Bárányhimlő (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Először is szeretném megköszönni javaslataitokat, tanácsotokat. Én a 32. "helyen" írtam itt.

Ma megkapta a kislányom a bárányhimlő elleni védőoltást.

Nagyon sokat vaciláltam rajta, de már mindegy, megkapta. Ha nem adatom be neki akkor meg most azön törném a fejem, hogy talán mégiscsak jobb lett volna.

Nekem a doktornő is és a védőnő is azt tanácsolta, hogy oltassam be. Elméletileg van 5% esélye, hogy így is elkapja, de jóval gyengébb lefolyású lesz. De a doktornő még azt is mondta, hogy akit Ő eddig beoltott, még egy sem lett bhimlős.

Egyre több szövődménye van a bárányhimlőnek manapság, nem úgy mint régen az én gyerekkoromban.

További szép napot!

Erika

igazából én is sokat hezitálok mit is csináljak. kb fele szól ellene fele pedig mellette

sokan azt mondják oltassam be, mert könnyebben átvészeli a gyerek.igaza van.

de annak is aki azt mondja hogy felesleges, mert nem ad teljes védettséget, és nincs garancia arra hogy a gyerek súlyos tünetekkel vészelje át ha nem kap oltást

én valószinüleg nem oltatom be.

és nem az ára miatt. nekem ismerősöm a bölcsiben (3 gyereke is átesett a bárányhimlőn)egyiket sem oltatta be és azt mondta egyik gyerek sem küzködött.de nem csak ő volt igy szinte bármelyik ismerősöm kérdeztem egy sem panaszkodott.

és ha mélyen belegondolok én sem mikor én voltam bárányhimlős.

még jóformán lázam sem volt, és a tesómnak sem.

szóval biztos helyes az oltás, de ha nem ad teljes védettséget, nem biztos hogy megéri.hisz ha elkapja lehet hogy átvészeli de nincs garancia arra sem hogy szövődményt kap.

én lehet hogy az immunrendszer erősitése miatt inkább kapja el, mert utána tuti nem lesz soha bárányhimlős, mig az oltás után ki tudja.?

és ha az oltástól kap szövődményt?ma már sokféle oltás van,anyuka pénztárcájától függ és persze aggódásától , hogy mit ad a gyereknek.

régen mikor kicsik voltunk, egy sem volt. mégis felnőttünk, erősek és egészségesek vagyunk.mert hagytuk az immunrendszert kibontakozni.

Csibe79, szerintem mindenképp érdemes elgondolkodnod a pici oltásáról...

Ha be van oltva, súlyos betegséget nem kap el se gyerek-, se felnőttkorban. Én is azt hittem, hogy ártalmatlan, egészen addig, míg a szomszédom, akinek korábban semmi baja nem volt agyvelőgyulladást nem kapott. 14 éves és újra kellett tanulnia gyakorlatilag beszélni, mert hetekig csak dadagott szegényke és nem bírt összefüggően beszélni.

A kórházban azt mondták az anyukájának, hogy soha nem lehet előre tudni, kinek lesz szövődménye a bárányhimlőtől.

Ráadásul minden 10. betegen ott maradnak életre szólóan a csúnya hegek, lyukak az arcán, ezt olvastam a www.gyermekbetegsegek.hu oldalon.

Meg hát, minek szenvedjen a gyerek, ha 6700 Ft-ért garantálhatjuk, hogy nem esik át a bárányhimlőn? Annyi marhaságra költünk, ez nem egy nagy összeg.

Sziasztok!

Lehet, hogy ez most furcsán fog hangzani, de én bizti nem oltatom be a gyereket, és a most pocakban levőt sem fogom. Szerintem ez nem egy olyan súlyos betegség, amin ne eshetne át a gyerek. Én is megkérdeztem a dokinkat, és azt mondta, hogy nem nyújt végleges védelmet, akkor miért szenvedjen vele felnőtt korban, amikor amúgy is veszélyesebb? Bár ez az én véleményem, de azt sem ítélem el, ha valaki beadatja az oltást. Persze ha végleges védelmet nyújtana, akkor mi is mennénk, de így...

