Végeztek valakinek altatásban bölcsességfog eltávolítást? (tudásbázis kérdés)

na írni nem tudok:)

szóval vízszintesek az ínyem alatt...ez a lényeg.

Szió!

Sajnos még nem tudom....még CT vizsgálatra kell majd menni....aztán lehet hozzá sem nyúlnak...megnézték már csomóan, de senki nem meri bevállalni, hogy az alsó két bölcsességfogamat kivegyék. Egyéltalán nem látzsanak, teljesen vízszintesek az nyem alatt. Nem tudom mi lesz majd.

:D Csak a poén kedvéért!

Remélem ez a műtősruci nem ilyen "pucér fenékkilógatós", mint a filmekben :D

Ez már csak abból a szempontból is fontos, hogy nehogy 1 kis "fogsejemben" fenék kivillantósan battyogjak a műtőbe, miközben annyira jól érzem magam a nyugtatótól :D

Komolyra fordítva a szót: te a saját lábadon mentél a műtőbe? (gondolom nem, mert azt írtad korábban, hogy át kellett szállnod az asztalra)..

Vagy?

Kedves Mis_Magic!

Én nem félek a fogorvosoktól, szerencsére nagyon jó szakembert sikerült találnom. Nem romlottak a fogaim, szóval nem is tudtak volna barmolni semmit a számban eddig. A bölcsességfogaim is teljesen épek, és ezért válok meg nehezen tőlük.

Nem félelem, fájdalom miatt jött szóba az altatás.

Az előbbiből kimaradt Hannának, hogy nem azért járok magánba, mert annyi pénzem lenne :D Jó is lenne. Csak éppen a tb-s ellátással vannak rossza tapasztalataim. Sőt, csak rosszak vannak. Szinte minden esetben az lett a vége, hogy magánhoz mentem és ott segítettek rajtam. Legyen szó fül-orr-gégészeti esetről, vagy belgyógyászati panaszról. A jelenlegi állkapocsízületem se lenne sehol, ha a fogászati klinikára hagyom az egészet. Pedig protekciósan jutottam be. Ők kezdtek bele, de áldom az eget, hogy kerestem egy magánfogdokit, akinek ez is a szakterülete. Szóval inkább kifizetem ezt, mint még többet ártani vagy húzni az időt.

Kedves Hanna!

Azt lentebb elfelejtettem leírni, hogy az én esetemben nem bent rekedt bölcsességfogakról van szó. A felső 2 kinőtt rendesen, tolják is az előttük levőket. AZ alsók pedig félig, a hátsó részük a szűkös hely miatt íny alatt maradt, de a doki szerint azt nem nehéz felszabadítani az alól, utána pedig kihúzható. Az alsók az időigényesebbek emiatt, és mert alól másképp vannak rögzülve, makacsabbak.

Szia Hanna!

Természetesen semmi probléma a kérdésekkel, hiszen ezek engem is foglalkoztattak a műtét előtt, de senkinek sem tehettem fel. Ezért is volt idegesítő, hogy itt senki sem fogta fel a topik valós témáját... Na de ezt már taglaltam. A tubus egy mutatóujj vastagságú flexibilis cső, amit a szájterpesszel a nyelvedre szorítanak, így teljesen hozzáférhető! Alsógatya alatt alsógatyát értek.. Avagy bugyit. Nem nadrágot.. Az nem maradhatott... A műtőben ébresztenek fel legelőször, mikor kihúzzák a csövet a tüdődből, azaz extubálásnál. De erre egyáltalán nem fogsz emlékezni! Rendesen a szobádban fogsz felébredni, akkor, amikor visszatesznek az ágyadba. Hozzátartozók végig ottlehetnek, elkísérhetnek a műtőig, és és akkor is ottlehetnek, mikor visznek vissza. Engem a SOTE-n műtöttek, és ott zárható szekrények vannak, ahova mindent betehetsz. A telefonomat a páromnak adtam, jobb ha nála volt...

Aegle!

