A Suttogó módszerről őszintén, egy anyától, aki kipróbálta (beszélgetős fórum)

Az biztos, jó nevelési elv nincs. Mert a nevelés döntések sorozata, és lehet néha sajnos bárhogy döntesz valahol veszteség ér valakit. A kérdés mi a célod. Nekem az volt az elvem, hogy nem adok neki cumit. Mai napig tartom magam hozzá, mert SZERINTEM nem tisztességes a gyermekkel szemben ha azt hiszi cicit szopizik holott egy rohadt gumidarabot.

A másik elvem az volt, hogy nem veszem magunk közé a gyermeket. Mert engem anyukám odaszoktatott és 21 évesen az ő ágyából kerültem át a férjem ágyába, mert nem voltam képes egyedül aludni. A fiam szépen aludt egyedül, soha nem láttam, hogy ígényelné, hogy velünk aludjon, sőt... De mikor fogzani kezdett és a tejem sem volt mindig elég nem tudtam levennni a mellről és éjjel is csak cumizta-cumizta. Lehet jobb lett volna cumira szoktatni, de én az választottam, hogy aludjon ott míg önként el nem engedi. Nem szokott rá. Nem tartom magam tökéletesnek: nem tudtam minden elvemhez tartani magam, néha szalad az egész házam, és mikor nem tudom tisztábatenni a gyermekemet mert annyit izeg-mozog, akkor elvesztem a türelmem és van, hogy le is fogom. A hozzátáplálással is sok gondom volt, mert én mind a nagy elvekhez tartottam magam, hogy nem adok sót-cukrot anyósom meg megettette a babát jól megízesített ételekkel és tőlem nem fogadott el utána semmit, a nagyanyjánál meg gyönyörűen eszik. De SZERINTEM mindent megtettem a legjobb tudásom szerint, és tudom azt hogy kompromisszumokat kell kötni.

A cikkírónak meg annyit, hogy örülök, hogy jó anyának érzi magát, mert azzal hogy bűntudata van dolgok miatt nem jut előre, de az biztos, hogy a következő gyermekénél gondolja meg, hogy elapasztja-e a tejét vagy feladja magát és szoptat mert tudja, hogy noha neki nehezebb és a Suttogót sem fogja tudni betartani, de a bölcs természet ezt jól kitalálta, és ezt mi nagyokos emberek egy tápszerrel sem fogjuk tudni überelni.

Komolyan el sem kellett olvasnom a hozzászólásokat, de már tudtam mit fognak írni az "anyatigrisek". :)))

Tudtam, hogy jó nagy vita lesz belőle, hogy kinek vannak jobb nevelési elvei, és hogy kinek hisztizik kevesebbet a gyereke. Ja!! és mert különben ő nem is olvas semmilyen könyvet, mert már anyaságra született...a másik meg igen, olvas és akkor ő milyen sz*r anya.

És engem is bizonyos időközönként etettek, mégis imádom anyukámat. :P Ja és csak négy hónapos koromig szopiztam és mégis szeretem-imádom, és kb. 2 éve voltam utoljára megfázva és emésztőrendszeri problémáim sincsenek.

Én is igény szerint szoptattam a fiamat és csak később jöttem rá, hogy attól fáj a hasa, és ezért üvolti át az egész napot. A hasfájós babáknak kifejezetten rossz. Persze ez az én tapasztalatom, ettől még a környezetemben van akinél ez jött be.

Egyébként nem olyan rossz az a rendszeresség, mert később az oviban, iskolában, a büdösnagybetűs életben úgyis ehhez kell hozzászoknia. Ez a 4É (vagy mi) sem kőbevésett és nem is lehet mindig betartani. Pl. nálunk kivitelezhetetlen lenne jelenleg. Azért nem úgy kell elképzelni, hogy anyuka síppal a nyakában idomítja a gyereket, hogy mikor egyen/játszon/aludjon. :)))...gondolom... Aztán meg ordibál vele, mint nálunk anno Józsi bácsi tesiórán.

