100 kiló vagyok, szeretnék lefogyni, segítsetek! (beszélgetős fórum)

Mellesleg én is el tudnám képzelni magamon!:))

Hello Mona!! Jók a képeid!! Láttam a fürdőben egy csajszin (többön is, de ez kimondottan tetszett) nyakba akaszthatós tankinit. A mellrésze nagyon jó szabott volt, nagyon klassz tartással, a derékrész, pedig egy kicsit hosszított volt, hogy ne nagyon "villogjon" a poci!:)) Mindjárt eszembe jutottál. Németek voltak:) Az uraddal beszélhetnél nézzen körbe "nagynémetországban" hátha talál !! Bár mintha a Quellénél is láttam volna ilyet!:))

Jók a képeid!:)) A combod és a feneked is ilyen jó ízmos, vagy arra nem gyúrsz?:))

:DDD megnéztem :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

köszönöm megnéztem, én meg csináltam neked egy cowboyosat azaz tehénpásztorlányosat :D

sikerűlt még 1 fotót felraknom.. ezt Mona kedvéért :))

köszi raktam fel még egy újat... :) további jó fogyit..

jézus.. megnéztem a képedet. a legfrisebet mikor egy tortával feszítessz!! Szerintem a diétát már hanyagold.. Irány a konditerem!

Hello! Szépen alakulsz!!:)Azaz, már teljesen átalakítottad magad:)) De, miért pont egy kereszt előtt fényképezkedtél?:))

sziasztok raktam fel egy új képet.. sikerült lediétáznom 7 kg-ot.. erre volt csak szükségem.. lement a hasamból is.. de az erőm is csökkent! nem baj itt a nyár :D

Pimpi,gyorsabban fogsz a fehérje portol?Én csak 10 kilot akarok,és gondolkodok rajta.Nekem is megvan a heti 6szori mozgás,meg se kenyér,se tészta,se cukor...szerinted?

Ez a zabpelyhes,almás,turos?Vagy nem?

Sütök mostanában. Zabos túrós a nyerő nállam. Most bányászom a recepteket, mit lehetne még sütni, amiből egész nap lehetne nasizni. Mert kell az édesség:)) nekem nagyon:((

Én vettem a Tescoban, akciósan Norbi-chips-et!:)) Ananász. Nem rossz. Ne, de messze van a krumplisziromtól!:))

köszi mán túl vagyok rajta.. mármint utánna jártam :D Nem baj én azért nasizok belőle néha... akkor is jobb mint a burgony csipsz

Soldier Hello! Hát hogyne hízlalna!! Azért mert kukorícalisztből van? Na és? Tele van olajjal és sóval. Nézd csak meg a CH, és a kalória tartalmát!:))

üdv mindenkinek :)))) gondoltam benézek rátok.. meg kérdeznék is valamit.. a Tortilla chips hízlal vagy sem? mert a kolégákkal azon vitáztunk ma este.. megirná nekem valaki a tuti választ köszönöm:) még jövök.. ki tudja mikor :D