Én csak javasolni tudom neked, hogy mindet egyszerre és altatásban szedesd ki őket! Én tudom milyen ha altatásban műtenek! Felbecsülhetetlen!!! Bemész szar fogakkal, alszol kiműtik, kijössz fogak nélkül kellemes emlékekkel! Nincs mitől tarts az altatással kapcsolatban! Én nagyon örültem neki, és iszonyat jót szórakoztam, és szórakoztak rajtam is... :) Ne akarj azonnal kellemetlen fájdalmas keserves emlékekkel gondolni a fogászatra! Én megszívtam sokszor! Rossz helyre beadott érzéstelenítő, fájdalom, kellemetlenség. Mindez vezetett ahhoz, hogy már 220 a vérnyomásom, ha fogorvos kerül szóba!

Te ne akarj ilyen "sorsra" kerülni!

Légy okos és körültekintő.. ne úgy mint én utólag...

megértem...de túlélhető :)

neked mikor húzzák?

Mis_Magic!

Lehet, hogy ezek túl körülményes kérdések, de azért mégis kérdeznék párat...

Említetted a tubust...ezt hogy kell elképzelni? Igazából azt nem értem hogy férnek hozzá a fogakhoz, ha még azt is bedugják...

A műtősruci alatti "alsógatya" alatt pizsinacit értesz? :D

Hol ébredtél fel? Lehetett már akkor melletted hozzátartozó, vagy akkor még csak az orvos lehet ott? (Ezt igazából az értékek "hovatétele" miatt kérdezem...teló lábra kel, míg én békésen alszom a műtőben stb.)

Aegle!

Én nem vagyok egy nyafogós típus, jól tűröm a fájdalmat is. Kihúzattam ébren egy fogamat és az volt életem legrosszabb élménye. Úgy remegtem, mint a kocsonya és leizzadtam, mintha a tusoló alól jöttem volna ki, valamint percenként megkérdezték jól vagyok e, mert olyan ájulhatnékom volt. Tudnod kell, hogy foghúzás során nem a fájdalom, amitől félni kell, sokkal inkább maga a tudat és az, hogy tudod, látod, hallod azt, amit csinálnak veled. Csak hogy elrettentselek kicsit:

-a nyálamat alig bírtam lenyelni szuri után

-láttam, "éreztem" (természetesen nem helyileg, hanem a rángatást),ahogy a fogót beteszik a számba és rögzítik

-hiába nem érzed azt, amikor szikével vágják az ínyedet, igenis kellemetlen a sok vér és tudat hogy vérzel, vagdosnak

-ezt követi, hogy az ínyedet "lepucolják" a fogról

-jöhet a barbármunka (nekem 1 óra 15 perc alatt szedték ki...csontfúró, véső, jó pár öltés stb.)

HIDD EL, NEM JÓ EZT ÉBREN ÁTÉLNI!!!!

Én most az altatás mellett döntöttem. Nem tudom azt mondani, hogy nem félek.... CSAK TUDOM HOGY EZT ÉBREN VÉGIGSZENVEDNI NEM FOGOM SOHA TÖBBÉ! ...nincs az a pénz...

Remélem segítettem és átgondolod, ma már szinte teljesen biztonságos az altatás :)

Sziasztok!

Én nagyon nem akarom az altatást, de sajnos állkapocsízületi probléma miatt nehezített a szájnyitás, és a tátva tartása. Mondtam a dokinak, hogy próbáljuk ki éberen, hátha nem áll bele a görcs és rándul össze. Ő javasolta az altatást, és akkor mind a 4-et ki tudnák szedni, de én nagyon tartok tőle, és persze igencsak drága is magánban. :S

Nem tudom, mi tévő legyek....

Nos, akkor beszámoló az elmúlt 3 napból...

De előtte, kedves Hanna!

Mivel a anyám, nagyanyám és a nővérem is az orvoslásban dolgozott, így nagyon nagy rálátásom volt és van bizonyos beavatkozásokra. Meg persze saját tapasztalatok... Pontosan azért amit alább leírtál, ezért még csak meg sem próbálkoztam az éber kiszedéssel. Tudtam milyen nagy meló azokat kiszedni....

