Ti mit tennétek a vaddal, ha már felnőtt... (beszélgetés)

Mi is próbáltuk... de nem ment el. Állatkert pedig nincs a közelünkben. Nem hiszem,hogy meg kellett volna várnunk,hogy az 5-6 éves gyerekemre ráugorjon, volt,hogy bementem hozzá etetni és nekem jött. A szarvát beleakasztotta a nadrágomba és alig bírtam tőle megszabadulni!! Eléggé megijesztett az erejével, ezért is került a bográcsba. De nem mi vágtuk le, hanem hentes vágta le. Én nem láttam - nem is néztem meg!! - mert bőgtem volna miatta...

De ha valaki be tudja adni az állatkertbe, az tegye meg.

szia....

újra itt...:)

pont azért kérdem,hogy mit tennétek vele,mert nekem sem lenne szivem levágtni,megenni meg főleg...lehet,hogy én is beadnám az állatkertbe...

Nekem biztos nem lenne szívem levágatni.

Inkább keresnék neki helyet állatkertekben. Szerintem bevennék oda, ahol van gyereknek kialakított rész, ahol simogathatják az állatokat.

deee sajnos mi is levágattuk :( és megettük :)

De tényleg! Nálunk a zártkertekben csapódott hozzánk és befogadtuk. Tündéri volt.... de ahogy nőt úgy vadult...:( Már kocsival sem lehetett beállni az udvarba mert össze-vissza rohangált. Egy másik tágas helyre volt elkerítve. Az agancsával állandóan nekünk jött.

Végül a férjem elvitte egy helyre és ott levágták, persze a kisfiam úgy tudja, hogy borju húst adtak az őzikéért cserébe... Sokáig nem lehet őket tartani, mert bevadulnak és még a gazdának is neki mennek....

ti mit tennétek a vaddal ha már felnőtt????gondolok itt őzre,szarvasra,vaddisznóra...

az utcában van egy őz,a háziak nevelték fel,nagyon szelíd...oda jön a kerítéshez,szaladgál a gyerekekkel,a család kutyái közt alszik...

a párom szerint levágják majd később,szerintem nem,az ember nem vágja le a kedvencét...tettem fel a naplómba képet róla,megengedte,hogy lefényképezzem...