Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetős fórum)
Megelőztelek, mert nem bírtalak kivárni ;-)
(Itt körjáratozom a dominójáték miatt, közben szemmel tartom a témákat)
Ez miatt ne okold magad!Az én kislányom is a lámpát tudta először pont ezek miatt,hogy hol a lámpa és felnézett:)nem lett belőle lámpa mizéria....szerintem valami van nálatok...ezért kell a fejlesztés....és az autizmust egyenlőre tényleg lapozd el.
www.demoszthenesz.hu,itt sok kérdésedre választ kapsz.Van itt fórum is veled hasonló problémával küzdő anyukák részére.
ezt alámpamániát biztos mi gerjesztettük benne, mert ez volr az első dolog, amit még babaként észrevett, vagyis amire mi megtanítottuk, hogy ha kérdeztük, hogy hol a lámpa? akkor felnézett a plafonra és irtó büszkék voltunk erre a produkcióra:) persze innentől mindig mi magunk hívtuk fel a figyelmét a lámpákra, ezt biztos nem kellett volna...és ez valahogy elterjedt a családban, így előszeretettel ajándékoznak neki pl zseblámpát:S meg ha megyünk valamelyik rokonhoz, akkor azért, hogy a kedvében járjanak, pl a nagymamám minden lámpát felkapcsolt neki a lakásában. úgyhogy most elkezdtem szólni a családnak, hogy hagyjunk fel mi is ezzel, ne gerjesszük a dolgot.
Gerna, köszi a megnyugtató válaszaidat.
sigra, neked is köszi a választ. nálatok mit jelent a kutyamánia? én most azon gondolkodom, hogy elrakjam-e azt az építőjátékot, amiből mindig lámpákat épít...szerintetek ez jó ötlet? mert rajzoláskor végülis tetszik neki az is, ha mást rajzolok, ha úgy kérdezem, hogy mit rajzoljak? akkor a válasz tuti az, hogy lámpát!, de ha pl úgy kérdezem, hogy cicát vagy kutyust rajzoljak? akkor ezek közül választ, szóval itt könnyen el lehet terelni a figyelmét a lámpamizériáról. de az építőkockáiból mindig csak lámpát akar építeni...
még azt nem tudom, hogy pl az autizmusra van-e hajlam? vagyis hogy most vannak ezek a tünetei, akkor mennyire valószínű, hogy ezek "bedurvulnak"? vagy hogy zajlik ez? hány éves korban jön elő/válik igazán markánssá? el lehet-e kapni időben?
Szia! Látom, Gerna már leírta a véleményét, de szeretném, ha az enyémet is ismernéd. Először csak annyit megnyugtatásul: az autisztikus nem egyenlő az autistával! (Pl. autisztikus tünetként említették valahol azt is, ha valaki ABC sorrendben tartja a lemezeit. Mint én.) Ha autisztikus tünetek jelentkeznek a kisfiadnál, az nem feltétlen jelenti, hogy sajátos nevelésre lesz szüksége! Amit a szemkontaktusról, a közös játékról írtál, az szintén nem ad okot aggodalomra. A pörgés... Általában autisztikus tünet, de a gyerek saját magától szokta csinálni, nem úgy, ahogy leírod (hogy megtetszik neki, ahogy pörgetik). A sorba rakosgatás már jellemző tünet, és a "mánia" is - Nálatok lámpa, nálunk kutya. Viszont a "mániák" változékonyak, elmúlhatnak, szóval szerintem sincs ok aggodalomra! Ritkán fordul elő autistáknál, hogy "társas lények" - ők általában jól elvannak egyedül, szívesebben vannak/játszanak magukban. (Nem vagyok szakember, csak egy szülő, így a szakmai oldalában nem vagyok annyira jártas, de tapasztalatom - sajnos - van.) Csatlakozom Gernához: a fejlesztéssel csak nyerhettek! És még annyit tennék hozzá: a kisfiad szerintem időben elkezdte a lemaradását behozni ahhoz, hogy egészséges közösségbe mehessen majd. Természetesen nem lehet megmondani, mi lesz később - ez az, ami engem is megőrít! -, de én így látom. Szia!
Lámpamánia, sorbarakósdi: iyesmi is gyakran van, esetleg dinókkal, lovakkal, autókkal. 2 1/2 évesek még a sorbarakást, egymásrarakást, építéseket, ki- és bepakolást szokták szeretni. A "fejlesztés" az ő korában annyi, mint megtanítani, gyakorolni vele másfajta játékokat is.