Az elmúlt 3 nap alatt napról-napra egyfolytában múlt a kellemetlenség, és a húzó érzés. De fájdalmaim nem voltak. Csak az a rohadt afta ami eszméletlenül fájt a torkomon. De ez nem ide tartozik... Ma már nagyon szépek a sebeim, semmi vérzés nincs. A műtét utáni két napig azért vérzékeny volt a seb, meg reggelre mindig volt kis férfolyás a számszélén. De ma vagyok egy hetes és két napja semmi problémám sincs... kicsit kellemetlenek a varratok, de azon kívül egy szem fájdalomcsillapítót sem vettem be. Két napja finoman mosom sensodyne fogkefével a sebeket is. Napi háromszor-négyszer azért még mindig öblögetek a Listerinnel, de ez nem árt! Csütörtökön varratszedés, az lesz a 10. napom. Ja, és egy jó tanács: A műtét másnapjától kezdve minden étkezés után gargarizálva öblögetni egyharmados hígítású Listerin szájvízzel. Aztán amint tudtok mossatok is fogat reggel-este! Így 98%, hogy nem fog begyulladni vagy elfertőződni!

Nos, akkor üdv mindenkinek.

Varratszedés után jelentkezem!

Szia! Nekem azért lesz altatásom, mert 1 bölcsességfogamat kihúzták úgy, hogy ébren voltam. Szörnyű élmény volt, mivel a b.fogam annyira el volt akadva, hogy a doki 1 óra 15 percen keresztül kínlódott vele... véste, fúrta, faragta.. (annak ellenére, hogy baromi jó orvos!!!) Reggel már olyan ideges voltam húzás előtt, hogy nem bírtam enni semmit. Ennek következtében végig ájulhatnék szélén álltam, többször megkérdezték, hogy abbahagyják e... túléltem, de megfogadtam, hogy én ilyen élményből soha többet nem kérek.

A doki is javasolta ezek után az altatást. Tehát maradt 3 b.fogam és várom a műtétet, mert már nagyon feszíti a többi fogamat az a 3 kis... :@

Tök jó, hogy így leírtad!!!! Köszi!

Akkor mostmár eljött az ideje annak, hogy megírjam az eddig történteket! Kezdem az elején:

