Aggódom a lányomért (beszélgetés)
Az ő dolguk!
Neked ehhez semmi közöd!
Mi lesz a következő lépésed?
Hálából rájuk küldöd a gyámügyet?
Foglalkozz inkább azzal, hogy otthont teremts a saját családodnak, mert most csak megtűrt személyek vagytok!
Abból, hogy nem hülye. Miből gondolod, hogy nem fog?
Nem hinném, hogy ennyire belekötne mindenkibe, ennyire ne tudna viselkedni, mert akkor már a suliból is kivágták volna rég.
Az ember nyilván másként beszél otthon, a haverokkal, mint a főnökével.
Na, car anya vagyok....
Az enyém 9 éves és egyedül buszozik. Lány létére...
És akkor mi van?
Megtanulja , hogy közlekedjen. Nem esik kétségbe. Haverkodik.
Micsoda tragédia.
Miért nem járkálhatna egyedül a 13 éves?
Neveld a sajátod, ne az unokahúgodat aki mellesleg nagyon is jó nevelést kapott!
Nem kell egyetértened, de tartsd magadban a véleményedet. Szorítsd össze a fogad - ha másképpen nem megy - arra a kis időre, amíg még vendégek vagytok nála.
Csak a saját gyereked nevelésével törődj, ő tartozik rád, nem a többiek. Ne haragudj, de a te kudarcod, ha a saját gyereked jobban hallgat az unokatesójára, mint rád.
Te magad mondtad, hogy zavar az unokahúgod őszintesége. Mert te nem erre tanítottad a lányod. De mindegy is, úgy nyitottál, hogy aggódsz a lányodért, de másról sem szólnak a hozzászólásaid, mint arról, hogy savazod a rosszul nevelt unokahúgod, és ezzel együtt a testvéredet is, hiszen ő nevelte/neveli.
Hagyd őket békén!!! Semmi közöd hozzá, akármennyire rokonok vagytok, nem a te feladatod, pláne fogadatlan prókátorként.
Odakéredzkedtél, befogadtak, örülj neki és segíts, amennyire csak tudsz nekik. De nem ezzel, amiket itt írsz!!! Ebből ők nem kértek, többször meg is kértek, hogy fejezd be, de te még mindig nem értetted meg.
És csak azt tudom mondani, amit már itt többen is mondtak: ha nem tetszik a rendszer, pakolj, költözz. Ha nem akarsz, vagy nem tudsz, akkor egy dolgod van: alkalmazkodni és elfogadni az ő szabályaikat. Tetszik, vagy sem.
13 éves gyerek már nem puci fiú. Miért ne közlekedhetne nappal egyedül?
Az én fiam 10 éves korától egyedül járt suliba, onnan edzésre vagy a barátaihoz, és haza. Budapesten. Semmi baja se lett.
A másik: neked mi közöd hozzá? A te fiad? Kérték a vélemémyed vagy tanácsod? Ha nem, akkor ennyi, közöd nincs hozzá.
A vasakarattal semmi gond. Nem azt jelenti, hogy hülye. Tehát ha lesz egy főnöke (mert netán nem ő lesz a főnök), akkor okosan, ésszel fog viselkedni.
Ez a kettő nem ellentétes, egymást kioltó fogalom.
Nem szeretem etetni a trollt, de kinyílt a bicska a zsebemben, mert a téma egy nagyon is létező problémáról szól, a képmutatásról.
Kedves F1!
Azok alapján, amiket itt összehordtál, nagyon megkedveltem a testvéredet és a lányát. Te meg egy nagyon rossz bizonyítványt állítottál ki magadról! Nagyképű vagy, ítélkező, hálátlan, képmutató és hazug is! Erre akarod nevelni a lányod? Akkor lennél boldog, ha ő is ilyen lenne? Naná, mi?