Sziasztok! Én a terhességem ideje alatt végig rettegtem, hogy nehogy baj legyen. Ugyanis még én sem voltam bárányhimlős. Ha vki már volt és terhes, biztosan nem kaphatja el.

A gyerekeket 1 éves kor körül szokták beoltatni. És igen, ajánlják! Miért szenvedjen a gyerek ha meg lehet előzni, más nyugati országokban már ezt az oltást is megkapják a gyerekek a rubolával együtt, csak még nálunk nem vezették be. Nem igaz, hogy csak 5 évre nyújt védelmet, elképzelhető, hogy kell később egy ismétlő oltás de akkor is védve vagy. Remélem én még amíg szoptatok nem kapom el és a baba sem 1 éves koráig.

Több információt a www.baranyhimlo.hu oldalon találtok.

Szép napot mindenkinek!

Szeretném beadatni a kislányomnak a bárányhimlő elleni védőoltást. Ő most 5 éves.

A gyermekorvos szerint aki teheti az oltassa be, ő csak ajánlani tudja mindenkinek.

A környezetemben kaptam már érte hideget-meleget. Van aki szerint jobb túlesni rajta és van aki azt mondja bárcsak ő is beadatta volna és ezzel sok szenvedéstől megmentve a gyermekét.

Szeretném tudni, hogy Nektek mi a véleményetek az oltással kapcsolatban, mert már teljesen elbizonytalanodtam.

A kislányom nagyon érzékeny bőrű és sajnos ekcémás is. Nincs sok ekcémás foltja, kb. 5-6 db és akkorák mint egy 5forintos. Ezeket mindennap kenem, de még így is nagyon viszket neki és sokszor vakarja. Ezért is szeretném elkerülni a bárányhimlővel járó igen kellemetlen viszketést.

Várom a véleményeteket, tanácsotokat!

Erika

Én beoltattam a lányomat ellene, bár sokan csaknem megköveztek érte!

Ettől függetlenül nem bánom mert ahány orvost kérdeztem róla, mind csak jókat mondott.

- RHUS TOXICODENDRON 15CH (1-2 x 5 golyócska): apró, piros udvarú, viszkető, világos folyadékot tartalmazó hólyagocskák esetén.

- MEZEREUM 9CH (2 x 5 golyócska): sárgás, fehéres purulens tartalmú hólyagos kiütéseekre

Sziasztok!

A bárányhimlő pöttyeire tudom ajánlani a "zöld krémet". Gyorsan szárítja le a pöttyöket, megszünteti a viszketést, és hagyja levegőzni a bőrt. Sőt, ha időben kapsz el egy pöttyöt, és bekened nem gennyesedik be.

Én azután, ami a kis keresztfiammal történt,mindenképp be fogom oltatni a kisbabámat!

Ugyanis történt két éve, hogy a nővére, aki akkor 6 éves volt bárányhimlős lett, aztán a pici is elkapta 8 hónaposan, anyuka örült, hogy hamar keresztülesik rajta, és el van felejtve, írtó pöttyös lett, szépen kijött, elmúlt. Majd 3 hónap múlva, egy reggel űlt a stzobahintában, és percek alatt lebénult minden előzmény nélkül a bal oldala. A zárójelentés szerint a bárányhimlő szövődménye volt. Azóta eltelt két év, de még mindig rehabilitáció alatt áll!

Nekem először a középsős kislányom kapta el a bárányhimlőt,kb:2-3 tucat pötty volt rajta.Amint meggyógyult,elkapta a 7-ónapos kisfiam.

Hát amennyi rajta kijött ..............borzasztó.

Szinte a felismehetetlenségig pöttyös,és vakarni ugyan nem tudja még,viszont dörzsöli az arcát mindenbe.A jobb oldalon a szeme körül nagyon bedagadt,és hatalmasak a hólyagk.Remélem hamar elmúlik,mert már 4-napja nem alszok éjjel,mert nem tudom őt berakni a helyére annyira sír.Nagyon sajnálom szegénykémet.Nem hiszem el,hogy 2007-ben így meg kell szenvednie egy ilyen pici,magatehetetlen kisgyereknek.Nincs semmi ami csillapíthatná-megnyugtatná a közérzetét.hihetetlen......

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb, ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőződéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegséglefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhatnak ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.