Az a baj, hogy mi otthon látunk egy (vagy több, esetemben kettő) példát, hogy a gyerek hogyan viselkedik, mi hogyan neveljük és mit tudunk elérni vele. De azt nem tudjuk elfogadni, hogy minden gyerek más. Kb. 30 százalékban nevelhető, a többi pedig hozott anyag és nem feltétlenül anyutól-aputól, hanem nagyszülőktől. Nekem a két gyerekem is teljesen különböző, kívűl és belül is, ahogy én és tesóm is.

Ezért nem mindenhol alkalmazhatók ugyanazok az elvek sem.

Már csak egy dolog. Én nem tudok úgy aludni, hogy ott van mellettem a fiam, vagy a lányom. Ha pl. nagyon nyugtalan a kicsi, vagy amikor lázas volt a nagy, akkor természetesen nem hagyom sírni. Odaveszem, de akkor én virrasztok, mert akármilyen fáradt is vagyok, de fél szemem mindig ott van rajtuk. Már csak azért is, mert rengeteget forgolódok alapból és félek, hogy rájuk fekszem.

Amúgy meg mind a két gyerek légzésfigyelővel eludt (a kicsi még mindig) és nem lenne semmi értelme, ha nem a kiságyban aludna.

Szóval erről a témáról is csak azt tudom mondani, hogy: "Kinek a pap, kinek a papné!"

Nekem csak az az egy szúrja a szememet, hogy a legtöbben (tisztelet a kivételnek), nem tudják elfogadni, más véleményét-szemszögét...stb. és mindjárt megy a sárdobálás.

És SZERINTEM, létezik egy nagyon fontos szó: a SZERINTEM!!! Mert ezzel ki tudjuk fejezni azt, hogy nekem ez a véleményem, de attól még másnak lehet hogy nem. Nekem sok hozzászólásból ugynais az jön le, hogy az ő véleményük az a szent, mindenki más h*lye.....SZERINTEM!!! :P

Ez igaz, de az elején nehéz, ez tény. És ha csak 2szer kelsz egy éjjel és elkészíted a tejport és nem óránként szoptatsz akkor is kényelmesebb a tejpor. Most 1 hete látom. De mind1 is. A lényeg, hogy a gyermekeinek az anyatej a legjobb táplálék mert akármennyi vitaminnal tunningozzák fel a tápokat antitesteket csak az anya teje tartalmaz. Mindennap egy újabb előnyére derül fény. A női mellen lévő receptorok segítségével az anyai test küldi az antitesteket minden fertőzés, betegség legyőzéséhez, erősíti az immunrendszert, csillapítja a fogfájást, stb. stb.

Persze anyára van elsősorban szüksége a gyermeknek ezért a magas vérnyomásssal nem szabad játszani. És nem rossz anyuka aki nem tud szoptatni, de sajnos nem tudom elfogadni azt, hogy valaki nem akar, mert az nem kényelmes, és a könyv még adja is alá a lovat. Persze azt a részt valahogy kihagyta a cikkíró ahol részletezve van az hogy egy gyermek nevelése nem arról szól, hogy vasalt ruhában becsavart hajjal boldog anyuka tologatja a gügyörésző gyermekét, hanem arról, hogy éjszaka nem alszik, nappal annyi ideje van míg alszik a gyermek. És ez az idő ahogy nő annál kevesebb.

Valóban.

Sajnos vannak olyan esetek, amikor nem javasolt folytatni a szoptatást (akármennyire akarja az anyuka).

Nekem pl.szülés után megugrott a vérnyomásom (már kórházon kívül voltam) és a háziorvos olyan vérnyomáscsökkentőt írt, amit nem lehet szoptatás alatt szedni, ezért eszembe sem jutott bevenni. Pokolian fájt a fejem 4 napig és a családom ki volt teljesen, mert a nyakam is megmerevedett teljesen, de egy szemet sem vettem be a gyógyszerből!

Én mindent megtettem, hogy legyen tejem, azaz hogy elég tejem legyen.

