Szüléstörténetem, ahogy én átéltem (beszélgetős fórum)

Pontosan. És tényleg, boldog-boldogtalannak adják, kivéve, ha valaki olyan szüléstervvel készül és/vagy rohadt sok pénzt ígér azért, hogy nem adhatnak neki!

Nagyon sok oxy-s indítás pl császárban végződik (nem véletlenül), de ha nem indítanak, hanem menet közben adják, akkor is sokszor ez a vége, mert leesett a baba szívhangja, vagy még ami tipikus forgatókönyv, hogy oxy-EDA (hogy be ne szarjon az ember a fájdalomtól)-leeső szívhang-műtét-hű még hálás is legyek, hogy megmentettek! :/

Aki császár után készül szülni, ott meg elvileg nem is szabadna adni oxitocint, ehhez képest azért ott is adnak, max kevesebbet, kevesebb ideig, de az is gáz.

Arról ne is beszéljünk, hogy ma a fiatal orvosok és szülésznők úgy jönnek ki az egyetemről, hogy fingjuk nincs arról, hogy az élettani szülés normális szakasza az, amikor közvetlenül a kitolás előtt leállnak a fájások és egyszerűen rápihen a szervezet...

Régen ezt még tudták. Ma már nem tanítják. Szomorú.

Én nem vagyok szakember..., de valahogy megfordult a fejemben, hogy a túlzott oxitocin adása azért nem természetes, és a normálisnál biztosan erősebb, természetellenesen-erős fájásokat okozhat, ez pedig nem biztos, hogy jó a méhizomzatnak.

Én már tizenévvel ezelőtt szültem, semmi oxitocint nem kaptam, kivárták a normális folyamatát a szülésemnek (igaz, nem volt különösebben nehéz szülés)..., most meg lépten-nyomon olvasom, mennyire gyakran alkalmazzák az oxitocint, hogy gyorsítsák a folyamatot..., vagy a "választott orvos sietne vissza a szabira...", vagy "haladjunk már" okok miatt.

Minap láttam egy dokumentumfilmet, pont ezt boncolgatta, mennyire nem hagyják a szülést a maga természetes medrében sokszor kórházi körülmények miatt.

Ez a rohadt egybefüggő fájás!!

Nekem is ez volt az első babámnál. És hiába üvöltöttem, hogy valami nem stimmel, mert nagyon fáj, és nem fáj-nem fáj-fáj nem fáj, hanem ÁLLANDÓAN FÁJ! Azt mondták erre, hogy a szülés fáj!!

Aztán ahogy feltették az nst-t, látták, hogy de igenis nem stimmel valami, mert megy el a gyerek szívhangja. Én ugyan klasszikusan nem ájultam el, de önkívületben voltam, csak foltokban emlékszem, hogy vagy 5-6 orvos bejött hirtelen.. Nagyon vágtak, valahogy meglett a lányom, aztán gyorsan elvitték... Köldökzsinór kétszer a nyakán, és meg is volt csomózódva..

Én két napig fel se tudtam kelni az ágyból. Nagyon sokkolt, hogy ez ilyen volt..

Aztán nem lett folyománya, én is rendbe jöttem, a lányom azóta kitűnő tanuló, és nekem még 3 gyerekem született utána, de ez a kezdő sokk a szülésektől azt a másik hármat is nagyon meghatározta..

Szóval ha azért csak néha hinnének a betegnek is!! Csak egy kicsit!

És akkor én még mindezzel együtt imádtam és imádom az orvosomat, és úgy éreztem, hogy mindent megtettek...

Mit érezhetett akkor szegény cikkíró is?? Igenis, ez a szülés téma nem játék, utálom, amikor rózsaszínű papás mamás vattacukorrá züllesztik..

Kevesen tudják, hogy az oxitocin azon túl, hogy elbarmolja a korai kötődést, mert meggátolja a saját oxitocin termelődését, későbbi tanulási zavarokat okozhat a babánál (akár néhány percnyi adag is), de a pusztán csak gyorsításra való alkalmazása méhrepedést is előidézhet.

Gratulálok az orvosnak, amiért valószínűsíthetően nyakló nélkül nyomták bele a kismamába.

Na ez, de durva én is 42 órát kínlódtam, mire megszületett a kisbabánk. Nem tudom felfogni, miért hagyják ennyi ideig vajúdni a kismamákat?

Az ilyen orvosokat, szülésznőket akik ezt hagyják, mind kirúgatnám. Tiszta emberkínzás!

Szia Izabell!

Gratulálok az egészséges Kislányotokhoz!Te egy Hős vagy,megszülted a Kislányodat annak ellenére,hogy nem is voltál magadnál.Az,hogy többé nem lehet gyereked az nem a Te hibád,tényleg nem.Feldolgozni egy élet is kevés lesz,de ott van a Kislányod,gyönyörű,rátok hasonlít,tietek!!!Én mindig azt szoktam nézni nehéz helyzetben,hogy másoknak mindez meg sem adatik egy gyerek sem,tudom sovány vigasz,de igaz!

Én is hasonlóan jártam szülőszobán töltötte 32 órát+ itthon vajúdtam 5 órát,de egyből 7-5 percesek jöttek a fájások!32 óra vajúdás után császármetszéssel született meg a Kisfiam!

Nagyon sok boldogságot kívánok nektek és igen is lehet kistestvére a kislányotoknak!Örökbe fogadáson nem gondolkoztatok? Üdv:Edina!

Istenem..., teljesen átérzem azt, amit átéltél... :(

Már a könnyeimmel küszködtem a vége felé, mert eszembe jutottak amik velem is történtek.

Nekem is nagyon sok volt a vajúdás, hagytak szenvedni majdnem 2 napig! 12 órát könyörögtem a fájdalom csillapításért, mire végre megkaptam. De legalább nem lett semmi komoly bajunk. De ez ami veled történt, ez még az enyémnél is rosszabb...

Nagyon sajnálom, hogy így jártatok, de minden boldogságot megfog adni az az egy gyermek is. Biztosan jó szülők vagytok és kárpótol titeket idővel mindenért! :)

Először is gratulálok a Babádhoz!!! Sok örömöd lesz Benne!

Nagyon sajnálom, hogy így alakult, lényeg, hogy nem történt nagyobb bajotok. Mndenesetre jó sokáig hagytak vajúdni.