A Suttogó módszerről őszintén, egy anyától, aki kipróbálta (beszélgetős fórum)

Szerintem valamilyen szinten lehet gügyögni a babához, mindenki szokott. Csak akkor van baj, mikor ez így is marad évekig. A barátnőm is az 5 éves gyerekhez még mindig úgy beszél, mint egy csecsemőhöz és ő is logopédushoz jár, alig lehet érteni, mit mond. Nem biztos, hogy emiatt, de könnyen lehet ez is ok. Mert azzal rontja el sok szülő, hogy olyan aranyosnak találja a kezdetben rosszul mondott szavakat, hogy ő is így mondja. Pl. ha látott egy kutyát a gyerekem és mondta, hogy vava, akkor én azt mondtam, igen, ott egy kutya, hogy hallja helyesen is. Attól még sokáig vava volt a kutya, popojó a porszívó, hemimi a szemüveg, stb. :) De mindig elmondtam neki rendesen is, és egy idő után már ő is így mondta. A lényeg szerintem, hogy ne maradjanak meg ezek a baba szavak, gügyögő beszéd sokáig, mert az biztos nem tesz jót. Én nem azt mondtam, hogy felveszem a hemimimet, hanem a szemüvegemet, hogy hallja helyesen is. Az, hogy ő még egy ideig így mondja, az nem baj, de a szülő ne így beszéljen vele.

De ettől az iszi-isztitől borulok ki legjobban, amit korábban is írtam, hogy kéred az iszi-iszidet? Így soha nem tanulja meg a gyerek, hogy innivalót mondjon, mert ezt hallja ő is a szülőtől.

:) Minden elismerésem, én 4.-et már nem mernék bevállalni. :) Számomra a 3. lányom egy mesébe illő csoda, annyira tökéletes Vele az életünk amióta csak megszületett, hogy el sem akarom hinni a mai napig, és valahol érzem, hogy ha még egy lenne, az döntene minden tökélyt, mert ennyi jót csak egyszer kaphat az ember. Az első kettőnél nem volt ennyire sima minden, ezért mindig mondom azoknak, akik azt mondják Nekem, - miután eltöltöttek kis időt a csöppöm társaságában - de jó Nekem, milyen tök jó ez a gyerek, hogy ezt már ki kell érdemelni! Majd a 3.-nál... :D

A követendő példákról: hát igen, van benne valami. :) De a jó mellett a hülyeség is ragadós. :D

Ezzel egyet kell értenem, igaza van!

És van egy kis hozzáfűznivalóm a gügyögéshez: lehet, hogy valaki nem gügyörészik a gyerekének, de azt nem lehet mondani, hogy a gyereke nem hallott gügyögő szavakat, merthát szegény gyereket nem csak anyuci babusgatja minden egyes nap minden percében - ígyhát ezt így ebben a formában nem lehet kijelenteni.....

Sziasztok. Sajnos ezt tudom cáfolni...:( Lánykám (ő az idősebb) 1 évesen szavakat mondott, érthetően, megfelelően beszélt jó hangzókkal. 1.5 évesen több szavas mondatok lettek. Ezzel ellentétben fiam (2. gyerek) elkezdett beszélni szavakat 10 hós kora körül, aztán 1-2 hónap múélva szépen leállt. Utánanézegettem, semmit nem találtam szinte, de azt igen, hogy van ilyen biza'.....2 évesen kezdett el beszélni, pedig ugyanúgy mondókáztunk, meséltünk, beszélgettünk vele is, mint a lánnyal. Persze van a lemaradásnak másik oldala is, motorikusan és agyilag fejlettebbnek tűnik (pl. matekból míg lányka kiszámolja az összeadást, inaska már rá is vágta fejből 2 mp alatt...)

Ja, és most 4.5 éves, rengeteg! beszédhibával, középsős de már a logopédus foglalkozik vele....

Eredetileg az a megnyilvánulásod nem tetszett, hogy nem érted azokat a szülőket, akik gügyögnek a gyerekükhöz, mert te soha nem gügyögtél neki, és szembeállítottad ezt az "értelmes, felnőtt beszéddel".

Baromi sértő és lekezelő volt ez, mintha a gügyögő anyukák tudatlanok lennének. Pedig nagyon fontos a gügyögés, csecsemőknél nemcsak a beszédfejlődésre, de az agy fejlődésére is hatással van. Az is gügyögés, ha értelmetlen szavakat, szótagokat mond valaki, és az is, ha kicsinyítőképzőket, rövidített szavakat használ, rengeteg dolog beletartozik. Egy szónak megvan a saját jelentése függetlenül attól, hogy te mit értesz alatta.

És még az anyák mondják, hogy a gyerek semmiben nem korlátoz... :D

Egyébként meg lehet... nem szellemi fogyatékos egy gyerek... sőt.. rá egy évre ha igaz iskolás lesz.. ott se üli végig a 45 percet??

Jaj nehogy már a gyerektől még egy étterembe se lehessen elmenni. Viselkedni meg megtanulhat. Nem egy felhúzott játékbabáról beszélünk.

Sajnálom a gyermekedet, és igen, biztosan vannak szélsőséges esetek, de én nem arról beszéltem....

Így van. Én már most tudok egy csomó mindent, amit elrontottam, pedig akkor úgy gondoltam, az a jó. Mások is lesznek biztos így, főleg, akiknek még most pici a babájuk. Később az lesz a kérdés, hogy rácsapjak-e a fenekére, ha rosszalkodott vagy szép szóval hassak rá, hogyan kezeljem a hisztit, hogy és mikor adjam be bölcsibe vagy oviba, hogy kezeljem a tesó kérdést, stb. És akkor is mindenkinek magának kell eldöntenie, melyik megoldást választja, melyik válik be. És akinek magától jön az ötlet, örüljön neki, aki pedig segítséggel tudja csak megoldani, azzal sincs semmi gond.

A cikkíró sem azt írta, hogy ez lesz az új törvény, mindenki tartsa be és mostantól csak így szabad nevelni a gyereket és aki ösztönből neveli, az nem jó anya. Ő is csak leírta a tapasztalatát és valaki vagy követi vagy nem, nem kötelező senkinek!

Szerintem is. Mindenki leírhatja a véleményét, csak egyesek rá akarják erőszakolni másra és az nem helyes. Minden szülő és baba más, mindenkinél más válik be, hiába is vitatkozunk bármiről.

Aki szoptat vagy tápszert ad, aki hagyja sírni vagy nem, aki együtt alszik vagy nem, mind-mind lehet jó anya és lehet a baba kiegyensúlyozott, boldog. Felesleges erről vitatkozni, inkább tapasztalatcsere kéne és tanácsadás. És valaki vagy elfogadja vagy nem, de ne hurrogjon le senki senkit, mert úgysincs értelme. Aki szoptatni akar, hiába mondják neki, hogy a tápszer jobb vagy fordítva, mindenki hadd döntse el maga!

Tyű...jó kis vitafórum:-DD

Szerintem az egész gyereknevelés baba-ill. gyerekfüggő dolog.