Tápszer vagy anyatej? (tudásbázis kérdés)

Lehet.

Abban a helyzetben viszont voltam, hogy kikerültem az orvosi döntéseket, s saját anyai megérzéseimre hallgattam. :))

Nem szeretem maradéktalanul elfogadni az orvosi döntéseket. (Az orvos is csak egy ember, tévedhet is akár, s a szava számomra nem szent. A nem szakszerű döntésekből pedig a fiam születése után köszsönöm szépen, de soha többé nem kérek! Emiatt megkérdőjelezem a döntéseiket, mert tapasztalatom az, hogy nem egyénre szabottak, s túlságosan a gyógyszergyártóktól függenek.) Sokkal inkább szeretek utánajárni a döntéseiknek, kikérni többek véleményét. Ez már több dologtól mentette meg a gyerekeimet. Pl. nem vetettük ki az orrmandulát, nem szírattuk fel egyikük fülét, avagy nem mentem kórházba kruppos gyerekkel. Sokkalta idegölőbb és nagyobb így a rám rakódó felelősség, de inkább vállalom.

Amúgy van olyan orvos ismerősöm, akiben nagyon meg tudok bízni, akinek szinte minden szavát elfogadom, de sajnos ez a jóval ritkább.

A hagyományos módszer = cukros vizet a babának. Szerintem idejétmúlt dolog. :( Idehaza még mindig alkalmazzák. Úgy, hogy orvosilag nem is mérlegelik az esetet, egyöntetűen kapja minden baba. (Az itteni kórházban még ez van.)

Én is úgy tudom (és abban is hiszek), mint Win: a baba tartalékokkal jön világra. Ezért se zavarja, ha pár napig "éhezik". :) A tejtermelés nem indul be automatikusan és azonnal. Eleinte csak a kolosztrum van, s csak a 3-8. napok valamelyikén indul el az igazi anyatej. (Durrant mellek kíséretében. :) ) A kolosztrum viszont a lehető legszükségesebb a babának. Noha csak pár korty kerül a szervezetébe naponta, mégis minden téren kielégítő. A pici gyomra egyébként se nagyon bírna el többet.

A cukros víz lehet, nem árt a szó szoros értelmében, de közvetetten igen. Semmiképp nem természetes megoldás. (Gondolom az ősember se itatta cukros vízzel a gyerekét. :) Na jó, ez kissé távoli példa, de remélem érthető, mire céloztam vele.)

Nem vitatom, különleges esetekben, amikor arra ténylegesen szükség van, nagyszerű dolog, hogy az ember ismer kisegítő módszereket (cukros víz, tápszer, stb.). Nekem viszont az nem tetszik, hogy ezen módszereket indok nélkül, rutinból alkalmazzák, ártva vele sok esetben, akár pszichésen is.

Emiatt voltam én nagyon pipa!

Mert teljesen fölösleges dolog, s árt is rendesen. :(

Teljesen normális ugyanis, hogy pár napig (kinél hogy) nincs mérhető mennyiség. Meg az is, hogy reggel van mérhető mennyiség, este már nincs. Miért kellene tudnunk nekünk, hogy egy babának mi elég? (Abban az esetben, ha minden rendben.) Teljesen másképp szopnak, van, aki többet, van, aki kevesebbet, a napszakokban se egységes a dolog, mégis kiegyensúlyozottak, egészségesek.

Csak a kórházban jön a parázás, hú, mi lesz, ha csak a 4. napon jön meg anyuka teje, rögtön itatják ezzel-azzal. :(( Nem kellene. Fél óránként szoptatni kellene helyette...

Ez a baj. Nyugodtan éheztethették volna! Sőt.

Mihelyst beetetik mindenfélével, azzal a szoptatást nehezítik csak meg. Nem véletlen élettanilag, hogy az első napokban nincs még tejtermelés! Van viszont a pár kortynyi előtej, ami tökéletesen elég a babának, s a legmegfelelőbb számára.