Vasárnap este -a műtétem hétfőre esett- éjfélig ehettem, ihattam utoljára! Erre a tilalomra azért van szükség, mert intubálásnál, műtét közben esetleg extubálásnál hányhatnék, így súlyos esetben meg is fulladhatnék a hányadékomban... Nos, éjfélig bekajáltam, teli ittam magam. Bár én éjszaka mindig felkelek párszor inni, így most is ittam éjszaka pár korty teát, de ez elhanyagolható mennyiség. Azért teát iszok, mert képtelen vagyok meginni az "üres" vizet... Nos, reggel keltem, indultunk, megérkeztünk negyed nyolcra... A betegfelvétel háromnegyed nyolckor kezd, így olyan nyolc előtt megkaptam a kórlapomat amivel mentünk fel a fekvőosztályra. Ott kaptam egy szobát, ahol ágyat kellett válasszak, és egy rahedli papírt töltettek ki velem. Megkérdeztem mikorra vagyok kiírva a műtéti kiírás szerint. Fél kilenc-kilenc körül visznek, én leszek az első. Amikor minden papírt visszavittem a nővérpulthoz, visszaküldtek a szobába, jött velem a nővér, és kitöltötte a lázlapomat. Aztán jött egy doki, aki az osztály kezelőjében megnézte a számat, Ő is feltett pár kérdést, és kifelé egy nővér a kezembe nyomta a Dormicumomat és egy sima hátulkötős műtőslepelt. A gyógyszert egy korty vízzel be kellett vennem, a lepelkét felvenni, ami alatt csak alsógatya maradhatott. Kb. fél órán belül totál kiütött a Dormicum... nagyon jó kedvem lett, röhögtem mindenen, minden szorongás, félelem teljesen megszűnt és ellazultam. Aztán fél tíz-háromnegyed tíz felé jött is értem a beteghordó szimpi bácsi. Annyira össze-vissza beszéltem, hogy a párom a beteghordóval együtt dőlt a röhögéstől rajtam, de én mindezekre egyáltalán nem emlékszem... :D Lementünk a műtőbe, már páran serénykedtek ott és vártak... Milyen kis cukik, nem? :P Aztán at kellett szállnom a műtőasztalra, amin egy iszonyatosan hideg gumilemez volt terítve, de szóltak is, hogy nagyon hideg lesz, vigyázzak! De nekem akkor már minden jó volt... :D Aztán szóltam, hogy ne a kézfejembe szúrják a vénakanült, hanem a csuklóm fölé! Aztán beszúrta, rám tette a maszkot szívtam kettő mélyet és filmszakadás... :) Már csak arra emlékszek, hogy iszonyatosan reszketek a sok stressztől ami összegyűlt bennem... Hallottam valahonnan nagyon messziről, hogy csak nyugodjon meg, lélegezzen szépen egyenletesen és pillantok alatt elmúlik! Valóban így is lett, szinte azonnal elmúlt! :) De onnantól teljesen tudatomnál voltam, és teljesen fájdalommentesen pihiztem tovább a szobámban. Egyedül ami fájt, az a szám széle volt, amit totál széttéptek.. Még most is fáj, ha nagyra akarnám nyitni a számat. Meg a torkom fájt a tubustól, mert kicsit megsértették intubálás közben. Aztán ez a seb egy aftával el is fertőződött, de ez az én formám, amitől beszarok úgy fáj nyelésnél, de ez veletek nemigazán fog előfordulni... Aztán szépen ment ki a helyi érzéstelenítő hatása, és picit éreztem, hogy azért mégiscsak műtöttek! :P De olyan erős fájdalomcsillapító szereket kaptam műtét alatt és a szobámban is infúzióban, hogy semmi fájdalmam sem volt, de tényleg semmi! Csak éreztem, hogy picit húznak a varratok. A műtét után 4 órán át egyáltalán nem ihattam, nehogy hányingerem legyen. Mindeközben meg ömlött a vér a számba, és csak nyelni-nyelni... Aztán egy idő után idegesített az a rengeteg vér a számban, és szépen finomat kitörölgettem a számból, meg kitoltam a nyelvemmel. Mondom aztán még a végén ettől a sok vértől fogok hányni... :) De lassan eltelt a négy óra, és apránként ihattam először csak sima vizet... Aztán fél óra után már ihattam a sima Cappy ice fruit-omat. És ahogy egyre inkább ittam, úgy állt el a vérzés a számban. persze folyton picit szivárgott a sebekből a vér, de legalább tisztult... Meg hát mégiscsak 7-fogamat szedték ki... A műtét után 5-5 és fél órával már kezdett jönni igencsak a fájdalom, és egy kicsit a lázam is felszaladt, de szóltam a nővéreknek és azonnal hozták tablettában a Cataflamot meg az esti Augmentin duot.. Ezeket be is vettem, bár a számat szinte alig bírtam kinyitni, de nagy nehezen azért bevettem őket. Fél órán belül már jól is voltam megint. Csak a szám szélei fájtak meg a torkom. Volt előttem mindig fájdalomcsillapító, hogy ha fájna, azonnal be is tudjam venni! :) A műtétem napján nem ehettem egyáltalán semmit sem. De nem is voltam éhes... Aztán éjszaka ilyen félülő helyzetben kellet aludnom... De nem tudtam, így nagyjából átvészeltem egy-egy órás bealvásokkal az éjszakát. Aztán fél 6-kor jött a nővér lázat mérni. Nem volt semmi, teljesen normális volt a testhőm. Reggelre persze egy jó kis nyálas vértócsát csorgattam a takarómra meg párnámra, de ettől nem kell megijedni! :) Fél 8-8 felé hozták a reggelimet, ami langyos almakompót volt háztartási keksszel összeturmixolva.. Íze szinte semmi sem volt, de nagynehezen legyűrtem... Ezután jött a dokim, megnézett és mondta, hogy akkor mehetek ma haza amikor jönnek értem. Eljött az ebédidő... Kérdezték, hogy kérek-e ebédet? Mondom igen, mert már annyira éhes voltam, hogy már az sem érdekelt, hogy eléggé kellemetlen az evés. A kajám zöldségleves volt amiben minden vajpuhára volt főzve, és összeturmixolt borsófőzelék, ami fincsi volt! Nagyjából magamba tuszkoltam mindent, mert mondom hiába szar, akkor is enni kell! Mielőtt elmentem, jött még a dokim és adott Augmentin receptet, meg Cataflam receptet és utamra bocsátott... A nővérektől még kaptam egy esti adag gyógyszert otthonra, amíg másnap ki nem váltom a recepteket. És szépen hazajöttem. Itthon csináltam én is almakompótos kekszes pépet... Aznap mikor hazajöttem, azt ettem. Másnap csináltam jó gazdag húslevest, amit szintén botmixerrel összedaráltam. Éjszakánként még mindig szivárog a vér kicsit, pedig már a negyedik napon vagyok. Még bent a kórházban a reggelim közben mondta a nővér, hogy oda van készítve Listerin szájvíz, azt töltsem tele vízzel, és minden kaja után gargarizálva, a fejemet döntögetve öblítsem a számat-a sebet! Amit azóta is csinálok itthon is. A doki mondta, hogy harmadnaptól mossam fogkefével a sebemet is, de ez nemnormális... Én a sebemet nem fogom fogkefézni! Örülö így is, ha nem vérzik! A fogaimat rendesen mosom, de hátra nem nyúlok. Inkább napi négyszer-ötször öblögetek! :) Mióta hazajöttem, szinte semmi fájdalmam sincs! Gyógyszert sem kéne szedjek, csak a torkomon az afta iszonyatosan fáj, és arra muszáj vagyok szedni. De a sebeim egyáltalán nem fájnak... Néha bizseregnek, meg húznak a varratok, de semmi fájdalom. Az érzékenysége is szépen lassan minden nappal múlik! Varratszedés a műtét utáni egy hét 10-nap... Amióta a műtőből visszavittek a szobámba, azóta itthon is jegelem az arcom, így szinte alig duzzadt fel, és nem is fáj! Nem hajolhatok, nem erőlködhetek, csak szépen pihenni és gyógyulgatni!