A pörgés-ről: nagyon sok gyerek szereti a "normálisak" közül is! sőt a mozgásterápiák egyik fő eleme, mivel az idegrendszer érését, fejlődését segíti. A fejlesztésben is használják, ha van hozzá felszerelés.
Otthon jó, ha van hinta, mérleghinta, hintaló, függőágy, bármi, amivel lengeni, pörögni tud a gyerek. Meg is nyugtatja őket.
Kis trambulin is jó, amin ugrálhat.
A fejlesztés jól jöhet, mert úgy néz ki, vannak elmaradásai. Az "autisztikust" meg egyelőre nem kell komolyan venned.
Amit most írtál, a jó társas kapcsolat mellett szól. Ha a fejlesztő pedagógussal egy pár alkalom alatt jól összebarátkozik, az is lehet, hogy visszavonja ezt a jelzőt.
Fejlesztés alatt az ő korában főleg a sokféle mozgásos játék, feladat a lényeg, meg a beszédfejlesztés. Ilyesmit otthon is csinálhattok! Ez a gyereknek nem "iskola", hanem játék.
mindenesetre most fogunk járni fejlesztésre ehhez a fejl. pedagógushoz, ártani nem árthat alapon, tegnap úgy tűnt, hogy jól érezte magát ott a kisfiam.
Gerna, köszönöm, hogy válaszoltál! ha van még észrevételed, légyszi írd meg...
olyan nehéz ezt megfogni, hogy mit is jelent a társas kapcsolatok zavara? akkor az nagyon jó jel, ha rokonokkal/barátokkal örömmel eljátszik? pl ölébe ül egy könyvvel, vagy a szabadban bújócskázni hívja? épp most jöttünk egyik nagyiéktól, ott nem is hagyta a nagyit ebédelni, mondta "nagyi kijössz játszani" és hívta hintázni, homokozni. engem igazság szerint ez a lámpamánia aggaszt leginkább, de nem tudom, hogy ebben a korban egyébként mennyire normális jelenség az ilyesmi. meg hogy mégis rámondta a szakember, hogy autisztikus, és mintegy ellenpéldaként mindig "egészséges" gyerekekről beszélt, ergo az én kisfiam szerinte nem az...Nagyon rossz volt ezt hallani, még ha én is látom, hogy kicsit más, mint a többiek.
Úgy értem, "a gyerek legközelebbi családtagjaival való kapcsolatán is érezhető" .
Szia Anyuci78!
Ha itt lejjebb olvasol, látod, hogy 2 1/2 évesnél nehéz (és még nem is kell) megállapítani az autizmust.
A fő tünet: a társas kapcsolatok zavara. Ez a legközelebbi családtagoknál is érezhető: leírásodban ezt én (szerencsére) nem találtam meg.
Majd jövök még, de most dolgom van...
SZiasztok, megtaláltalak Titeket, mert egy kicsit engem is megtalált a probléma. Kisfiamról van szó, aki 2,5 éves és észrevehetően "furcsa", tegnap elvittem egy fejlesztőpedagógushoz, aki a Korai Fejlesztőben is dolgozott és miután másfél órát ott töltöttünk azt mondta, hogy vannak autisztikus tünetei, de azt biztosan mondhatja, hogy nem autista. ez most akkor mit jelent? most akkor kezdjek aggódni vagy nyugodjak meg?:)írok róla néhány dolgot, és nagyon megköszönöm, ha válaszoltok. már kiskorától gyakorlatilag mindenben le volt maradva (mozgásfejl., gagyogás, beszéd), de azért úgy ahogy behozta a dolgokat. a mozgása picit ügyetlen, pl kisebb létrára sem tud (mer?) felmászni. beszél, de azért nem viszi túlzásba, ismételgeni szereti nagyon a hallottakat. ha valamit akart, akkor sokáig csak a kívánt dolog nevét mondta, pl "almalét!"