A táplálási nehézség pont amiatt alakult ki, hogy beetették. Ergo, mire kihozták nekem, már nem volt hajlandó szopni. Így aztán persze nem is termelődött annyi tej, majd elindult egy lavina....

A cukros vizet megszokásból kapta. A csend = nővérkék nyugalma végett. :((

Igen, lehet étvágytalanság valami miatt, vagy nem megfelelően érett emésztőrendszer, fertőzés, bármi.

És akkor is valami módon táplálni kell, legvégső esetben parenterálisan (intravénásan) - amit persze nem lehet akármeddig, akármilyen mértékben, amint lehet, használni kell az emésztőrendszert, különben nem alakul ki megfelelően.

"De én itt az olyan problémamentes esetekre gondolok, mint az enyém a fiammmal" - nem tudom, vele mi volt, csak mondom, nem óvatosan érdemes csak egy ilyen helyzetet megítélni. Az orvos sem tévedhetetlen...

"Emellett mindenhol azt olvassa az ember, hogy az egészséges újszülött olyan tartalékokkal jön a világra" - én az ellenkezőjéről tudok. Az újszülöttet szülés utén max. 1 órával kell mellre tenni. Pl. nagyon érzékenyek a vércukorszint csökkenésére. Lehet, hogy van egy idő, ami még belefér - amennyiben indokolt -, de a 2 nap elég sok, főleg hogy ha táplálási nehézség áll fenn pl. valamilyen fertőzés miatt...(fertőzésben nagyon mértékben megnő az energia- és tápanyagigény)

A tejtermelés optimális esetben azonnal beindul.

"...milyen fontos a colostrum, mert védő hatása hihetetlen..." - igaz, a kolosztrumban sokkal több az antitest (immunglobulinok, ezek a savófehérjéhez tartoznak [ha jól tudom]).

A cukros víz könnyen emészthető, és megfelelő mennyiségben nem árt a babának.

"Most akkor kérdem én, ha ez mind igaz, akkor egy egészséges, pisis pelusokat, sőt akár székletet is produkáló, nyugodt, békésen alvó babának miért kell cukros vizet adni a 2. nap után?" - nem tudom, nem ismerem az akkori állapotát, meg nem is értek ehhez ilyen szinten. Lehet, hogy szakszerűen jártak el, lehet, nem teljesen.

Szóval sok minden lehet...

Igazad van, az ember nem ért hozzá, és nem feltétlenül tudja eldönteni mikor indokolt "hozzátáplálni" az újszülöttet. (Pl. sokat bukik, amit anyuka esetleg nem lát)

De én itt az olyan problémamentes esetekre gondolok, mint az enyém a fiammmal.

Megszületett 20-án 23.58kor. 23án engedtek le engem az újszülöttosztályra, akkor már neki 40 ml-t kellett volna az ő számításaik szerint szopnia, mert -szerintük- a fiam 20-án 10-ml/alkalom, 21-én 20 ml/alkalom, stb. anyataj elfogyasztása mellett lett volna "normálisan fejlődő". Holott 23án délben az én fiam, még csak 2,5 napos volt, tehát itt eleve sántít az egész számolgatás.

Emellett mindenhol azt olvassa az ember, hogy az egészséges újszülött olyan tartalékokkal jön a világra, amely elegendő neki az elő két napban, amíg a tejtermelés beindul és a legtöbb baba sokat alszik, mert kipiheni a születés fáradalmait.

Ezen kívül pedig a másik, amit szintén mindenhol hangsúlyoznak, hogy milyen fontos a colostrum, mert védő hatása hihetetlen, és emellett pár cseppje is rengeteg kalóriát tartalmaz!

Most akkor kérdem én, ha ez mind igaz, akkor egy egészséges, pisis pelusokat, sőt akár székletet is produkáló, nyugodt, békésen alvó babának miért kell cukros vizet adni a 2. nap után? Csak azért, mert a mérleg nem mutatta, hogy szopott?

