Vallomások

Nem tudok együtt mozogni ezzel a világgal! Minden megnyilvánulása idegen! Nem találtam sohasem a helyem! Kétségbe vagyok esve a létezésemet illetően!

Nem hiszek a házasság intézményében. Már.

A szerelmi bánatomat Chat GPT-vel beszélem meg. Nagyon jó dolgokat ír, és megerősít abban, amit magamtól gondolok.

Nem olyan volt a találkozás vele sok idő után, mint amit vártam... picit csalódtam.

Megint támad a szorongás. Néha nem tudom legyűrni.

Úgy érzem, hogy a kortársaimhoz képest el vagyok maradva és nem vittem annyira, mint ők.

Az 50ft-os palackokat lusta vagyok visszaváltani, szemétbe dobni meg sajnálom, ezért mindig lerakom az utcán a földre, hátha egy hajléktalannak jól jön a belőle származó pénz, főleg ha sokan tesznek így(ez nem szemetelés így, mert a szándék a lényeg)

Örülnék egy olyan játéknak itt a Hoxán, ami nem csak a sok szabadidővel rendelkezőknek van.

Hajnalban találtam meg a szemüvegem az ágyban, észre se vettem este olyan fáradt voltam, pedig amúgy vigyázok rá, jó, hogy nem tört el. :(

Sosem voltam vékonyka, lánynak is a teltebb, de nem kövér kategória. Két gyerek után is grammra annyit nyomok.Férjem büszke rám, pedig csak nincs zaba. Nem akarok vékonyabb, sem teltebb lenni, ez az én formám. Sok bringa boltba melóba.Kertészkedés.

Döbbenet mennyiségű pénzt költöttünk el egy hét alatt pedig nem szórjuk szét, mocsok drága lett minden felújítós és építőanyag (is). :/

Ki kell húznom magam mások nyaralási beszámolója alól, csak még nem tudom hogy. Mégse vághatom az arcukba, hogy nem érdekel egy kicsit se!

Több mint 15 centit vágattam le a hajamból, nem volt már szép, furán súlytalan a fejem, amíg megszokom... :D

Kellett volna egy Xanax a ma reggelre.

Minden barátom gazdagabb nálam.

Tegnap délután olyan jó esőszag volt a nagy hőség után, pont jó szellőztetni. De akkorát dörgött, hogy azt hittem kiugrik a szívem. Úgyhogy becsuktam az ablakot, maradtam a klímánál.

Még hiszek a tündérmesékben.

Nem szeretem a húsokon a hájas részeket. A szalonnát viszont imádom!

Úgy szeretnék hülye lenni és ezt nem tudni magamról. Sőt! Azt hinni, hogy okos vagyok és értelmes... Könnyebb lehet hülyén az élet.

Ez a majom nem ad csókot, mert nem hiszi el, hogy mellékhatás a hasmenés.😭 🤣🤣🤣 Egyik szemem sír, a másik törvénytelenül röhög.

Ha tudom előre hogy semmi haszna, akkor inkább bele sem megyek... Inkább vágjanak, mint ezek a modern technológiák... 🤦‍♀️

Nem örültem 😠 a hírnek, hogy nem kell már menni!🥺 Pedig de jó lett volna éjjel, meg egy kis pihenővel vissza, egyedül ennyit vezetni! EGYEDÜL! Régen úgy imádtam, ez is olyan 1300 km lett volna. Kell, akarom, menni, az út és én és a zene!

Minden olyan dohányost a Marsra küldenék, aki nem figyeli hova száll a füstje.

Anyu, nagyi, két 5 év alatti lány, minkettő gyerekkosarat tologat. Tele bevásárlókocsival próbálnom kerülni őket. Teljes szélességben elálltak minden utat. Kicsit messzebb kerülök, hallom az ordítást. Kitartást anyuka, gyorsabban nőnek, mint hiszed.

Mindenki mondta, hogy ne féljek. Én meg nem tudtam, most sem tudok nem félni. Viszont ezt egy elvárásnak éltem meg, amit aztán nem is tudtam teljesíteni.

Ma láttam leírva a "megfejlődtem" szót. Furcsán hangzik számomra, rákerestem, használni nem fogom, de elfogadom, hogy valakiknek ez létező fogalom.

Beiratkoztam egy írói tanfolyamra. Rengeteg témám lenne csak nem tudom formába önteni. Talán segít az első lépésekben.

Egy nyúlfarknyi időm lesz ma egyedül. Pokolian szükségem van rá! Egy este. A két talán legerősebb, legtartalmasabb szó dübörög bennem! Kell, akarom!

Egy szempillantás alatt felnőttek a gyerekeim. 😩

Eljutottam az önbántalmazástól odáig, hogy őszintén azt mondhassam, jól vagyok. Sokkal könnyebb lettem. Gyógyultnak érzem magam.