Sziasztok! Én új vagyok itt, de belenéztem a topic-ba és kedvem támad írni, vagyis egy kicsit kiönteni a lelkemet, mert nagyon oda vagyok. 32 éves vagyok, egy hosszú kapcsolat (amiből én léptem ki) és némi szinlilét után négy éve gondoltam kipróbálom a netes ismerkedést. Bár soha ne tettem volna. Jöttek iszonyú levelek, amikor is felbukkant egy iszonyú helyes, értelmes fiú. Elkezdtünk levelezni, aztán amikor egy hónap múlva randizni hívott nem válaszoltam rá. Nem mertem, mert tudtam, hogy nem kellenék neki, élvezni akartam minél tovább a társaságát. Legalább e-mailben. Közben kérdezgettem persze, hogy egy ilyen jó pasinak, hogy nincs barátnője, d nem felelt. Aztán két hónappal később küldtem én is képet, de akkor nem beszéltünk randit meg. Majd egy héttel később elmondta, hogy van 3 hónapja egy barátnője. Akkor bepipultam, hogy miért nem mondta el, hiszen többször is rákérdeztem. Elköszöntem tőle, de aztán csak nem maradt abba a levelezés. Minden nap jött e-mauil, én meg váéaszoltam. Már vagy fél éve levelezgettünk, amikor kiderült, hogy másfél évvel korábban volt egy pár hetes távkapcsolata, a lány dobta, de ő halálosdan szereti azóta is...A barátnőjét (akivel volt) tíz évvel korábban kinézte magának, látszólag elvolt vele, de hát nem az igazi, a szíve másért dobog, meg a csaj különben is elvált, meg van egy 4 éves lánya, úgyhogy nem nyerő hosszútávon. (Ezt persze akkor nem így mondat, de érződött már akkor is, később beismerte azt is, hogy "ki akartam próbálni, hogy milyen a szex egy olyan nővel, aki már szült.) Szóval, ahogy peregtek a hónapok egyre több mindent tudtunk meg egymásról, egyre bizalmasabbak lettünk a másikkal. Néha felvetette, hogy találkozzunk, de én viccesen kibújtam alóla. Tudtam, hogy akkor oda lenne a varázs és még csak elvelezni, se leveleznénk. Pedig akkor még "csak" 68 kiló voltam a 174 centimhez, ami nem sovány, de nem is dagadt még. Közben nekem is volt pár ismerkedésm, meg két kapcsolatom is, de egyik sem volt az igazi. Nem tudom elmondani, hogy mennyire fontos volt nekem ez a fiú! A legjobb barátommá lett, tudat alatt biztos több is volt már akkor is, de nem ábrándoztam arról, hogy milyem jó lenne vele. Talán csak a kisebbségi kompexus minden téren magammal szemben, meg pszichés gát...A lányeg az, hogy tavalyelőtt ősszel szinte egyszerre szakítottunk. Vele a kisgyerekes anya, akivel már együtt élt akkor egy éve, de folyamatosan szakított vele a lány, de mindig visszahúzta. (Előző nyáron meg a fiú akart kilépni egy harmadik lány miatt, de annak nem kellett, így rájött, hogy jó neki ott, és visszakullogott, de azért az arégi lány ( a pár hetes távkapcsolat) még ott volt a szívében. De onnantól kezdve az élettársába is kezdett belszeretni. Ahogy ő fpgalmazott: "elfelejtettem nem szeretni". No mindegy tavalyelőtt ősszel az anyuka úgy tűnt végleg kidobta. Azon a nyáron kezdtünk sms-ezgetni. (Amikor Norvégiában nyaraltak, még onnan is küldött nekem. ) Amikor kidobta, küldött egy sms-t nekem, én meg visszakérdeztem, hogy mi volt. Ő erre: "hosszabb egy sms-nél" , én meg "akkor felhívlak". Nem tudom mi ütött belém, de felhívtam, több mint 2 év levelezés után beszéltünk először. Aztán minden estre 3-4 órákat. Találkozni hívott, de nem mertem, merthogy időközben a 68 kilómról szépen felhízlaltam (kényszerevő lettem) magam 91 kilóra. Másfél hét múval azt mondta a telefonba, hogy szeret, erre a szívem rögtön felelt, hogy én is... Na ott indult el a lavina. Nem akartam velem találkozni, de mondtam dec. 23-án találkozhatunk. Így telt el hat hét. Ítéljetek el, de tudtam, hog yvége lesz ha meglát, de addig érzeni akartam ezt az érzést... leírhatalan volt...közben végig azon járt az agyam, hogy miként tudnám a talákozót elodázni, de aztán elmentem, mert így volt tisztességes, hiszen megígértem... borzalmas érzés volt... mindeketten zavartan, ő attól, hogy mit kapott, a nagy csalódás (pedig én előtte annyit mondtam neki, hogy nem mondhatja senkinek láttatlanba azt, hoyg szereti, meg nem olyan vagyok , amilyennek képzel, és inkább hagyjuk abba, de nem, annyit erősködött - persze szeretni akart!), én meg attól voltam zavarba, hogy iylen hatalmas csalódást okoztam, plusz össze lett törve aszívem a reméyntelen szerelemben...Másnap olvastam az e-mailjét, hogy dec. 24-én írt egy sms-t a volt élettársának, hogy fel akarja őket köszönteni. Az meg mondta, hogy persze, menjen át. Egyedül volt otthon, de lefeküdt vele, pedig volt új pasija, aki aznap ment el. Én meg ezt olvastam. Vissazírtam, hogy én szeretem, de ilyeneket nem akarok olvasni, és többet ne írjon nekem. Persze írt, aztán csak levelezgettünk tovább. időnként sűtűbben- néha ritkábban. Azóta majd másfél év telt el, az élettárs többször szíkított vele, ám, amikor a fiúnak újk barátnői lettek, mindig vissazhívta, ez meg ment... De most is se vel, se nélküled a viszoní, a lány nem mer hozzámenni (az exférje egy 2 éves gyerekkel hagyta ott, a pasikban azóta sem bízik, plusz a lány amár 7 éves, új gyerekkel csak gond lenne). A fiú januárban eljött azzal (kivételesen ő), hogy most már elég volt a nőből, meg nem egy irányba mennek (ilyeneket mondott neki a nő: "csak azárt feküdtem le veled, mert úgy sajnáltalak" meg "még egy gyereket, mikor Laura végre ilynew nagy lett", meg "te mit sietsz, ráérsz még 5-6 évet" megj., a fiú 32, a nő 34), aztán pár hát után a csaj megint viasszahívta, ő meg ment, pedig már új nője volt. Sokszor összakadtunk decemberben az MSN-en. Aztán be is szólongattunk egymásnak. A vége az lett, hogy nagyon bunkó megjegyzéseket tett a külsőmre ("sokkszerű" volt a talákozás neki)...amint én felkaptam a vizet. Gondoltam, hogy nem vagyok az este, plusz a kilóim is elretentették, de hogy ennyire undorítónak gondolt, meg még gúnyolódik is ezen, mikor nem úgy fájt, meg azzal az emberrel, aki 2 évig minden nap meghallgatta!Az elmúlt pár hónapban többször is összeszólalkoztunk, és nagyon bántó volt, de nem érti, hogy én miért vagyok ilyen érzékeny...Én sajnos nem tudtam még lélekben elengedni, viszont acsalódás miatt elkezdtem zabálni, és most ott tartok, hogy a 174 centimhez 106 kiló párosuk. Rettenetes, gyakorlailag bánatomban egész nap csak eszek, de ma azt mondtam, elég. Szeretnék 50 kilót lefogyani, és egyszer "véletlenül" összefutni vele...Az fáj a legjobban, hogy az ilyen külsővel már azt sem érti, hogy 2 és fél éven át miért beszélgetett velem...Barátként is megtagadott...A küldő sokkal fontosabb, mint, hogy milyen ember valaki...Emberként is csak akkor szerethetsz valakit, ha bombázó? Ma olvastm tőle az utolsó levelet, amire csak annyit válaszoltam neki, hoyg a vicc és a gúny között óriási különbség van. Bocsi, hogy iylen hosszú voltam, de épp a szívem szakadt meg, ki kellett írnom magamból.