A Férjem betonfejű, vagy Én vagyok rendetlen? (beszélgetős fórum)

Leni ,ha valósak ,ha nem ,akkor sincs semmi köze ahhoz ,hogy hogyan éltek ,milyen körülmények között...stb.

A férjed boldog és megfelel neki minden,a gyereked szintén,ez a lényeg!:)

Nektek kell hogy megfeleljetek egymásnak ,hisz ti éltek együtt,egy közösségben,nektek kell egymásra igényeire figyelnetek ,és megtennetek,de ha szeretetben éltek akkor ez nem is kötelesség,hisz szívesen csinálod úgy ,hogy nekik jó legyen.

Az anyósod elmondhatja a véleményét,te meghallgatod ,de ennyi!!

Te csak csináld úgy a saját életed ,ahogy gondolod,ahogy jól esik,ahogy boldog vagy ,és evvel boldoggá tudod tenni a többi embert akik veled élnek.

Anyósodnak ugyanezt kellene tennie a maga életében:))

Egyszerűen csak rosszul esik. És hihetetlen is. De tegnap átbeszéltük a párommal anyósom reakcióit úgy mindenre általában, és rájöttünk, hogy az a baja, hogy nem tud mibe belekötni. És talán irígy is. Mert én kevesebb energiát fordítok a takarításra, mint Ő, mégis mindig rend, és tisztaság fogadja nálunk. És kétségbeesetten keresi, hogy mibe lehetne belekötni, hol is lehetne hibát találni.

Ez mondjuk az Ő baja, ebben persze igazad van.

A baj csak az volt, hogy ezidáig olykor elhittük a kritizálásait. Néha komolyan elhittem, hogy olyan trehány és rendetlen vagyok, amilyennek Ő akar látni.

De ez a legutóbbi akciója meggyőzött arról, hogy ne higgyem el magamról azt, amit mond, mert nem valósak a meglátásai.

Egyébként most olvasom Susan Forwardtól a Mérgező szülők-et, és elég sok dologban magamra/magunkra ismertem, és azt hiszem, hogy igazán jó segítség lesz a továbblépésben...

MIt foglalkoztok avval mit mond az anyóod?:))

Ugyan már!

Hihetetlen!!!!!

Egy heti nagytakarítás után anyósom közölte a párommal, hogy a házunk egy putri, és, hogy rosszabb állapotban van, mint amikor megvettük...

De: a párom életében először komolyan konfrontálódott anyucival ;)

Nem nagyon tudtam mostanság idenézni. Takarítok már két napja, és kivagyok, mint a dög. De nézem, hogy vagytok itt páran kutyások. Tudnátok nekem abban segíteni, hogy egy már nem fiatal kutyát, akit úgy kaptunk a szomszédasszonyunktól amikor ideköltöztünk öt éve, és akit a szomszédasszony is az utcán talált meg lehet-e még nevelni?

Mert az a baj, hogy, bár kint van az udvaron, de mindent szétszed, pedig van elég nagy helye szaladgálni, mégis leszaggatja rendszerint a száradó ruhákat, ha egy picit nem figyelek oda rá, és, ha nem vagyunk itthon, és kiesik a postaládából egy levél, vagy újság (tudom, új postaládát kell venni, mert a jelenlegi nem túl jó konstrukció...), akkor azt irgalmatlanul szétszedi.

Azt a régi kanapét pedig, amin a gangon ki szoktunk ülni folyton szétkaparja, mielőtt lefeküdne oda, és már hullik belőle a szivacsbetét...

És amit a legjobban utálok, az az, hogy állandóan felugrik ránk, és ez mondjuk esős időben a legkellemetlenebb, mert már nem egyszer volt, hogy háromszor kellett átöltöznöm, mire el tudtam úgy indulni, hogy nem lettem saras a kutyától a kapuig... de most, a rövidnadrágos időszakban pedig a körmei igen zavaróak a felugrándozása közben.

Meg azt is nagyon nem szeretem, hogy kiveszi a gyerekem kezéből az ételt (babapiskótát, kekszet stb.), meg van, hogy a játékokat is.

Öt évvel ezelőtt kaptuk ezt a kutyát, de már akkor sem kölyökkutya volt, mindenesetre nem tudjuk, hogy mennyi idős. Szerintetek lehet Őt valahogy nevelni (mondjuk kutyaiskola nélkül, mert azt el sem tudnám képzelni, hogy bárhova is emberek közé vigyem, vagy, buszra menjek Vele, vagy autóba tegyem...), van valami megoldás ezekre a problémákra, vagy most már szokjam meg, hogy ez a kutya ilyen, és ilyen is marad?

Gyárilag jófej a kutya, és soha nem akart bántani senkit, a kutyakiképzőn kívül, dehát ő a csibész, úgyhogy ez érthető:) Itt a házban még az öreglányok is imádják, mindig simogatják, becézgetik ez meg kurvul nekik:D

Egyedül a macskásnyanya utálja...

Ha a másik fele egy cuki plüssmaci, akkor is összepisilném magam, ha szembejönne velem póráz nélkül :))

bár, ahogy a fotókat elnézem, Danától azért tanult egy kis .... beletörődést? :o))

Nekem az már túl nagy:)

Pont tegnap találkoztunk eggyel kutypancsoltatás közben, oda is ment a miénk emberkedni, de szerencsére nem ugrottak össze. Az a roti lehetett vagy 60-70 kiló, akkora volt, mint egy medve!

Igen:)

De nem vettem, és csak félig pit:)

De a kutya természete teljesen más, mint a macskáé. Van akinek macska való, van akinek kutya, há mi kutyás család vagyunk:) Pont azon szervezkedünk, hogy ha összejönne egy családiház, akkor lenne a dögnek egy társa:p

Hali!

Lemaradtam valamiről?

Rossz témába nyúltam?????????

Ő mindig visszajön. Olyan, mint a Terminátor. Asta la vista, Baby!

Ja, mégsem olyan. A Terminátort én szeretem.

Szép napot Neked is :)

Meg mindenkinek :)

Én ma nem nagyon vagyok, mert ünnepélyesen, és nyomatékosan közlöm mindenkivel, hogy NAGYTAKARÍTUNK :)

Ja, meg közben kipakoljuk a medencét is az udvarra, hogy legyen hova belecsobbanni két csillártakarítás között :D))))

A háború az még a takarítás előtt volt ;)

Most már világbéke van :D)))

hú!Jó sokáig fent voltatok! :)

Szép napot mindannyiótoknak! :)

Köszi! Ránk fér :)

Nnnna, tényleg hrrrr, alszom már, mert különben itt ébredek :))) Volt már olyan :P