Nos, eddig ennyi!

Ha valami kimaradt, vagy kérdésetek lenne amire itt nem kaptatok választ, akkor itt tegyétek föl és válaszolok!

Puszi!

Kedves Hana!

Kérlek előszöris írd meg, hogy hol és milyen műtéted lesz, hány fogadat távolítják el! :)

Szia!

Légyszi ha már olyan állapotban leszel írd le, hogy hogyan zajlik ez az egész...

Én febr. 10-én megyek és nagyon érdekelne...

(!(!(! Úgy tűnik tényleg elég sokan nem tudnak olvasni, akik ebbe a fórumba írnak.....

EMBEREK! Ne itt nyavalyogjatok 1-1 fogatokról, hanem nyissatok új fórumot vagy legalább TANULJATOK MEG OLVASNI!!!!!!!!

Hörr.....)!)!)!)

Ja és Mis_Magic: előre is köszi :)

Sziasztok!

Én még új vagyok itt, de direkt azért regisztráltam, hogy sok, bölcsességfog-problémás embernek segítsek a részletes élménybeszámolómmal! Hiába az a topik témája, hogy "Végeztek valakinek ALTATÁSBAN bölcsességfog eltávolítást?" valamiért nem jut el az emberek tudatáig, hogy ide az ALTATÁSOS eseteket és beszámolókat kell írni, ha van valakinek!! A gyanútlan ember azt hiszi, hogy: "Szuper, most választ kapok a kérdéseimre az ALTATÁSOS fogeltávolítást illetően"... Csak a válaszok 5%-a érinti a topik valós témáját. Ugyanis NEM az volt a kérdés, hogy kinél NEM végeztek ilyet, és milyen helyi érzéstelenítésben! Mert azt más topikok boncolgatják...

Nos, a helyreigazításból szerintem ennyi elég is... :D

És most jöjjön a történetem!

