Vallomások

Egyszer írtam egy búcsúlevelet.

Nézegetem a képeslapjait, még ha nem is nekem szólnak! Az utolsó nagyon kifejező! 🍂💋

Nem fogom az orvos utasítását követni. Azt tanácsolta, hogy adjak a félholt kutyának egy pici pálinkát.

Megfogadtam, hogy kevesebbet beszélek magamról a munkahelyen.

Megrendeltem egy csinos ruhát az év végi programokra. Céges buli, nagycsaládi vacsora. Van hozzá lábbeli és táska. Azt nem kell venni.Elegans letisztult, formális alkalmakra is tökéletes. Nagyon örülök neki.

Vágyam, hogy 15 kg-ot le tudjak adni. Csak hát kényszerevésben szenvedek.

Arra gondoltam csináltatok ékszerésszel egy gyűrűt, amit régen ajándékba kaptam, megsirattam mikor elveszett... De ha nem sikerül ugyanolyanra, csalódott leszek és kidobott pénz...

5.napja senyvedünk a 16 fokos házban, lehetetlen szerelőt találni, aki jövő hétnél előbb megjavítaná a kazánt. :( :(

Kevés dolog irritál jobban, mint az indokolatlan önbizalom.

Sokkal jobban vagyok! 🥰❤️🥰❤️🥰

Imádom a cicáimat.

Nem foglalkozok vele! Nem érdekel! Nem is gondolok rá! Azt hiszem ezért bőségesen megküzdött! Majd learatja a "babérokat"! 🌿🌿🌿 Nem azért engedtem ki az ajtón, hogy visszamásszon az ablakon! 🚪

A volt párommal autóbalesetet szenvedtünk. Akkor nem mondtam el neki, hogy az autóban utasként állapotos voltam és a magzat elhalt a baleset miatt. Nem tud róla a mai napig. Már nem járunk, elhagyott. Az élet megy tovább.

Legszívesebben beszóltam volna tegnap a buszsofőrnek. Kétszer fékezett röviden hirtelen, mire a körmöm tövig letört - véresre. Most újjbekötve ülök és morgok a fájdalomtól.

Durva baromságokkal tudom magam gyötörni, ha rámjön az ötperc. Jó lenne magam között hagyni ezeket.

Éjfél után sikerült elaludnom, 5.14-kor meg ébrednem. Kevés, miért nem tudok édesdeden aludni legalább 7-ig?

Tegnap haza engedtek végre a kórházból, remélem jódarabig megint nem kell mennem. Állítottak a gyógyszereken, így tűrhetően vagyok. Legyen így.

Kicsit elmaradtam most bokros teendőim miatt kedvenc naplósaim olvasásával, de ígérem, a pótlás nem marad el.

Annyira nincs magánéletem, hogy az ablakon kell közlekednem, de ez nem engem minősít, hanem azokat akikkel lakom.

Egy részem tavaly a Maldív-szigeteken maradt. Úgyhogy mindenképp vissza kell mennem még idén. Aztán újra meg újra.

Betegesen imádom a kuponokat, törzsvásárlói kártyákat, mindent, amivel spórolni lehet!

Öregkoromra mániás ágybevető és díszpárnapakoló lettem. Ez lett a káoszlányból. 😊

Egyre nehezebben viselem, hogy leszűkül az életterem a dohányosok miatt. Nem gondolom, hogy az a normális, ha nekem kell lemondani a társasági életről csak azért, mert mindig van a közelben valaki, akinek a füstje kikerülhetetlen.

Irodai dolgozó vagyok. Viszont semmilyen munkást nem nézek le, ilyen vagyok(mindig is).

Aggódom azért, aki 2025. szeptember 05 -én kicsit elhallgatott itt. :(

Nem mentem el érettségi találkozóra, mert restellem, hogy mennyire durván elhíztam.

Irtó helyes volt a futár srác és nagyon segítőkész, behozta a nagy dobozt az előszobáig. Szerintem tízessel fiatalabb nálam... de nézni azért szabad... 😇

Akárhányszor megtetszik egy cipő, kiderül, hogy gyerekekre való méret van csak. Magyarán a gyerekcipők tetszenek, bőven felnőttként...

Nem akarom hallani a világ szörnyű dolgait, nem tehetek ellene, de sokkol. Elbújok a sok növényemmel, cicáimmal, könyveimmel, amikor tudok. Ha tehetném messzire utaznék, ahol meleg van és béke...

Nagyon hosszú kihagyás után újra vezetnem kell. Rühellem az egészet tiszta stresszesek a napjaim, de a munkám miatt muszáj. Lesz ez jobb is?