Azért azzal vitatkoznék, hogy mennyire időigényes a szopizás, mert a tápszernél sokkal kényelmesebb (amikor belerázódsz), nem kell forrlagatni-melegíteni-kevergetni, csak cicire vágod pl. babaúszás után és már alukál is. Csodálatos!

„A la carte” szoptatás

Az óra szerinti szoptatás csak mese. Követői szerint 3 vagy 4 óránként 10 vagy 20 percig kellene szoptatni. Miért pont 10 percig? Miért nem 9 vagy 19? Csak mert kerek szám, azért pont annyi? Természetesen a felnőttek sem esznek pont 10-20 percig minden egyes fogásból 4 óránként. Az evési tempónk különbözhet, így a babáké is. Lehet, hogy egyikük 5 perc alatt végez a szopással, más meg lassabban. A felnőttek csak azért esznek napirend szerint, mert a munkájuk erre kényszeríti őket. Szabadnapjainkon rendszerint felrúgjuk ezt a rendszert, mégsem szenvedünk egészségkárododást. A napirend hívei ennek ellenére homályosan utalnak a jó emésztésre.

A felnőttek várhatnak az evéssel, de egy baba nem tud várni, ráadásul meg is változik az anyatej összetétele, ha várakoznia kell. Az anyatej nem valami kész étel, hanem élő szövet. Zsírtartalma attól függ, hogy:

1. mennyi idő telt el az előző etetés óta

2. milyen volt a zsírkoncentráció az előző etetés végén

3. mennyit evett az előző etetésnél

4. mennyit eszik a jelenlegi etetésnél

Az első tej hígabb, a hátsó tej zsírdúsabb. Más az eredmény, ha két mellből szopik 50-50 ml-t, és más, ha egyből 100ml-t, mást kap az a baba, aki 80 ml-t iszik két óránként, mint aki 160 ml-t 4 óránként. A hígabb tejből többet tud enni, tehát több fehérjéhez jut. Különböző ételt rendelhet magának a baba az étlapról, kontrollálja, hogy azt kaphassa, amire szüksége van, ha szabadon választhat, hogy:

1. mennyit szopik

2. milyen gyakran szopik

3. egy vagy két mellből kér

Ebben akadályozzuk meg, ha megszabjuk a fenti adatokat. Ha csak az egyik változót szabja meg más, elég jól tudja változtatni a másik kettőt, hogy hozzájusson az igényei szerinti tejhez, ezt kísérlet bizonyítja. De ha már kettő változót határoznak meg neki, elveszett. Ekkor lassulhat le gyarapodása, éhes és nyűgös lesz.

Nagyon bölcs vagy.

Én is minden napot ajándéknak tekintek, amikor tudom Őt szoptatni.

De tudom, egyszer majd vége lesz.

Pedig a világ legcsodálatosabb dolga a szoptatás. Nekem nem fáj. Csak az elején fájt, még a kórházban. De jól megtanultuk. :)

Most már Ő is olyan gyakorlott, olyan hévvel rántja be a mellemet a szájába, hogy néha csodálkozok, hogy nem szakad le a mellbimbóm. :D

Sokan írjátok ezt, hogy nehezebb dolog a szoptatás, mint a szülés! Miért? Nem értem...

Jó, én császáros anyuka vagyok. A felállás a császár után sem volt egy leányálom. Szerencsére a vajúdást is átélhettem egy rövidebb ideig. Nekem is kisebesedett-kirepedt-bevérzett a mellbimbóm, én is bömböltem, amikor a szoptatási tanácsadó segített kézzel fejni, mert a vérzés miatt ki kellett hagyni egy étkezést, és betápszerezték a Kincsemet a kórházban, de amint tudtam, mellre tettem a babámat, és végül nem lett csomós a mellem, és császáros lévén 2. napon beindult a tejem. És azóta is szopizunk ezerrel. Két és fél hét alatt 1100 grammot gyarapodott a Fiam!

De miért nehezebb?