8. A bárányhimlős betegtől övsömört lehet kapni.

Az övsömör és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével „ébred fel” a mindannyiunk szervezetében ottmaradt vírus, amely a fájdalmas kiütéseket kiváltja.

9. Ha övsömöre van egy terhes anyának, az veszélyes lehet a születendő gyermekére nézve.

Nem, mert az övsömör esetében nincs ún. virémia, azaz a vírus nem kerül a véráramba, és nem jut át a méhlepényen az anyából a magzatba.

10. A bárányhimlő megelőzésére és kezelésére nem létezik megoldás.

A bárányhimlő elleni védőoltás hazánkban még kevésbé ismert, s a nem kötelező védőoltások közé tartozik. Az élő attenuált (gyengített) vírust tartalmazó vakcina hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár, melynek alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető. Így az életkor előrehaladtával kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportokkal gyakrabban érintkezők egészsége is megtartható. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető. A már bárányhimlős beteg gyógyszeres kezelése indokolt esetekben ún. vírusellenes készítményekkel (aciklovir) történik, s a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül mutat bizonyított hatékonyságot.

11. A bárányhimlő elleni védőoltást csakis a fokozottan veszélyeztettek kaphatják.

A vakcina valóban javasolt például a leukémia ellenes kezelésben részesülőknek és a szervátültetésre kerülő egyéneknek. Az immunhiányos betegek és az azokat ápoló fogékony személyes oltása is indokolt. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hőemelkedéssel, rossz közérzettel és kellemetlen, viszkető bőrkiütésekkel járó vírusfertőzést nem lenne érdemes védőoltással elkerülni. Azok a szülők ugyanis, akik indokoltnak tartják gyermekük felesleges, körülbelül 2 hétig tartó szenvedésének megelőzősét, ugyanúgy élhetnek a védőoltás lehetőségével.

12. Mindig jobb természetes úton átesni egy védőoltással megelőzhető fertőzésen, mint védőoltást kapni.

A védőoltásokkal megelőzhető természetes fertőzések és a védőoltások között az alapvető különbség abban a kockázatban rejlik, ami a természetes fertőzés átvészelése, illetve a vakcináció során felmerül. Míg a védőoltások során legtöbbször csak a szúrás kellemetlenségét és minimális helyi oltási reakciókat kell elviselnünk, a természetes fertőzések során hátra maradhatnak súlyosabb szövődmények, s adott esetben halálos kimenetelű lefolyás is előfordulhat. Mindez nyilvánvalóan túl magad ár a védőoltással megelőzhető fertőzések természetes úton való átvészeléséért.

13. A védőoltások gyengítik az immunrendszert.

A természetes úton bekövetkező vírusfertőzések valóban legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor a szervezet nem képes a szokott hatékonysággal szembeszállni a kórokozókkal. A vakcináknak nincs ilyen hatásuk, mert elölt vagy legyengített fertőzőképességű élő vírust tartalmaznak, amelyek nem képesek az immunrendszer gyengítésére.

14. A védőoltások megterhelik a gyermekek immunrendszerét.

Habár a felnőtt szervezet többféle ellenanyagot tus előállítani, mint a kisgyermeké, még a csecsemők immunrendszere is legalább százezerféle mikroorganizmus ellen képes ellenanyagot termelni. A gyermekkori védőoltások így az immunrendszer kapacitásának csak század százalékos részét „kötik le”.

Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tűzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertőző gyermekbetegségekről és megelőzésükről háttéranyaga.

A beszélgetés szakmai résztvevői voltak:

Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertőző gyermekbetegségekkel kapcsolatos védőnői tapasztalatokról.

Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlő szövődményeivel és megelőzésével kapcsolatos közhiedelmekről és tévhitekről.

Dr. Lintner Ferenc, szülész-nőgyógyász a fertőző gyermekbetegségekről a várandósság idején.

Prof. Dr. Budai József, csecsemő és gyermekorvos, a fertőző betegségek szakértője a védőoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb, ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőződéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegséglefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhatnak ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.

8. A bárányhimlős betegtől övsömört lehet kapni.

Az övsömör és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével „ébred fel” a mindannyiunk szervezetében ottmaradt vírus, amely a fájdalmas kiütéseket kiváltja.

