Szerintetek a sorsunk meg van írva? (beszélgetés)

Lehet így is értelmezni, de nem feltétlen kell ennyire a végletekben gondolkodni. Úgy gondolom, hogy akkor lépünk be a labirintusunkba, amikor egy célt tűzünk ki magunk elé és a labirintus kijárta a cél.

Mire is gondolok? Pl. párkapcsolataink míg megtaláljuk az igazit, vagy tanulmányaink kezdetétől a választott hivatásig, vagy gyermekvállalás gondolatától a gyermek áldásig terjedő időszakot is jelképezheti. Így életünk során több labirintust is bejárhatunk. És igen, elképzelhető, hogy életünk során beleveszhetünk egy-egy labirintusba.

Vagy végleg elveszünk a labirintusban...:(

A bejárat a születés, a kijárat pedig a halál lenne?

Igen, ezt mindig felteszik az emberek, de az az igazság, hogy ezt a boci vagy a kismalac is is megkérdezhetné akit mi emberek elfogyasztunk.

Az az igazság, hogy mi emberek leginkább emberien tudunk gondolkodni pedig valszeg az egyetemes jó nem egyezik azzal ami szerintünk jó. Az éremnek két oldala van... és igen, vannnak olyan sorsok amik kegyetlennek tűnnek. Oka annak is mindig van miért fejeződik be egy terhesség halállal és miért nem születéssel. Vagy, hogy egy ártatlan gyermek miért élhet csak pár évet.

biztos van ezekre is a tudományos vagy logikus magyarázat mellett valami "felsőbb indok, cél"... csak mindket embereket valszeg ez utóbbi se vígasztalna. Egy ember, pláne egy szülő nem tud elvonatkoztatni, úgy tekinteni a gyermekére mint egy önálló lényre aki saját életúttal rendelkezik és talán valamikor úgy döntött, korán megy el innen.

Szerintem minden szörnyűség tanító célall történik meg. Valahol kell elnnie magyarázatnak.

Pedig az a legelső, hogy "merj álmodni, merj nagyot álmodni...!"

Álmai mindenkinek lennének szerintem, csak esetleg lebeszéled magad róluk. Ha rám hallgatsz, nem teszed:) Én is ezt csináltam sokáig, de most már merek álmodni...:D:D:D

ez szép, de nekem még álmaim sincsenek, amiket követhetnék.

de egyszer biztos körvonalazódik valami....