Én sem ítélek el senkit. Biztos meg van az oka, ha valaki elapasztja a tejét. De pl. érdekesnek találom, amikor valaki azért apasztja el a tejét, hogy kezdhessen edzeni, mert vissza akarja nyerni az alakját. Nem ítélem el, ő dolga. De szegény gyerek :( Egyik ismerősöm azé apasztatta el a kórházban a tejét valami injekcióval, mert a szilikon cicije nehogy sérüljön... Hát nem volt óccó biztos.

Ne haragudj de ez nagy hülyeség, az én fiam négy éves lesz két hét múlva és igen is tud türelmes lenni megérti hogy várni kell mert még nincs kész az ebéd, vagy várni kell mert még nem értünk haza és nem lehet a járdán pisilni és nem is pisil be!!!! Inkább úgy kellene megfogalmazni hogy az idő fogalmával nincsenek még ilyenidősen tisztába, és ha azt mondom mindjárt kész, vagy fél óra mulva azt nyilván nem értik, de ha elmondom hogy csinálj még a gyurmából minden formával egy állatot(10 db-os készlet), mire végzel az ennivaló is kész azt megérti......

Ja és azt is megérti még a másféléves kicsi is hogy csak akkor kapja meg a kiflit ha a néni megkapja a fényes zörgő valamiket.

A cumit én másképpen értettem mint ti gondoljátok, elnézést. Nem úgy gondoltam mint ami valóban lejött. Bár a szopó ösztön hamar átalakul és akkor nem kell azért az a cumi, de mindegy....

Az hogy melyik baba mikortól alussza át az éjszakát az sok mindentől függ..Nagyon sok mindentől. De én úgy gondolom nem ennek kellene lenni a fő célnak. De nagyon sok anyának úgy látom ez hatalmas probléma...

Kell a cumi, de honnan tudja a baba hogy kell neki, ha nem is ismeri????

Következő mondatod igaz, szerintem is úgy van, de a kicsinek aki 9 hónapig benned lakott, veled benned élt, hallgatott a nap minden percében, a te hangod hallotta, a te szíved érezte, annak már nem kell az anya? Nem kellenen együtt lenni még egy kicsit és fokozatosan szétválni, hiszen egyek voltatok. Szerintem ezt apának is meg kell érteni.. Nem az egész éjszakai cumi ciciről szól.

És nem hiszen, nem tudom elhinni hogy 2-szer 20 perc szoptatás után még mindig fejni kell. Akkor ott valami nem stimmel. Fejni kell, kell ha úgy alakul, én is megtettem, de nem 40 perc szopi után.

Ez csúnya volt:-(

Ejj-ejj,ilyenek ezek a magyarok.Kedves cikk író én még mindíg tartom a véleményemet,semmi gond azzal,hogy leírtad őszintén a tapasztalatodat.Én is fogom olvasgatni a könyvet majd,van akinek ez van akinek az a lényeg,hogy legyen megoldás a problémára.Viszont amúgy ennyi,mert én még se terhes nem vagyok és még gyerekem sincsen,de rajta vagyunk:-)Nekem pedig akkor is tetszett a cikk.

Kedves cikkíró! csak egy hozzászólást olvastam, azt hiszem elég is... Nem kell a rosszindulatból! Először is gratulálok a cikkhez, nagyon jó! Gratulálok többek között ahhoz, h ki mered mondani, nem akartál szoptatni, és sok mindent rosszul csináltál, sokan erre nem képesek. Én nem ismerem a könyvet, eszembe sem jutott megvenni, de nem azért, mert "randizni sem könyvből tanultam", hanem mert iszonyat nagy szerencsém van a fiammal, aki magától eszik 3 óránként, magától alussza át az éjszakát 6 hetes kora óta stb... ez sem az én érdemem, mert de jól csináltam magamtól, Ő egyszerűen csak ilyen, én meg hálás vagyok ezért Neki:)

Gratulálok, h tudtál változtatni, sok boldogságot kívánok a családodhoz és így tovább!:) És tudod mit? Ezek után utána járok ennek a könyvnek, mi is ez valójában!:)

Jaj, az intimitásról én is akartam írni.

Az én Férjem ugyanezeket mondta. Megoldjuk. :)