Nálunk ugyanis ez történt: a 3. nap megkaptam a lapot, amin vezetni kellett a súlyt, 1-1 étkezés alkalmával szopott mennyiséget, és azt láttam, hogy a fiam 22-én éjszaka kapott x ml (erre már nem emlékszem mennyi is volt) cukros vizet.

Minden eredménye jó volt, bukni sem bukott szinte soha. És még a súlyából sem vesztett sokat, hiszen az olvasható minden könyvben, hogy a 10% körüli élettani súlyvesztés teljesen normálisnak tekinthető. Az én fiamnál 400 gr még normálisnak mondható fogyást is lehetővé tett volna, de ő csak 190 gr-ot fogyott. (És ugye a távozó mekóniumot sem szabad elfelejteni, hisz az is benne van a baba születési súlyában!)

Mindezeket én úgy értelmezem, hogy a fiam szinte alig fogyott, jól szopott miután már megéhezett és beindult a tajem, és tök felesleges volt szerintem az a víz, inkább hozták volna fel azon az éjszakán is, hogy megszoptassam.

:-)

Én azt hittem, hogy "van pisis pelus érhető mennyiségben" vagy valami hasonló:-)

Ez esetben viszont ugyaúgy fönntartom a leírtakat. Nem a csecsemő étvágya a mérvadó, hanem a fejlődése.

Szia!

Persze, csak úgy értem, ha nem látsz bele a problémába, teszem fel nem vagy mondjuk, gyermekgyógyász, sok esetben nem tudsz reálisan ítélni.

A klinikai táplálás, értve ez alatt a csecsemők táplálását is táplálási nehézségekben, egy külön szakterület, és nagy valószínűséggel okkal teszik, amit tesznek.

Nem matematikusok:-)

Akit nagyon érdekel a háttere: [link]

Nyomj egy CTRL+F-et, és írd be: Mesterséges táplálás csecsemő- és gyermekkorban

Ez egy elég jó könyv szerintem, bár kétségkívül szakembereknek készült; csak azt érdemes megnézni, hogy mennyi mindent kell figyelembe venni egy ilyen esetben.

Bizonyos idő után, teljesen mindegy, milyen "állapotban" van a gyerek (értem ez alatt, hogy nem nyugtalan, nem sír, van pisis pelusérhető mennyiséget, akkor is adnak neki cukros vizet, majd később (jobb helyen és jobb esetben), más anya tejét.

Sőt, akkor is adnak ha nem szopja meg az előírt mennyiséget! Ezt úgy számolják, hogy ahány napos, annyiszor 10 ml-t kell egy alkalommal megennie. Ez megint elég vicces, mert pl. az én fiam 23.58kor született, és azt egy napnak vették. Gyakorlatilag amikor épphogy 4 napos volt, már 5nek számolták, stb. A másik ezzel kapcsolatban, hogy ők is hol ennyit, hol annyit esznek.

Szia!

(Ha hól értelmezem a történteket.)

Csak nem gondolod, hogy direkt éheztették? Ha valami táplálási nehézség volt, könnyen lehet, azért kapott cukros vizet stb.

Nagyon sajnálom!

Rémes, mik vannak még manapság is.

Emlékszem, első gyereknél, aki még kórházban született (amiatt nem ment nekem se a szoptatás tökéletesen! sose bocsátom meg nekik), mondtak mindenfélét, majd amikor elvették tőlem a 6. napon (jókor, elvileg már ott se kellett volna lennünk, de mivel nem volt autó, s vidéken laktunk nagyon messze, így maradtunk még egy napot), nos, akkor derült ki számomra, mennyit hazudtak: cukros víz, beetetések, cumi a szájukba, stb..... Csoda, hogy ideges lettem?

Hogyan tolták el a kórházban? Nem titok? :)

Igazad van, én is hasonló cipőbe kerültem az első gyerekkel, de a lelkiismeretfurdalás maradt. :( Még ma is bosszant, ha visszagondolok rá (mindenre képes voltam, hogy legyen tejem, de....), pláne, hogy a húgai nagyon jó szopók lettek.

Sziasztok!

