Versszövegek A B C sorrendben (fórumjáték)
Új virányi illatoznak
A mosolygó téreken;
Mért vagyon tél kebelemben,
Puszta, gyászos, véghetetlen?
Mert rózsám nem ölelem.
Petőfi Sándor
Unkabéka, unkabéka,
merre lesz a séta?
Un-gon-ber-ken,
ú-ton, ker-ten,
ug-
ug- rom is,
ú-
ú- szom is,
pöttyös labdám
rú-
rú- gom is,
döngetem a kapufát,
elnyerem a fakupát,
kapufakupát!
/Nemes Nagy Ágnes - Unkabéka/
Tudom én,nem minden béka
él ilyen cudarul:
messzi földön,messzi tóban
lakik egy béka úr.
Zelk Zoltán
Szépen titkon
A szobából
Kiröpítem lelkemet.
Szállj, lelkem, szállj
Messze, messze...
Útad napnyugatra vedd.
Petőfi Sándor
Siet az óra, késik az óra,
szidja a másik, a toronyóra:
– Éjfél van már, mit csinálsz?
Mindig összevissza jársz!
/Nemes Nagy Ágnes/
Retteg most a magyar falu,
Csönd legyen mert most mindenütt kémek
Leselkednek a téli mezőn,
Nagy csönd van a faluban most félnek.
Ady Endre
Pettyes Kata, bontsd ki
A szárnyad, a szárnyad :
Hol a malom, ahol őrlik
A tiszta búzámat?
Pettyes Kata, szállj, szállj
Toronyra, tetőre:
Hol a falu, hova visznek
Engem esküvőre?
/Weöres Sándor - LEÁNY-MONDÓKA A KATICABOGÁRHOZ/
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szívemben,Mylitta,
És szépsége és elszántsága,
Legdúsabb színeit most virítja.
A Szerelem,az igazi,
Oly szomszédos a komor Halállal.
Ady Endre
Öreganyám úgy botorkál
mint árnyék a fényben,
hajladozik, térdig érő
bot van a kezében.
/Nagy László/
Ó ha cinke volnék,útra kelnék,
hömpölygő sugárban énekelnék-
Minden este morzsára,búzára
Visszaszállnék anyám ablakára.
Weöres Sándor
Oh szerelem, te óriási láng!
Ki a világot gyujtod ránk,
Aztán ellobansz... tán egy perc alatt,
Petőfi Sándor
Nyugodtan alszom immár
és munkám után lassan megyek:
gáz, gép, bomba készül ellenem,
félni nem tudok és sírni sem,
hát keményen élek, mint a hideg hegyek
között útépítők
/Radnóti Miklós/
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén.
Petőfi Sándor
Marad még ki segít rajtad
Ki soha meg nem tagad
Két igazi hű pártfogód
A jó Isten - s jó magad.
Jókai Mór
Lebegj reám, ó csendes némaság,
véresre horzsolt szívemet kötözd be,
ontsd rám a holtak áldott balzsamát!
Kosztolányi Dezső
Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból
kidagadok én.
/Szabó Lőrinc/
Jaj,mért kiabál testemből a lélek?
Nem hiszek én már semmi csodában,
földindulás és szellemidézés
nem hozza nekem koldus reményét.
Kosztolányi Dezső
Ilyenkor kúszik vergődő problémák
Hűs kigyóteste a lelkek taván;
Megremeg fogaim közt cigarettem
Hamva lehull szürkülő permetegben,
S közel valahol bús ária csendül:
Egy dal Chopinbül...
Tóth Árpád
Halálba ringató dalt
Hallottatok-e már ti?
Feketén nyugtató dalt,
Csillagba suhogó sóhajt,
Halálba ringató dalt?
Juhász Gyula
Gyi, vén fakó...
Mily búsak a tar rózsafák,
Fejfái ifjan holt tavasznak,
Lehervadt a bimbóvilág,
S a bíbor rózsák mind elasztak;
Csak száraz ág maradt nekem,
Belőlük hosszú éjeken
Egy-két bús láng-rózsát fakasztgat
Tüzem, a hamvadó...
Gyi, vén fakó...
Tóth Árpád
Gellért dobogni érzi nagy szívét
Tüzes varázzsal,bűvös áradattal
Vérét pezsdíti a szilaj magyar ének.
Juhász Gyula
Futó folyam hullámai
Az ember miljom vágya;
Perc hozza őket, perc ragadja el.
A sors azért nem szokta teljesíteni,
Azért nem hallgat rája;
Jól tudja: mikorra egy kegyét leejti,
Az ember már régen mást esdekel,
S hogy kérte amazt, el is felejti.
Petőfi Sándor
Én az ital barátja vagyok,
Szeretem a gyönge írókat,
Szeretem megcsókolni azt,
Ami Holnap/
Juhász Gyula
E korban, melynek mérlege hamis,
S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is.
Karinthy Frigyes
Dolgozni csak pontosa,szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
Úgy érdemes.
József Attila
Csak álom, tünedékeny álom.
Ez álma mind a természetnek,
Kit miljom év előtt szender lepett meg,
S ki álmodik..
Petőfi Sándor
Cigánylány,cigánylány!
Elrablád szívemet
s felgyújtottad szép szemeddel
hervatag lelkemet.
Kosztolányi Dezső
Bús furulya:
Ökre, lova
Jár tétova,
És harmatos
Füvet tapos.
Akközben a
Kert ajtaja
Halkan kinyíl;
Miként a nyíl
Odasuhan
Vig-boldogan
A pásztor, és
Van ölelés,
Van csókolás -
Ki volna más,
Ki eljöve?
Mint szép hive.
Mulassatok,
Ti boldogok!...
Petőfi Sándor
Álcás,vén valómmal
Titkon nyögve,fájva,
Ifjú színnel megyek,
Csúfolódva megyek
Az öreg halálba.
Ady Endre
Azóta az idő megváltozott,
Nagyon megváltozott már,
Most a szamarak
Lovaglanak,
A bölcs pedig gyalog jár.
Petőfi Sándor