...aztán később hozzátette, hogy "kérsz", most már egyre inkább helyesen ragoz, de még mindig sokszor van, hogy ugyanúgy használja a ragokat, ahogy mi, pl a "ki akarsz jönni?" kérdésre úgy válaszol, hogy "ki akarsz jönni!". Pár hónapja kezdte el használni az "Igen" kifejezést, úgyhogy most már a ki akarsz jönni? kérdésre a válasz Igen vagy Nem.Kimaradt nála pl a mutogatás szinte teljesen, erre is mondta a fejl. ped. tegnap, hogy ez nem jó jel. de mondjuk most már mutogat. olvastam itt a pörgést: nála ez úgy van, hogy nyáron sokat pörgette az apja és ezt nagyon élvezte (az tetszett neki, hogy elszédül tőle, vigyorogva mondta, hogy "elszédüjök", és azóta szeret pörögni, de nála ez egy társas cselekvés, mindig kéri közben, hogy mi is pörögjünk vele. úgyhogy nem tudom, hogy ez mennyire játék vagy mennyire aggasztó jel...szemkontaktus van, vagyis én azt sose láttam kevésnek, most viszont a fejl. ped, szerint fura volt, hogy mialatt ott voltunk nála az ő szemébe és az én szemembe is nagyon keveset nézett. de az is igaz, hogy a szobában rengeteg játék volt, kisfiam azokkal volt elfoglalva. jellemző rá, hogy képes órákán át elbogarászni bizonyos dolgokkal, nem egy nyughatatlan típus, a fejl. ped. ezt is furcsállta, hogy már ilyen korú gyerek tuti, hogy azalatt az 1 óra alatt, amíg a kisszobába voltunk (ami tele volt játékkal), szóval szerinte az "egészséges" 2,5 éves tuti ki akart volna menni onnan. Furcsa nála az is, ahogy játszik, imádja az építőkockáit, de leginkább sorba rakja őket egyenlő távolságra és azt mondja rájuk, hogy lámpa. kb fél éve van "lámpamániája", nagy öröm neki, ha láthat közlekedési lámpát, ha megkaparinthat egy zseblámpát, ha rajzolunk (amit szeret nagyon, de nála a rajzolás leginkább azt jelenti, hogy a kezembe nyomja a ceruzát és mondja, hogy mit rajzoljak), szóval leginkább lámpákat kell neki rajzolni, gyurmával is ez a helyzet. szóval ez a sorbarakosgatósdi elég fura nála. gyerekek társaságát élvezi, ha jönnek hozzánk barátok, akkor általában teljesen felpörög, meg ha mondom, hogy mindjárt jön xy, akkor nagyon várja, ajtóhoz szalad, nézi, itt van-e már, nevetve szaladgál körülöttük, de közös játékban nem vesz részt (mondjuk ez lehet még életkori sajátosság). amit problémaként említett a fejl. ped, hogy nehezen lehet rávenni sokszor, hogy odafigyeljen valakire, ha ő valamivel játszik, akkor se lát, se hall, sokszor én is hiába mondom a nevét, rám se bagózi, vagy ha egy pillanatra oda is figyel, a következő pillanatban megint el van merülve valamibe. Imádja a botokat, a kertben az a legfőbb játéka (a hintázás mellett, mert azt is imádja), hogy pici botokat gyűjt, vagy hosszabbakat és azokt tördeli pici darabra majd beszúrja őket valahova és mondja, hogy az egy lámpa...A héten vettem neki nagy fagyöngyöket, de nem igazán akarta fűzni, inkább sorba rakta őket, mikor kérdeztem, hogy mi az, hát mondta, hogy lámpák. Nagyon szeret táncolni, imádja a zenét, nagyon szeret fürdeni, szereti magát nézni a tükörben. nagyon szeret jönni-menni, vagyis egyáltalán nem ragaszkodik semmiféle állandósághoz, szereti a társaságot. dühöngeni nem igazán szokott, bár a dackorszakot éli, vagyis ha valami nem úgy van, ahogy akarja, akkor sírni kezd, néha toporzékol hozzá, de hamar el lehet terelni a figyelmét. Nagyon szeret könyveket nézni, mindig az ölünkbe kéredzkedik és hoz egy könyvet, abban ügyesen elmondja, hogy mi micsoda (ha erre kérem), de persze legjobban azt szereti, ha megpillant egy lámpát:)Imádja a kezünket fogni, ha mellé ülök, azonnal megfogja a kezem, de férjem és nagyszülők/barátok kezét is szívesen markolássza, mialatt azok pl