváncsi lennék, te mit tartasz az életben meglévő valódi szépségnek? Erős ontológiára vall a dolog, nekem néha megrendül ez az erős ontológiám… Gyanítom hogy itt erősen belefutunk valami szóritész paradoxon szerűségbe, de ezeket mindig érdemes.

A „nem vagytok csak betegekre csak vakok”ra annyit mondanék: Nem érezlek kompetensnek a kérdésben. Meglehet, hogy ez az én hibám… Én is hiszek az ember önteremtésében. Világnézetem alapjait az egzisztencializmus határozza meg. (Bár attól kissé eltérek..) De sajnos a képlet nem ilyen egyszerű.

Nem kéne elfedni, hogyha pont ezen a fórumon írsz, hogy itt nem feltétlen az a baj, hogy nem tudják az emberek, mitől lennének boldogok. Hanem, hogy a boldogság kapcsán fellép bennük egy (Analitikus szempontból) ellenerő vagy (Biologista alapon) génekben történt hiba vagy (tanuláselméleti szempontból) olyan sémával rendelkeznek, amely a boldogság elérése előtt figyelmeztet, hogy ne merjenek boldogok lenni, mert képtelen megtartani a boldogságot, azaz tanult tehetetlenség lép érvénybe vagy (neoanalitikus szempontól) céljukban gátoltak ezek az emberek, és képtelenek kialakítani stabil kötődést… sorolhatnám…

Mindenki élete a saját kezében… Erre tudok hozni neked egy érdekes példát. Illetve ezt pont te hozod: Oké, mindenkinek az élete saját kezében van. De a kérdés az, hogy milyen erős a kezed, és milyen nehéz az életed. Könnyű mondani, hogy nosza rakd arrébb az életedet, de ha te csak 30 kilót tudsz megemelni, az életed meg 35 kiló… Ilyenkor nem árt egy kis segítség…

Az ok a gondolat? Érdekes. Vannak, akik úgy gondolják: Az ok: neuronok kisülése. Ami okozza a gondolatot. Masszív idealizmust képviselsz itt, (lépésre vagyunk a szolipszistől…) csak nem feltétlen alkalmas leírása az idealizmus a világnak… És itt nem játszom végig ismét a metateóriákkal…

Egyébként ki kell árándítsalak: A pszichológus egyedül semmit sem képes kezdeni a páciensel. (Kivéve, ha gyógyszert ő tömi be a szájába….). Minden sikeres terápiához minimum két ember kell….

Ez olyan mint ha azt mondanád mondjuk egy rákbetegnek, hogyha nagyon koncentrál, és elmélkedik azon hogy milyen csodás az élet, akkor visszafejlődik benne a daganat.

Ha valaki mentálisan beteg, akkor az ugyanúgy betegség, és csupán a pozitív gondolatoktól nem fog meggyógyulni.

Még a személyiségzavarok kialakulásának hátterében is valószínűleg megváltozott agyi biokémiai folyamatok állnak. Pontosan persze nem tudják milyenek, csak elméletek vannak, mert ugye az agy biokémiája összetettsége miatt jelenleg még feltérképezhetetlen.

Pár évszázaddal ezelőtt egy egyszerű fertőzés okát sem ismerték pontosan, de attól még nem múlt el a pozitív gondolatoktól, és csak mert az oka ismeretlen volt nem okozott kisebb gyötrelmet a betegnek...

Szerintem olvasgass ilyenekről....

Ahogy már én is...

Külföldi fórumokon már a szakzsargonba tartozik...