A Suttogó módszerről őszintén, egy anyától, aki kipróbálta (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A Suttogó módszerről őszintén, egy anyától, aki kipróbálta
:D
akkor mi is a megfelelő kor, hogy "kidobd" a gyereket az évek során jól megszokott, pihe puha, biztonságot nyújtó szülői ágyból?
Na neeeeeee! Soha, de soha ne hagyjátok sírni a gyereket!!!! Stressz hormonok szabadulnak fel nála, később az emberi kapcsolatok kiépítésénél lesznek gondjai. Hisz gondoljatok bele: bízik benned, az anyukájába, az apukájában, és ők cserbenhagyták. :(
Amit nekem mondtak: ha sír, és éhes, szoptasd meg, ettől (állítólag) több tej is termelődik. Jó, ez most lehet hülyén hangzik tőlem, aki alig várta, hogy abbahagyja a szoptatást, de én nem bírtam, hogy fél óránként, 10 percenként sír. És cicin. Mert nem jött belőle semmi. :(
Úgyhogy irány tápszerért. Mert éheztetni sose tudnám. Látszik is rajta! Kis vasgyúró! :D
:D mióta is van ez a kötődő nevelés Magyarországon?
5-10 éve?
Most ez is egy fajta nevelési módszer. Sajnos egyiknek sem tudjuk, hogy mi lesz a vége: önálló lesz, félénk, befelé forduló, nyitott, magányos, társasági, laza, vagy nagyon is szabályokat követő.... ez majd elválik 20-30-40 év múlva. De biztos vagyok benne, hogy az anyák, akármilyen nevelési módszert is követtek (ugye volt hogy hagyják sírni, nem lehetett megölelni, stb....) mindig a legjobbat akarták a gyermeküknek.
Én pl anno 7 évesen külön szobát kaptam, (előtte nem emlékszem, de azt tudom hogy külön ágyban aludtam). Nálam -vagy emiatt, vagy nem- de ez úgy hatott, hogy hamar elköltöztem otthonról, önálló életet kezdtem. Több száz kilométerre mentem tanulni, egyedül mentem suli beiratkozásra (18 évesen), magam választottam albérletet, munkáimat én választottam ki, sose kértem szülői protekciót, stb....
Én csak pozitív oldalát látom ennek a "korai leválasztásnak". Persze biztos vagyok benne, hogy van rá ellenpélda, mint mindig, mindenre. De mint említettem, magamból indulok ki.
Helyesbítek, én nem állítottam :)
Biztosan kihagytam azt a hozzászólást, amire gondolsz. Alapvetően hülyeségnek tartom, hogy valaki ezt vagy azt a módszert kritizálja úgy, hogy a saját verzióját állítja be etalonként, csak azért, mert nála máshogy történtek a dolgok.
Senki sem örül neki...:)
És nagyon nehéz kezelni. Sokszor csak elviselni lehet maximum, mást nem.
Tényleg borzasztó ezt hallgatni, ehhez nekem sincs türelmem sajnos és férjemnek még kevésbé. Már reggel, ha meglát, kezdi, nyafogva jön utánam és látványosan szenved, nyekereg mindenért. Próbálom néha én is utánozni, de arra csak még erősebben rákezdi. Ha rászólok, nem hagyja abba, ha szépen kérem, akkor sem. Ha elmegyek mellőle, jön utánam, ajtót nem zárhatom rá, ha veszekszem vele, akkor hiszti és ordítás lesz belőle, figyelmen kívül ezt nem lehet hagyni, mint a hisztit, mert olyan idegesítő hallgatni, hogy bekattanok tőle. És ráadásul terhesen még nehezebben viselem. :(
És legtöbbször nem látom okát, mert csak úgy csinálja és ezt nem bírom felfogni. Mert ha nyafogva akar valamit, az még érthető, elmagyarázom neki, hogy nagyfiús hangon mondja, mert csak úgy értem és ez használ általában. Elmondja utána rendesen, megkapja és megdicsérem, hogy na, így kell szépen ügyesen nagyfiúsan beszélni. Ilyenkor büszke is magára, tök aranyos. De sajnos 5 perc múlva megint kezdi. :(
Pontosan ugyanezt csinálja az én fiam is. Decemberben lesz 4. Tudom ettől még a tied nem lesz kevésbé idegesítő, amikor ezt csinálja :)
Engem is kikerget a világból vele. Ráadásul én nem vagyok a türelem mintaszobra. Mindig mondom is neki, hogy anyának nem ez az erőssége és jobban járunk mindketten, ha abbahagyja.
Amikor végre visszakapom a normális kisfiamat, akkor nagyon látványosan örülök, előtte meg próbálom kisebb-nagyobb sikerrel türtőztetni magamat, mivel tudom, hogy csak kicsi és egyébként sem boxzsák.
"Minden kutatást állatokon végeznek." - Ez nem így van.
"De nehogy már mazochista, primitív legyen egy nő, aki természetesen szeretne szülni?" - Ezt pedig nem állította itt senki.
Tudom, hogy fontos és elvileg kell is a hiszti, de akkor sem örülök neki mikor egész nap az megy...
Inkább az ellenkezés, dac, nyafogás, ami egész napos. Kér teát, ha adok neki: nem kérek, másik pohárból kérem, az ágyon iszom meg, még kérek bele mézet, nem finom, stb. és közben toporzékol. Mesét akar nézni, de nem azt, mikor lesz már vége, mikor lesz már a másik mese, stb. és ez így megy egész nap, fárasztó.
Pedig az ütyülüpütyülü is fontos egész pici korban.
Gügyögéskor az ember, illetve nő, mert csak nők képesek erre állítólag, ösztönösen magasabb frekvenciára vált, mert a babák jobban hallják a magas a hangokat.
Találtam egy cikket a témáról, ha valakit érdekel:
"Amugy epidurális nélkül szültem mert tanulmányok bebizonyították, hogy azok az állatok akik fájdalommal szülik a kicsinyeiket sokkal gondoskodóbbak és nagyobb kötődést mutatnak mint azok aamelyek kevés vagy fájdalommentesen."
Ez az ÁLLATOKRA lehet, hogy igaz...
További ajánlott fórumok:
- Mi a véleményed Norbiról és az Update módszerről?
- Fogamzásgátlás havi 1-szer! Mit tudtok erről az új módszerről?
- Hallottatok már arról a módszerről ami elítéli a hosszú 40 perces tornákat, helyette azt tanácsolja, hogy napi 10-15 perc intenzív mozgás?
- Mi a véleményetek a Leboyer féle szülési módszerről?
- Hallott már valaki a BRAINTURBO módszerről? Van valakinek tapasztalata?
- Lányok! Hallottatok már erről a hamvasító módszerről?