mesélnek neki. elalvás is úgy megy, hogy mellé kell feküldjek, és addig fogni kell a kezét, míg el nem alszik. ha elhúzom a kezem, akkor rögtön mondja "kezedet". Régebben fura volt, hogy nagyon szeretett vonal mentén menni, hajópadló van nálunk, és ott ment az illesztés mentén oda-vissza sokáig. ezt már ritkán csinálja. kérdezte a fejl. ped, hogy megfogja-e a homokot pl, és igen, megfogja, bár nem szeret homokozni. imádja a verseket, nagyon könnyen meg is tanulja őket. de sokszor van az, hogy totál oda nem illő helyzetben pl elmond egy verssort vagy egy mondatot egy meséből. szerepjátékokat kezd már játszani, pl egy legoval odajön és megkínál vele, mondja hogy tea van benne. bocs, hoyg hosszú voltam, de próbáltam minél több infót leírni. igazából szívem mélyén azt várom, hogy hátha van olyan rá jellemző dolog, ami kizárja azt, hogy komoly probléma lenne. mert azt már leszűrtem, hogy már fel van sorolva a szakirodalomban sok jellemző tünet, de azok közül csomó simán ráillik egy egészséges kisgyerekre is. úgyhogy inkább arra lennék kiváncsi, hogy van-e olyan dolog, aminek a megléte kizárja az autizmust. köszönöm, ha válaszoltok, szép napot mindenkinek!
Sziasztok!
Harmadéves gyógypedagógus hallgató vagyok. A nyarat volt szerencsém egy amerikai táborban autista fiatalok segítőjeként tölteni. Most, hogy visszajöttem az egyetemre, tűkön ülök, hogy újra velük foglalkozhassam. Azért írok tulajdonképpen, hogy ha van bárki Budapesten vagy környékén, aki szeretne hetente néhány órára kikapcsolni, vagy segítőt keres a gyermeke mellé, leginkább hétvégenként, vagy bármilyen okból esténként/éjszakánként, mindenképpen keressen meg!
Pávits Vera kicsipea@gmail.com
Ajánlom figyelmetekbe az egyik ismerősöm által létrehozott weblapot: Tomika honlapja - avagy a valódi autizmus.
Ha gondolod, nézd meg itt, telefonon is érdeklődhetsz. Mi is itt szoktunk vásárolni fejlesztő játékokat, ilyesmit:
[link]
Ha a gyerek "sajátos nevelési igényű", akkor jár neki a fejlesztés. Ehhez kell a szakorvosi vélemény (a kóddal) és a szakértői bizottság papírja, amiben javasolják a fejlesztést. Vagy ez az, amit az oviban kap?
Köszi a választ! Azért még nem vetettem el a gondolatot a logopédussal kapcsolatban, mert sem az oviban, sem az egyéni fejlesztésen nem foglalkoznak a beszédindítással.Ja, amúgy az egyéni fejlesztések is magán úton vannak havi kb.36 ezret fizetünk érte.De a lényeg, hogy imád járni a gyerek, és hasznos is, mert sokat tanul.
Logopédushoz vinni a kislányodat? --- szerintem nem érdemes, mivel ezért kapja az egyéni fejlesztést és óvodai fejlesztést. Ebben nyilván van beszédindítás is, ugyanazt kaphatná "magánúton" is, mivel most erre van szüksége. Most a legjobb, amit tehettek, hogy a fejlesztő pedagógussal együttműködve, ottoni feladatokkal stb. próbáljátok beindítani a beszédet. Vannak erre nagyon jó játékos feladatok, képek alapján hangutánzás, képek felismerése, ilyesmi. Ez a gyereknek játék és otthon is jól elvégezhető, 20 percben, fél órában.
És itt lép be a sokat emlegetett diagnózis és kód: ezért kaphatja a fejlesztő foglalkozásokat, tehát muszáj kódot, dg-t adni.
Köszönöm, igazán kedves vagy! De én "csak" tapasztalatból tudok tanácsot adni - ehhez azért nem árt párosítani a tudást: ezért is örülök, hogy szakemberek is csatlakoztak hozzánk! Örülök, ha segíthettem!