Nekem eltolták a szoptatást a kórházban, ilymódon gyermekem egy gramm anyatejet nem kapott. Én viszont kaptam annál többet "jótanácsból", meg lelkifurdalás keltésből.

Lényeg a lényeg: Milumil I. volt akkoriban az a tápszer, amit újszülött kortól lehetett kapni, szóval első utam hazafelé a kórházból a patikába vezetett. (Jó, utána már a gyerekdoki is felírta ugyanezt.)

Nem részletezem, lányom most 11 éves. Az oviban volt olyan tél, hogy nem is volt beteg egyáltalán. Suliban csak elsőben és másodikban egy-egy hetet volt megfázva télen. Erős, egészséges, intelligens és osztályelső. Ezt a két utolsót azért írtam, mert már olyat is hallottam, hogy intelligensebbek az anyatejesek.

Csak azért írtam le a sztorimat, hogy ha nincs tej, vagy ha az Istennek nem szopik, nem kell depresszióba zuhanni, a lelkifurdalás keltő védőnéni és egyéb rokonok és ismerősök szövegét pedig határozottan el kell utasítani. Azóta is hálás vagyok a barátnőmnek, mert ő volt az egyetlen, aki mellém állt, és nem a fejét csóválta és sóhajtozott.

Sziasztok!

A tápszereknek van egy-két fajtájuk, amik korai táplálásra szolgálnak (tehát nem az ún. "követő"-k, amik csak kiegészítésre vannak, 6 hónapos kor utén ha jól emlékszem), különböző mértékben hidrolizált (lebontott) fehérjét (tej- vagy szójafehérje) tartalmaznak, az allergiázló hatás jelentősen csökken ezáltal.

"...a modern tápszereket úgy fejlesztik ki, hogy benne legyen minden...szükséges..." - való igaz, egy valamit azonban nem tudnak belerakni, az immunglobulinokat:-/

Különben ne vesszetek már össze ezen annyira!;-)

Ha engem kérdeztek :Anyatej!!!!!!!!

Másfél évig szoptattam a kisfiam,és nagyon egészséges(lekopogom kopp-kopp)

Sziasztok

Hát én az anyatejre szavazok de csak addig amíg önmagában is elég táplálékforrás a picinek

Ja amúgy kisfiamat 4hónapig tuidtam szoptatni és avilág legkönnyebb dolga volt elővenni és etetni sajnos kislányomat a nagyon korai világrajövetele miatt sohasem szoptathattam tejem az volt de belehalt volna mivel nem bírta volna pocija csak 1kgosan de akkorra meg elapadt ( 560grammal jött a világra )

És sajnos nagyon keveset eszik a mai napig állítom hogy az anyatej hiánya csinálta ezt vele:(

Egy szóval nem tettem arról említést, hogy a gyerek ne egyen, ha éhes... Arról van szó, hogy az anyatej és a tehéntej fehérjéje másfajta fehérjék és ez a baj forrása! Azt sem írtam, hogy kötelezően allergiás lesz minden tápszerrel etetett csecsemő, csak sokszorosára emeli a valószínűségét. Arról pedig igazán nem tehetünk (és nagyon sajnálom is), hogy nem sikerült szoptatnod, de te is belátóbb lehetnél a szoptatós anyukákkal szemben, nem kellene szemellenzős módon közelítened a témához.

Ami pedig a "belekényszerülést" illeti: az én ikreim szoptak, de sajnos pótlást is kaptak. Úgyhogy e téren nem kell engem leírnod...

Elnézést, nem az utolsó, hanem az utolsó előtti mondatra utaltam, arra, hogy a tápszer nem ugyanolyan jó, mint az anyatej.

Egyébként én is tudom, milyen a tápszeres táplálás, az ikreimnek 2,5 hós koruktól pótlást kellett adnom, hipoallergén tápszert kaptak ők is.

Bár így is szopiztak 4 és 8 hónapig.

Nagyon szépen köszönöm...

Nekedis csakis ugyanezt tudom mondani!!!!!