Vállald fel önmagad! (beszélgetős fórum)

Már az angyalosban az elején egyszer L-nek kifejtettem, de nem arattam osztatlan sikert vele .... hihihihi ..... :o)))))))))))

Azt mondtad, érted! :o))

Na, jó. Arra gondolok, pl. hogy minden embernek el kell oda jutni, hogy segítséget kérjen ..... egyáltalán, hogy rádöbbenjen, segítségre van szüksége, mert szarban van. A nehézségeket nem véletlenül kapjuk, mind mind a tanításunkra van, hogy fejlődjünk általuk. Ezen mindenkinek saját magának kell átverekednie magát, nem csinálhatják meg mások helyettünk. Persze segítséget lehet kérni, de ez már azt jelenti, hogy az illető már kezd tisztába kerülni a helyzetével ..... De Gepárd is erről írt.

A másik szempont - és ez is nagyon fontos szerintem, hogy a segítségnek a rászorulóról kell szólni, és nem a segítőről. Ha én "önkényesen" úgy döntök, hogy valakinek segítségre van szüksége - függetlenül attól, hogy jól érzem/látom-e, az már rólam szól. Arról, hogy ÉN mit gondolok .... és mit tartok jónak a másik számára. És hogy ÉN majd így vagy úgy megoldom helyette .... És ez nagy hiba! Nem szabad beleesni ebbe a csapdába. Ha segíteni szeretnék, beszélgethetek vele erről, felajánlhatom a segítségemet, de meg kell hagynom a szabad akaratát, hogy eldöntse, szeretne-e segítséget egyáltalán, és tőlem szeretné-e ..... lehet, hogy akkor rögtön nemet mond - tiszteletben kell tartani - lehet, hogy még át kell mennie néhány negatív tapasztalaton, hogy rájöjjön, igen, tényleg szüksége van segítségre. És, ha eldöntötte, akkor cselekedni-e, tennie-e kell érte, kérni-e kell ..... ez az ő tanulási folyamata ....

:o))))

Kis mocsi! Ezzel már is szándékosan beleavatkozol a belügyeibe .... nem szép!

:o))

Na jó, bevallom szeretem a kihívásokat és ilyenkor magamat is kockára teszem!!! :))))

KIfejtenéd a de,.....??

Amúgy van egy tesztem amit végre szoktam hajtani ha unatkozok. Ez többnyire utazás alkalmával.

Megfigyelem az embereket és kiszúrom a legnegatívabbat. Aztán megengedem Neki hogy önmaga legyen. Ez tényleg egy ártatlan dolog. Elkezdem áramoltatni azokat az energiákat amitől egyedül marad, önmagára. :)))) Egy idős faszi pont mellettem ült egy alkalommal és éreztem hogy pikkel a szabadságomra. Megcsináltam vele a gyakorlatot és már menekült is!!! Menekült!!! Felállt és inkább úgy döntött hogy az ajtónál ácsorog!!!! Önmaga elől menekült. Lehet hogy néha "kegyetlen" vagyok, de jó móka. Próbáljátok ki. A túlzott szabadság, egyedüllét, magunkra maradás zavarba hozza az embereket!!! :))))

Igen, tudom .... én is érzem ...., de ....

:o)))

Jogos és értem amit írsz. Már születésemtől érzem hogy az embernek nem szabad beleszólni más ember életébe. Valahogy így vagyok kódolva. :)))))

De viszont!!! Amikor valaki annyira negatív hogy öntudatlanul rádtelepszik (félelmetesen rossz érzés) akkor abba Nekem is van némi beleszólásom. És a legjobbnak azt látom ha "láthatalanul" segítek Neki!!! Ilyenkor megnövelem az életenergiám ami által "Ő" elkezdi rosszul érezni magát mivel fél hogy az egója megsemmisül. Sajnos ugye az ilyen ember az egójával azonosította önmagát. :))) Ilyenkor bepánikol és szemétkedik Velem. Ilyenkor hívok segítő erőket hogy gyógyítság meg az illetőt, ne erölködjön, és Magamat is próbálom letisztítani ami esetleg rámrakódik. Ilyenkor sosem gondolkodom, nem érdekel semmilyen írás, ösztönösen cselekszem.

Nem azzal segítesz, hogy helyette megoldod a dolgokat! Azt neki kell! Te abban tudsz segíteni, hogy megtanítod pozitívan gondolkodni és megtanítod élni!

Sokszor úgy segít az ember, ha nem segít. Bár milyen fura. De ott van mellette.

Ez így van!!! Mondjuk azért érzékeny is az ember. Manapság nagyon összpontosítani (figyelni) kell magadra hogy ne billenj ki az egyensúlyodból.

Ezeknek az öntudatlan lelkeknek az aurája olyan mint a polip. Csapkodnak össze-vissza és nem akarják megengedni hogy önmagad légy. Folyton csapkodnak!!! Csak nézd meg a BKV járatait!!! Szörnyűűűűűű!!!!! :((((((

Ha megtanulsz védekezni, az már fél siker. Amúgy, nagyon sok ember nem is tudja, hogy a negatív gondolati energia "kiküldése" egyenlő a (csúnya szóval élve) rontással. Az átok már más téma, az célzottan a személynek szól, mágiával (ami szintén, mint tudjuk, energia)

Ha a középpontodban vagy, magasabb a rezgésszámod és könnyebben veszed az akadályokat....:)

Értem, amit írsz.

Azért egy apró megjegyzés: törekedj arra, hogy a középpontodban maradj, mert csak így tudsz másoknak segíteni.

Kifejtem, látom érdekel...:)))

A keserű nálam az amikor átérzem mások keserűségét. Ez a legrosszabb mert van egy merev, korlátozó, blokkoló hatása amit létrehoz az emberek között. Nagyon káros. És ezek sajnos összeadódnak. A sós az amikor meg kell ízesíteni a keserűt ahhoz hogy az élvezhető legyen. Ezek általában a magánakcióim. :))) Az édes pedig az amikor harmónikus szférába kerülök és helyre áll minden. Pl: Angyali tudatállapot. Általában természetben vagy jó társaságban.