Kezdődött minden egy panoráma röntgennel, ahol kiderült, hogy a két alsó bölcsességfogam fekszik az állcsontomban, és összetolja az alsó komplett fogsoromat. Kissé ijesztő látvány volt mindezt a röntgenen látni. Már akkor ott helyben azt mondtam, hogy ezt csak és kizárólag altatásban fogom végeztetni! A helyi érzéstelenítés gondolatát is messziről elkerültem, mivel tudtam azt, hogy ez egy brutál mútét... Keresgéltem altatásos fogászatokat, és jó sokat találtam is országszerte. Az altatási díjak megdöbbentően változóak voltak: 75.000ft-tól-20.000ft-ig! Plusz persze a kezelési díjak.. Ekkor jött a merész ötlet, hogy kérdezzük meg a Mária utcai SOTE-klinikát... Fel is hívtam őket, ahol elküldtek a bús p....-ba, hogy én ez mégis, hogyan képzelem... Mivel pénzem nem volt a magándokik kb-100.000ft-os altatási és kezelési költségét megfizetni, így hanyagoltam ezt a dolgot. Na igen ám, csak az egy év alatt több fogam kilyukadt a torlódástól, és széttörtek két alsó hetes fogamat is a bölcsfogak, mivel teljesen ugye nekifeszültek az előttük álló fogaknak. Ezáltal a két alsó hetes fogamról letörték a komplett koronát!! Aztán ez szépen kezdett nagyon sokat fájni, közben egyre romlott a szájhigiéném, és a fogaim állapota. Ez már nem mehetett tovább... Ez a hirtelen romlás megijesztett, így tettem egy utolsó próbálkozást a SOTE-n... Szerencsémre!! Egy kedves diszpécser nő jelentkezett, aki minden kérdésemre korrekt választ adott. Aztán jött a merész mindent eldöntő kérdés: Altatnak-e? Éééés IGGEEEENN!! De csak akkor fizeti az altatást a TB, ha valami fogyatékosság akadályozza az éber beavatkozást. De egyébként is kérhető az altatás, de akkor azt meg kell téríteni, ami 20.000ft. Mondom szupppeeerrrr! Így az egész beavatkozás nekem 20.000ft-ba fog kerülni, mivel minden más beavatkozást kezelést ugye a TB-fizeti! El is mentem mielőbb a Mária utcába... Kaptam cuki kartont, aztán vártam a seggemen... Kérdi a doki, hogy mi a panasz? hát adtam is oda azonnal az egy évvel ezelőtt készült röntgenemet... Mondtam, hogy egyszerre és altatásban szeretném az eltávolításukat!! Kinevetett, és mondta, hogy az nincs... Mondom és mégis mi nincs? Erre nem kaptam választ, mert kissé meghökkent a határozottságomtól. Mondom én ezt itt, és altatásban szeretném elvégeztetni!! Aztán jött nekem mindenféle kamu szöveggel meg mindenféle stílussal, de átlátok én ezeken... Ugyanis most egy nagy téveszmét fogok elhesegetni! AZ altatás NEM károsítja a szervezetet és a szerveket sem! Gyorsan lebomló altatóanyagokat használnak manapság, és nagyon korszerű, fejlett altatógépekkel dolgoznak, amik minden szervet, eltérést megfigyelnek, korrigálnak és monitoroznak!! Nővérem anaestheziológus, így mindent tudok... Amivel annyit jönnek, hogy "isszonyatosanborzasztóantragikusan megviseli a szervezetet", na az már nem igaz... Nem jobban, mintha mindezt az egész tortórát ébren kéne végigstresszelni!!! De a lényeg, hogy a kis rezidens dokicsajt azonnal helyrepakoltam, mondom tisztában vagyok mindennel az altatást illetően, ne magyarázkodjon! Erre visszavett az arcából, és mondta, hogy jöjjek vissza szerdán -ez volt hétfőn- és megbeszéljük az anaestheziológussal, hogy elvállaja-e? Szerdán reggel megérkeztem, dokinő fogad, hívja az altatóorvost... Következő volt a "megbeszélés": Dokicsaj az altatósnak: "semmi sem indokolja az altatást szervileg, csak a félelem és a sztressz" Altatós tőlem: Miben segíthetek? Én: Nagyon sokat szenvedtem már a sok hentes fogorvosnál, és ezt az iszonyat nagy műtétet nem merem ébren bevállalni, csak altatásban! Altatós: Rendben, mikor legen a műtét? mondom karácsonyi ünnepek után... Rendben egyeztetett a dokicsajjal, és kaptam január 9.-ére időpontot... Azért még odamondta a dokicsaj, hogy "én inkább akkor altattatnám el magam, amikor gyógyul az a sok seb" Mondom ige, de ha egyesével szarakodnánk ki ezeket a fogakat, akkor az fogankéntszer annyi idő, gyógyulási idő és hosszú-hosszú ideig tartó fájdalom... Így egyszerre mindet ki, a műtétet nem érzem, nem idegeskedem, hanem alszom, és aztán 10 nap alatt már fel is épültem... Ezzel megintcsak a padlóra küldtem a dokicsajt... Anyukám, ez sem jött be! xD Aztán kértek labort és ekg-t is.. Az eredményekkel visszamentem, akkor még a dokicsaj megpróbált hatni rám, hogy ne menjek bele, de már a szánalmasság határát súrolta, mikor idézem " És ha egy órát még itt kérlelem, akkor sem megy bele ébren?" NEEM, bazd.....g! Gondoltam magamban, de csak határozottan: NEM! Ekkor már feladta, összetört, hogy nem kínozhat ébren... :D Egyébként nem azért beszélik le az embereket az ilyesfajta műtétekről,mert mennyire mérgező és megterhelő az altatás, hanem mert sokáig foglalt a műtő, meg szegény műtőssegédeknek dolgozni kell, nem elég az altatóorvosi kapacitás és sorolhatnám... Mindezek mögött csak ilyen érdekek állnak, nem a mérgezettségi és szervezeti leterheltségi szint.. Hiszen akkor tiltva lenne az altatás! Mint tudjuk a mai egészségügy nem a beteg érdekeiről, hanem a kórház, az orvosok és az államéról szólnak.... Ezt mindig tartsátok szem előtt amikor valami szarházi doki le akar beszélni mindenféle zagyvaságot összehordva az altatásról!