9. Ha övsömöre van egy terhes anyának, az veszélyes lehet a születendő gyermekére nézve.

Nem, mert az övsömör esetében nincs ún. virémia, azaz a vírus nem kerül a véráramba, és nem jut át a méhlepényen az anyából a magzatba.

10. A bárányhimlő megelőzésére és kezelésére nem létezik megoldás.

A bárányhimlő elleni védőoltás hazánkban még kevésbé ismert, s a nem kötelező védőoltások közé tartozik. Az élő attenuált (gyengített) vírust tartalmazó vakcina hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár, melynek alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető. Így az életkor előrehaladtával kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportokkal gyakrabban érintkezők egészsége is megtartható. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető. A már bárányhimlős beteg gyógyszeres kezelése indokolt esetekben ún. vírusellenes készítményekkel (aciklovir) történik, s a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül mutat bizonyított hatékonyságot.

11. A bárányhimlő elleni védőoltást csakis a fokozottan veszélyeztettek kaphatják.

A vakcina valóban javasolt például a leukémia ellenes kezelésben részesülőknek és a szervátültetésre kerülő egyéneknek. Az immunhiányos betegek és az azokat ápoló fogékony személyes oltása is indokolt. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hőemelkedéssel, rossz közérzettel és kellemetlen, viszkető bőrkiütésekkel járó vírusfertőzést nem lenne érdemes védőoltással elkerülni. Azok a szülők ugyanis, akik indokoltnak tartják gyermekük felesleges, körülbelül 2 hétig tartó szenvedésének megelőzősét, ugyanúgy élhetnek a védőoltás lehetőségével.

12. Mindig jobb természetes úton átesni egy védőoltással megelőzhető fertőzésen, mint védőoltást kapni.

A védőoltásokkal megelőzhető természetes fertőzések és a védőoltások között az alapvető különbség abban a kockázatban rejlik, ami a természetes fertőzés átvészelése, illetve a vakcináció során felmerül. Míg a védőoltások során legtöbbször csak a szúrás kellemetlenségét és minimális helyi oltási reakciókat kell elviselnünk, a természetes fertőzések során hátra maradhatnak súlyosabb szövődmények, s adott esetben halálos kimenetelű lefolyás is előfordulhat. Mindez nyilvánvalóan túl magad ár a védőoltással megelőzhető fertőzések természetes úton való átvészeléséért.

13. A védőoltások gyengítik az immunrendszert.

A természetes úton bekövetkező vírusfertőzések valóban legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor a szervezet nem képes a szokott hatékonysággal szembeszállni a kórokozókkal. A vakcináknak nincs ilyen hatásuk, mert elölt vagy legyengített fertőzőképességű élő vírust tartalmaznak, amelyek nem képesek az immunrendszer gyengítésére.

14. A védőoltások megterhelik a gyermekek immunrendszerét.

Habár a felnőtt szervezet többféle ellenanyagot tus előállítani, mint a kisgyermeké, még a csecsemők immunrendszere is legalább százezerféle mikroorganizmus ellen képes ellenanyagot termelni. A gyermekkori védőoltások így az immunrendszer kapacitásának csak század százalékos részét „kötik le”.

Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tűzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertőző gyermekbetegségekről és megelőzésükről háttéranyaga.

A beszélgetés szakmai résztvevői voltak:

Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertőző gyermekbetegségekkel kapcsolatos védőnői tapasztalatokról.

Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlő szövődményeivel és megelőzésével kapcsolatos közhiedelmekről és tévhitekről.

Dr. Lintner Ferenc, szülész-nőgyógyász a fertőző gyermekbetegségekről a várandósság idején.

Prof. Dr. Budai József, csecsemő és gyermekorvos, a fertőző betegségek szakértője a védőoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.

Hát szerintem rendesen kijöttek a pöttyök! Még a kukaca is pöttyös volt a drágámnak! :-)))

A mi doktornénink azt mondta, ő azért nem szereti a rázókeveréket, mert befüllednek alá a pöttyök és később szárad le. De a barátnőm is azt használta és szerintem nincs külömbség!

nem valoszinü ha rendesen kijöt rajta

kereszt lányomnak ijen rázokás valamit adtak amit rá kelet kenni