Így van: az autista/autisztikus gyerekek ugyanolyan körülmények között élnek, mint egészséges társaik (lásd nálunk: 3 gyermekemből 2 egészséges). Mégis: akár kimondjuk, akár nem, ezekben a gyerekekben - hacsak nem genetikailag autisták, tehát szerzett az autizmus - van egyfajta hajlam az autizmusra. (Ezt nem én találtam ki: nálam sokkal okosabb emberek mondták.) Erre a hajlamra sokuknál "rájön" a - már forgalomból kivont - kötelező védőoltás, ami a megengedett higanytartalom 38-szorosát tartalmazta, és itt a sorsuk már el is dőlt. A nehézfém-terheltség, és a sokuknál fennálló felszívódási zavar rengeteg viselkedésprobléma okozója. (Az én fiam pl. a tej- és lisztmentes diéta hatására ugrásszerű fejlődésnek indult: jobban teljesít, nyugodtabb, kezelhetőbb.)
Az lehet, hogy nem csak ezek okozzák az autizmust az én gyerekemnél sem, de lehet, hogy súllyosbítják. Voltunk a Czeizel profeszornál is, és Ő azt mondta, hogy az orvostudomány még olyan sok területen csak sötétben tapogatózik.Főleg az autizmusról alig tudnak még valamit.Ő azt mondta, hogy simán elképzelhető, hogy vannak olyan fizikai betegségek, amik autisztikus tüneteket produkálnak.Nem biztos, hogy minden autista genetikailag az.Minden esetre, ha az autizmust félre tesszük, akkor is kezelni kell ezeket a betegségeit.Most már nem csukhatom be a szemem, és úgy teszek, mintha semmi baja nem lenne.Ha a kezelésektől meggyógyul, vagy csak enyhül az állapota, az nagyon jó, és mindent megér.Egyébként szerencsére az enyhébb kategóriában van.Nagyon erős a szemkontaktusa, és kimondottan igényli a fizikai, testi közelséget.Nincsenek düh kitörései, és semmilyen ˝heppje˝ nincs.Viszont a kommunikáció terén nagyon sok hiányossága van.Még nem beszél, és nem igazán mutogat.Kezünket fogva vezet, és a kezünket irányítja rá a kívánt dologra.A beszéd értése elég jó.Ha nem is látom, hogy hol van, csak szólok, hogy gyere kimegyünk hintázni, akkor szalad elő, és húz kifelé.De így van nagyon sok minden mással is.Szóval megért szinte mindent, de a spontán dolgokra nem reagál.Pl.Tedd fel a macit a polcra.Nem tudom, hogy érdemes lenne-e logopédushoz hordani.Az ovodában nem foglalkozik a logopédus nem beszélő gyerekekkel, csak azokkal, akiknél már beindult a beszéd.Te mit gondolsz Gerna? Elhordjam valahová magán úton? Egyébként heti 3x1.5 órában járunk egyéni fejlesztésre, és az oviban is kap heti 1x45 perc fejlesztést.De talán nem ártana még logopédushoz is vinni.
Nagyon sok testi betegség (anyagcserezavar, hormonális zavar stb) okoz lelki tüneteket vagy képességproblémákat. Fejlődünk! ezekből sokat már újszülöttkorban szűrnek, tehát van korai felismerés és gyógykezelés, diéta, hormonpótlás. De sokkal több olyan "ritka" betegség, állapot van, ahol nincsen szűrés: ezek csak gyanú esetén kerülnek kivizsgálásra.
De mégis: az autista, autisztikus gyerekek ugyanott születtek és élnek, mint a többiek, ugyanolyan életfeltételek között lettek "tüneteik", mondjuk valami okból jobban halmozzák a higanyt, a nehézfémeket. Gyakran a rokonságban is található autisztikus körbe tartozó egyéb betegség vagy személyiségvonás.
Tehát "van bennük valami", a nehézfémeken kívül is.
Sziasztok!