Holnap után műtenek, így a műtét utánról majd akkor fogok hasonló részletességgel beszámolni! Addig is mindenki csak határozottan! És akkor garantáltan nem fognak hülyére venni! :)

Sziasztok!

Tegnap végeztem a bal oldallal is, alsót, felsőt szedte ki a doktornő:)

A szokásos dagadás már megjelent, szájzáram is van,de most jobban "tornáztattam", így nagyobbra tudom kinyitni.

Kaptam antibiotikumot,amit 5 napig kell szednem, napi két tablettát, és öt szem cataflamot is. Nem fáj egyáltalán, csak a duzzadt rész zavar...De kibírható,nem kell félni tőle, nekem kb. 25 perc alatt meg volt a kettő, a felső két perc alatt kint volt, az alsót egy kicsit vésni is kellett,mert elfekvős volt,de nem volt azzal sem semmi gond.Én sem éreztem semmit,csak ezt a feszegetést,meg nyomást.

Nem kell félni tőle tényleg, bár nekem egészségesek voltak,nem voltak gyulladásban.

Szisztok!

Nekem szerdán műtötték ki a jobb alsót. És hát szomorúan látom milyen elrettentő hozzászólások vannak itt! Na pont az ilyeneket nem szabad elolvasni!!! Meg az ismerősökre se kell hallgatni amikor illesztgetnek...

40 perc vol nekem, érzéstelenítéstől, az utolsó öltésig, de semmit nem éreztem...néha toma húzást vonást...de fájdalmat egyáltalán nem. Nekem nagyon normális idős doki csinálta... és sokat segített, a bánásmód! Tőlem jobban fogorvostól nem fél senki, pláne mikor meghallottam h szájsebészet...na gondolhatjátok, hetekig sírtam! Kár volt... most 2 nappal a műtét után, semmi bajom, szedem a gyógyszereket, kicsit meg vagyok duzzadva...de ennyi! A rettegett szájzár?...na nekem olyan sincs! Ahányan vagyunk annyi féle képpen éljük meg. Ja és műtét után 2 óra mulva én már töltött paprikát ettem, pépesítve persze a másik oldalon. (Az éhség nagy úr...) Ha ezt tudom, hogy "ennyi", akkor már 1.5 éve megcsináltattam volna, mikor kiderült hogy esélytelen h kinőjön. Bátorság, ha úgy állsz neki, hogy nekem ez meg se fog kottyanni, akkor úgy lesz! Tapasztalat! :)