A testvéred az életre nevelte a lányát. Te mit sugallsz neki? Hazudjon szépeket, rózsaszín cukormázba csomagolva mondjon olyanokat, amiket egy úrinőtől (kac-kac) elvárnak, kussoljon, nehogy kimondja a véleményét, nehogy kiálljon magáért, de álljon magas lóra, és onnan nézzen le mindenkit, és persze abba a skatulyába férjen el, amibe te beletuszkoltad.
Befogadtak, hálából nekiállsz nevelni. Nem a sajátodat, a másét. Aki köszöni, de nem kér belőle, ezt már többször a tudomásodra hozta, de te nem akarod meghallani, mert olyan nagyképű vagy, hogy el sem tudod képzelni: SEMMI KÖZÖD HOZZÁ.
Ha nem tetszik, ahogyan élnek, amilyen értékrendet követnek, akkor így jártál, lehet pakolni és menni!
De a nagy tökéletességedben gondolkodj el egy kicsit. Te már nem fogsz változni, a lányod még megteheti. És ha nem hagyod élni, pont az olyanok törnek ki egyszer és kezdenek nagyon, de nagyon lázadni, akiket úgy nevelnek, ahogy te teszed a gyermekeddel. Aztán majd jössz és picsogsz, hogy a lányodból mi lett és nem érted, miért. Pedig te nagyban hozzájárulsz. Saját magad alatt vágod a fát, de
Nem tetszik majd a véleményem, de pont nem érdekel.
Hát akkor nagyon rossz helyen vagy, itt nem azok vannak, akik szemlesütve bólogatnak,hanem akik véleményt mondanak...
Mondjuk én is úgy gondolom, hogy ha már valaki befogadott a lányoddal együtt, akkor ha valai nem tetszik, akkor nyelsz egyet, nem pedig elmondod neki, hogy rosszul neveli a gyerekét, mert hát azt írod, hogy már sokszor mondtad...
Tudod, megszoksz, vagy megszöksz. Mondjuk nekem ilyen esetben valaki azt mondaná, hogy miért engedek meg ezt vagy azt, azt kiraknám a lakásomból...
Láttam a fotót.
Elnézést, akkor pontosítok.
Felfogásban nem halad a korral.
Ha ennek ellenére is azt mondod, hogy márpedig igen, akkor azt elfogadom.
Viszont ez esetben nem aggodalomról van szó, hanem kizárólag féltékenységről.
Én sem,FI sem vetekedhetünk egy 18-as fiatal lánnyal, s én nem is kívánok, maximum megdícsérem aki valóban csinos, de semmiképpen sem negatívan.
Szerintem ő halad a korral, magát másképp látja, mint a lányt. Nézd meg a fotóját.
(Semmi baj vele, csak nem illik a hozzászólásaihoz.)
Szerencsére van édesanyja, akinek a feladata az aggódás.
Az, hogy a te szemléleteiddel ellentétes a nevelés, a viselkedés, ahhoz pedig semmi közöd nincsen, de ezt a tesó is elmondta (korábbi hozzászólásod). Ők így élnek, ezt kell elfogadni.
Ha neked ez nem tetszik, senki nem tart fegyvert a fejedhez, hogy maradj és nézzed, részese legyél.
A lányodnak ebben pedig a fórumcímmel ellentétben semmilyen szerepe nincsen!
Az, hogy nem haladtál a korral és 2020-ban nem tudsz úgy élni, ahogyan mások is teszik, azért nem vonható senki más felelősségre, csak saját magad.
Még nem vagy 99 éves, tehát sosem késő nyitni a világ felé és változtatni!
További ajánlott fórumok:
- Beteg a cicám, sokat hány, tud valaki segíteni, mi baja lehet? Aggódom!
- Édesanyám beteg, aggódom - Tanácsokat szeretnék kérni
- Amiatt aggódom, hogy a fiam felhasználja az elektronikus...
- Első babámat várom és aggódom
- A védőnő magas vérnyomást mér, itthon normális értékeket mérek, az eddigi leleteim rendben vannak. Jogosan aggódom?
- Mit tehetek még az influenzás lányomért?