Már jó ideje nem néztem be erre a fórumra, és bőven volt mit viszaolvasnom.Az én kislányom 4 éves, és már 3 éves kora előtt megkaptuk a diagnózist, hogy autista.Azt mondták, hogy annak az esélye, hogy tévednek, gyakorlatilag NULLA!!! Ehhez képest elkeztük kutatni az okokat, és kiderült, hogy nagyon magas nehézfém mérgezése van a gyereknek.Erre azt mondták a szakemberek, hogy nem valószínű, de azért nem kizárt, hogy ez okozza nála az autisztikus tüneteket.Azóta még kiderült, hogy szerves toxinokkal is mérgezett, tej és lisztérzékeny, és gombái is vannak.Az egész bélrendszere beteg.A tej és lisztérzékenység semmi látható tünetekkel nem járt,de tönkretette a bélrendszerét, és ebből kifolyólag lett a többi betegség.Most diétáznia kell, és kapja a gyógyszert a nehézfén ürítésre, és kap egy csomó vitamint.Látványosan elkezdett javulni, pedig még csak az elején vagyunk a kezeléseknek.Vannak gyerekek, akik autistának lettek diagnosztizálva, és hasonló problémái voltak, mint az én lányomnak.Néhány gyerek a kezelésektől teljesen meggyógyult, és kiderült, hogy akkor nem is volt autista. Ez ad egy kis reményt, hogy akkor talán mégis van csoda, és talán meggyógyulhat Lilla is.PIROS35! Keresd fel a MA Alapítványt, és próbálj rajtuk keresztül bejutni a Büki György doktorúrhoz.Sirga jól mondta,Ő nagyon érti a dolgát, és lehet, hogy nektek is tudna segíteni.Kitartást mindenkinek, és szép napot!
Még jó esetben el kezdenek vitázni és esetleg konszezusra jutnak...rosszabb esetbe hurcibálja a gyerekét mindhova mindenfele vizsgálatra..mindenféle "szakemberhez".Nem is csodálom,hogy csalódnak a szülők...sok esetben lehúzások vannak és nem valódi kellő képpen képzett "szakemberek"...így csak bolondítják őket.
Pedig amíg a szülő és a "szakember" között nincs összhang, addig csak a gyerek feje fölött vitatkoznak, kimondva vagy kimondatlanul. Közös célokat, közös nyelvet kell kialakítaniuk: és ez az egyik legfontosabb, amit egy "problémás" gyerek megtanulhat: kommunikálni és együttműködni muszáj! és hogy más emberekkel együtt lenni, együtt dolgozni JÓ DOLOG.
Hát Gerna az utolsó mondatod nagyon igaz!!!Haj hány ilyen szülővel volt kapcsolatom,sajnos semmi nem jó se túl korán se túl későn,akkor egyből...milyen szakember ez...?Azt látom én is ha probléma van a gyerekkel egy ideig a szülőnek szinte semmi nem jó...:(ami értehtő is,aztán amikor már tudja elfogadni a másságát a gyereknek akkor már egyre együttműködőbb.Bár vannak olyan fogyatékosságok amik számomra is elfogadhatatlan lenne szerintem ,amit egyszerűen nem lehet elfogadni csak beletörődni.
Kedves Sirga!
Köszönöm türelmedet és figyelmedet!
Nagyon jó dolog,hogy sokan,akik tanácstalanok,fordulhatnak olyan kedves emberhez,mint amilyen Te is vagy és szívesen segítesz nekik. Ráadásul mivel már Te ezeken mind-mind átestél,tehát van tapasztalatod nagyon jó tanácsokat tudsz adni.Úgy érezem egyre több ilyen problémával küzdő gyerek és szülő van...és így legalább tudják,hogy mire kell odafigyelniük,mik azok a tünetek,amik az esetleges autizmusra utalhatnak..stb.
A képességvizsgálatok szinte "alkalmatlanok" a gyerek túlterhelésére, mivel a korosztályhoz tartozó próbák illeszkednek az adott korú gyerek természetes viselkedéséhez, tudásához! Ráadásul a legtöbb vizsgálat "megengedi" az 1-2-több évvel fiatalabb gyerekek szintjén való kezdést. Ettől a gyerek szinte mindig úgy érzi, hogy "ügyes, okos" volt, hiszen annyi mindent meg tudott válaszolni.
Ez nagyobb gyerekeknél fokozottan érvényesül ("képességvizsgálat, mint önbizalomnövelő beavatkozás"). Lényegében a képességvizsgálatok nem a gyereket, inkább a szülőt aggasztják és terhelik meg.
Egy diagnózis vagy "kód" közlésével kapcsolatban a szülőknek kétféle bajuk lehet: túl korai, mondják, egyszer-kétszer...látta a gyereket a szakember, és máris megalkotta a véleményt :(
Túl késői: hetek, hónapok (autizmus esetében akár évek) teltek el, és még mindig "nem tudják, mi a baja" a gyereknek.
További ajánlott fórumok: