Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Asperger szindróma - Miért betegség és egyéb gondolatok... fórum

Asperger szindróma - Miért betegség és egyéb gondolatok... (beszélgetős fórum)

1 2 3 4 5 6 7 8 9
2016. febr. 9. 15:34

Kedves Fórumozók!

15 éves asperger-szindrómás fiamnak szeretnék hasonló problémákkal küzdő barátokat találni. Számomra nagyon fájó, hogy nincsenek barátai. Ezért gondoltam, hogy itt próbálkozom! :)

aspergerbarat@gmail.com

253. 891542758c (válaszként erre: 252. - zebracsikó)
2015. dec. 9. 23:16
viszont tudok olyat aki asztmára megkapta. Nem értem, pont ezért kérdeztem meg
252. zebracsikó (válaszként erre: 251. - zebracsikó)
2015. dec. 9. 22:34

23. § d) pontba esetleg beleférhetsz, de nem vagyok ebben biztos



Őszintén megmondom: szerintem nem jár.

2015. dec. 9. 22:29

[link]


1998. évi XXVI. törvény


a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról1

250. zebracsikó (válaszként erre: 247. - 891542758c)
2015. dec. 9. 22:26
2015. dec. 9. 21:30
Miért nem ír senki??
2015. dec. 8. 16:26
valaki???
2015. dec. 8. 14:09
Egy asperger szindrómás felnőttnek jár a 90%-os utazási kedvezmény? Ha nincs leszázalékolva? Le szoktak valakit százalékolni ilyen miatt? Nem mintha ezt akarnám, csak kíváncsi vagyok. Ne szedjétek le a fejem.
246. 891542758c (válaszként erre: 245. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 15:19

vegyük példának amikor idegen gyereket (tesóm haverját) fogadott be bizonyos időre, mert a tesóm nem volt hajlandó egyedül bemenni egy csapatba. Sokkal többet foglalkozott vele.

Vagy pl nekik az albérlők fontosabbak mint a családja, ők előbbre valóak. Befogadott egy régi haverját a pincébe, aki egyébként csöves lenne, őt mindenhová elviszi nehogy buszoznia vagy gyalogolnia kelljen akkor is ha épp pont az ellenkező irányba menne, csinál egy külön kitérőt. Nekünk ezt nem teszi meg, mindig kitalál valami kifogást, nehogy el kelljen minket vinni, ha mégis igent mond rá nagyon nehezen teszi és morog hogy programokat csinálunk neki.

245. zebracsikó (válaszként erre: 244. - 891542758c)
2015. nov. 30. 15:14
ezt hogy érted? mit jelent az,hogy idegenekkel foglalkozik?
244. 891542758c (válaszként erre: 243. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 15:11
hát igen, ilyen gondolkodása van. Meg ő inkább idegenekkel foglalkozik
243. zebracsikó (válaszként erre: 242. - 891542758c)
2015. nov. 30. 15:11
ja, akkor csak kényelmes , és így könnyebb...
242. 891542758c (válaszként erre: 240. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 15:04
van amit már ő is soknak tart, de amúgy nem az hogy normálisnak tartja, de ő mestere a terelésnek és az önmaga becsapásának, hogy a szőnyeg alá söpörhesse a problémát.
241. zebracsikó (válaszként erre: 240. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 15:03
*apád
240. zebracsikó (válaszként erre: 239. - 891542758c)
2015. nov. 30. 15:02
Apár normálisnak tartja az edddig leírt dolgaidat? :O Jó firma lehet ő is :)
239. 891542758c (válaszként erre: 238. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 14:48
apám szerint teljesen normális vagyok, nehogy már gyógyszerekkel tömjem magam. Most már megszokta hogy szedem, már nem tesz megjegyzést. Tesóim örülnek hogy szedem, öcsémet nem érdekli, anyám is örül hogy szedem. Mamám is, unokatesóm családja is de őket csak azért hogy nehogy zaklassam őket mint a Zoli, de amúgy kirekesztettek, mint a Zolit.
238. zebracsikó (válaszként erre: 237. - 891542758c)
2015. nov. 30. 13:00

Hogy viszonyulnak hozzád a szüleid?

Mit gondolnak a furcsaságaidról?

237. 891542758c (válaszként erre: 236. - zebracsikó)
2015. nov. 30. 10:49
hát de már késő, nem hiszem hogy őket érdekli.
236. zebracsikó (válaszként erre: 235. - 891542758c)
2015. nov. 30. 00:10

Sajnálom....

A Vadaskert igazán jó hely, zseniális és hozzáértő szakemberekkel. Előrébb lennél, ha akkor a szüleid nem vonják meg a vállukat és ejtik a témát :(

235. 891542758c (válaszként erre: 234. - zebracsikó)
2015. nov. 29. 23:59

Pontosan. Amire emlékszem, az a nevelési tanácsadóval kezdődött ötödikben, mamám hordott oda, majd tovább is kellett volna járnom, meg valamit ki is akartak vizsgálni, meg terápiára, de pont akkor költöztünk el, mamám maradt, ezért a kutya sem foglalkozott velem ilyen téren.

A következő hetedikben már az új városban, akkor kezdődött, amikor az iskolai viselkedésem alapján az iskola kérte a szülőket, hogy vigyenek pszichiáterhez, el is vittek. Nem nagyon értettem, mi folyik itt, mi a lényeg. Csak azért jártam, mert vittek, rajzolnom is kellett, meg beszéltem a mániáimról. Annyit mondtak el, hogy gyógyszert nem szedhetek, el is mondták az orvosnak, hogy megtagadják a gyógyszer szedést. Ez elhúzódott nyolcadikig. Most 10 év után ugyanabba a kórházban a felnőtt részlegre járok, tehát már látták hogy jártam már náluk. Gondoltam elkérem a papírokat, felmentem a gyerek részlegre, ott elkértem, az összefoglalót adta oda. Akkor hagytuk abba a kezelést 2005-ben amikor beakartak utalni valami vadaskert pszichiátiára pesten. Mondta is ezt aztán hogy soha többé nem jelentünk meg minden szó nélkül. Elolvastam, benne volt, hogy a gyógyszeres kezelést elutasítjuk, ezért a vadaskertben nem kaptam volna gyógyszert, csak egy kivizsgálás lett volna. Nem történt meg.

10 év után egy családi balhé miatt mentem el megint, de most már magamtól saját döntés alapján.

Sok betegséget olvastam a neten, sok minden igaz volt rám, de egyik sem volt úgy eltalálva mint az asperger. Gyanakszik személyiségzavarra is, nyilván azok is igazak, de azok sem találtak úgy el mint az asperger leírása.

Négy éves koromban beszéltem először, előtte saját kitalált szótáram volt, halandzsa szavakkal.

Volt hogy wcre úgy mentem hogy sapka, sál, kesztyű, csak a nagy dolgot, anélkül nem tudtam. Kellett a fehér ülőke meg a szaszaszín szék (ami rózsaszín széket jelent. Az még a halandzsa szótárból maradt meg, utána évekig mindenki így hívta azt a kis széket).

11 éves koromig az ülőkével és a székkel végeztem a nagy dolgot, sőt 12 is voltam. Titkoltam. A költözés miatt szoktam le teljesen róla, itt már soha többé nem használtam.


Mikor volt a családi balhé, eljöttek az unokatesómék hogy kiosszanak, több mint 100 km-ről, meg hogy menjek orvoshoz. Ők is mondták apámnak, hogy már óvodás korban el kellett volna vinni, már akkor mondták az óvónők, hogy vigyenek el, de nem történt semmi és azt is hogy évekig a szőnyeg alá söpörte a problémát. Ha apámra hallgatok, nem megyek pszichiáterhez.

234. zebracsikó (válaszként erre: 233. - 891542758c)
2015. nov. 29. 23:46

Én nem vagyok hivatalos szerv...diagnózist se állíthatok fel. Nem kell hinned egyelőre senkinek, hiszen a pszichiáter is csak tapogatózik és egyelőre ő is csak találgat . Remélhetőleg rálel a megoldásra.

Így, a gyerekkorodból hozott egyéb példákkal már azért árnyaltabb a kép.


(nagyon furcsának találom amúgy, hogy ezekkel a gyerekkori bizarrériáidddal nem vittek téged orvoshoz...bár mintha írtad volna, hogy elvittek, csak aztán nem tetszett a diagnózis mega javasolt terápia és annyiban hagyták a dolgot...azaz elhanyagolták, a szőnyeg alá söpörték a problémád)

233. 891542758c (válaszként erre: 232. - zebracsikó)
2015. nov. 29. 23:39

és akkor most kinek higyjek? Neked vagy a pszichiáternek? A kényszeres az már megvan, de ő gyanakszik hogy az autizmus egy formája (ugye az asperger is az, ami ugye átlagos intelligenciával jár). Főleg akkor mondta, mikor meséltem a gyerekkoromról. Pl úgy ettem hogy fogtam a függönyt, máshogy nem tudtam és csak ugyanazon a helyen tudtam ülni. Egy másik, hogy a mamámnál csak a sarokban tudtam enni, volt hogy kaptunk túri rudit, mindenki megette, csak én nem, fogtam mig el nem olvadt és a sarokban ettem meg. Van is ezekről fénykép.

Sokáig nézegettem és vizsgáltam a hangyákat. Ennek egy formája most is igaz, van, hogy valamit elkezdek nagyon nézni sokáig és vizsgálom mi történik. Eszembe jutott a hernyós eset, a nyáron mamáméknál egy bizonyos bokorfajt felfalt a zöld hernyó, tele volt a kert vele, de főleg a bokor maradványai. Egyszer csak figyelni kezdtem mit csinálnak, aztán bottal szedtem párat és egymásra raktam, kiváncsi voltam mit csinálnak egymással, aztán jött a harmadik majd a negyedik. Ha elhagyták egymást, visszatettem őket. Utána betettem egy üvegbe őket és nagyon sokat gyűjtöttem, utána felöntöttem vízzel, ott meghaltam és néztem, ahogy lebegnek a vízben és egyre többet tettem bele. Ez normális szerinted, hogy ennyi idősen zöld hernyókkal játszottam? Szégyelltem is magam miatta és nem úgy indult hogy na most én játszani fogok a hernyókkal. Ezek is csak példák voltak, lehetne ezt sorolni reggelig is.

232. zebracsikó (válaszként erre: 230. - 891542758c)
2015. nov. 29. 23:30

nagyon sok hasonlóság van egyes pszichés kórképek tünetei és az autizmus spektrumzavar tünetei közt

Nehéz a differenciáliagnózis gyerekkorban és felnőtt korban egyaránt


Kíváncsi vagyok a vizsgálatok eredményére. SZerintem nem vagy aspergeres. Kényszeres (is)vagy, de itt is sokminden más egyébbel összemosva. Komplex eset, ez tuti.

2015. nov. 29. 23:27
de nincs diagnózis még, csak ő gyanakszik arra, azért küldött tovább
230. 891542758c (válaszként erre: 229. - zebracsikó)
2015. nov. 29. 23:26

a pszichiáter szerint meg az vagyok.

Csak egy példa az amikor meséltem a mániáimról, az egy beszűkült érdeklődést jelent, hogy csak egy bizonyos dolog érdekli, de az nagyon és ez igaz aspergeresekre is.

Vagy említsem a napi rutinjaimat, jelenleg a fél 8-as fürdés és ha ebben valaki megzavar akkor ideges leszek. És utálom a változásokat, ez is igaz aspergeresekre. Soroljam még?

229. zebracsikó (válaszként erre: 228. - 891542758c)
2015. nov. 29. 23:21

mondj példákat!

Az eddig megismert hozzászólásaidból szerintem nem vagy aspergeres.

2015. nov. 29. 23:17

"E szorongás megszüntetésére, az állandóság, a kiszámíthatóság biztosítására az aspergeres gyerek rituálékat, rutinokat alakít ki. Ezek a tevékenységek csökkentik a gyerek feszültségeit, a világ biztonságosabb és rendezettebb hellyé válik általuk. Tulajdonképpen bármiből kialakulhatnak szigorúan meghatározott elemekből álló és meghatározott sorrendben ismételt rituálék, amit a gyerek képes az egész családra kiterjeszteni, dührohammal reagálva, ha azokat nem tartják tiszteletben vagy a legkisebb mértékben is módosítani akarják. Kapcsolódhatnak az esti lefekvéshez, az evéshez, öltözéshez, a gyerek ragaszkodhat megszokott útvonalakhoz, megszokott helyhez asztalnál, kocsiban és még sorolhatnánk. Jellemző az aspergeres gyerekekre az is, hogy ha egy új tevékenységet tanulnak, új esemény részesei lesznek, azt a jövőben törekszenek úgy megismételni, ahogy az első alkalommal átélték. Mereven ragaszkodnak a megszokotthoz, a változatlansághoz. Meg kell jegyezni, hogy a kislányok – hasonló igényeik ellenére – általában jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, kevéssé rugalmatlanok lehetnek, mint a fiúk."


ez én vagyok teljesen. Mondjuk már nem vagyok gyerek de most is igaz.

227. Mocori (válaszként erre: 226. - hanya)
2015. febr. 23. 20:52
Szia! Voltatok Vadaskerben???
226. hanya (válaszként erre: 225. - Mocori)
2015. jan. 22. 16:20
Nagyon köszönöm a megnyugtató szavaidat! Közben volt otthon egy komoly beszélegtésem a gyermekemmel és azt mondta, hogy eljön... de nagyon fél. Igyekszem megnyugtatni, mellette állni, ... ahogy eddig is. Viszont jó lenne végre egy olyan helyre kerülni, ahol tudnak segíteni a fiamon, tudnak segíteni a mostani helyzetet kezelni.
225. Mocori (válaszként erre: 224. - hanya)
2015. jan. 8. 10:29

Szia!


Mi járunk Vadaskertbe és csak jót tudok mondani róluk! Nagyon kedvesek a szakemberek! Sok tini-serdülőt látok ott mindig, és van 1-2 fórum, ahol leírják a fiatalok, hogy mennyire szerettek ott lenni és mennyit változott így az életük... De a fiadnak kell ezt mindenképp eldönteni.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook