Szavak, amitől feláll a szőr a hátadon!! (beszélgetés)

A kosár eléggé kényelmetlen nekem, persze én picike is vagyok, talán azért. El kell tartanom magamtól, vagy a térdemet verdesi.

Városon nem volt annyira divat a kosár, hiszen üresen is helyet foglal.

Én két éve egy dm-ben vettem neonzöld színű (csak ilyen volt) kicsivé összecipzározható szatyrot, azt hordom kiegészítőnek. Jó teherbíró, és a füle mérete megfelelő ahhoz, hogy a vállamra is tudjam venni. A legtöbb textilszatyor füle nem ilyen nagy, ugyanakkor simán vinni meg azért nem tudom, mert nekem leér az alja a földre. Néha csomót kötök a fülére..

A nagyobbik fiam 17,a kisebbik 14 éves.Még én is hordtam nekik a tejet,mert a szomszédba voltak tehenek.Talán 12 éve eladták őket.

Viszont jár a közelből egy termelő,aki hetente 2 alkalommal a hütőtt autójáról árulja a tejet.

Köszönöm,hogy ezt elmondtad,mert tényleg most hallok erről először.

A horgolt szatyorról rémlik valami...Még jó,hogy ma már jól megpakolható szatyrok léteznek.Én mondjuk kosárral járok vásárolni,de mindig van nálam pluszba szatyor is,hogy ne kelljen még azt is vennem,ha sok mindent vásárolok.

Én meg Pesten nőttem fel, de 7 éves koromban Németországba mentünk három évre.

Ezért azt is tudom, hogy a Kinder csoki kb. 66-ban jelent meg. A neve simán gyermek-csokoládét jelent, ugyanis a fehér csokit azért találták ki, hogy a gyerekek számára egészségesebb legyen. (Ne okozzon szorulást.) :D

Amikor 25 évvel ezelőtt ide költöztünk, a fiam számára még tudtunk tejet hordani mi is, de ma már tudtommal nem tart tehenet senki.

Emlékeim szerit az üveges tej volt a modernizáció következő fokozata, csak azután jött a zacskós megoldás.

A tejes üvegeket cserélni kellett, betétesek voltak. Fém zárófóliával volt lezárva, amikor megvetted. A zsíros tejen piros, a soványabb tejen két volt a fólia. A helyes kis két decis üvegben árult kefiren zöld kupak volt, a joghurt színére már nem emlékszem. A tejszín talán arany volt.

A régi háziasszony már csak az üvegek súlya miatt is sokat cipelt, a tejet sokszor külön vetették meg a gyerekkel. És nem voltak még jól pakolható szatyrok sem, a madzagból horgolt szatyrot, amit lehetett venni, le sem lehetett tenni úgy, hogy a tartalma ne boruljon ki.

Én még hoztam kannában tejet a "kisboltból".

A jegyes tej még a 70-es évek végén létezett, kapták az én lányaim is (76-ban és 78-ban születtek).

Az volt a baj, ha az ember lekéste valami miatt, másutt nem lehetett megvenni. Csak abban a boltban volt érvényes a kedvezmény, ahol leadtad az aktuális hónapban a szelvényt. Habár, ha látták nálam a tejjegyet, némelyik boltban adtak zárás előtt a megmaradt készletből.

Nem 1-2 hónapos korától.

Hogy nekem mit adtak, arra már nem emlékszem, csak a régi "Anyák könyve" tanácsaiból lehet következtetni.

A 60-as években még kimérve árulták a tejet a boltban. Kannával vittük haza. Az a tej biztosan nem volt ultrapasztőrözött, de nagyon "herélt" sem, simán megaludt, a zsírtartalma is legalább 3% volt, ha jól emlékszem.

Ezt a tejet kellett forralni, és forralt vízzel hígítani, ami teljesen jogos, lévén a tehéntej fehérjetartalma 3,5%, az emberi anyatejé 1,6%.

A zsír- és a szénhidráttartalom beállítása végett (a régebbiek liszttel vagy búzadarával oldották meg, és cukorral)bizonyos arányban Oriza rizsnyákot vagy hasonlót kellett belekeverni. (Igen, a bábfilm Oriza Triznyák figurája innen kapta a nevét, ez akkor mindenkinek ismerős hangzás volt.)

Később, amikor már zacskós volt a tej, még külön jegyre volt a boltokban tej a kisgyerekesek számára. Feltűnően más színű volt a zacskója, és csak akkor lehetett bárkinek eladni, ha már közelgett a zárás, és sok megmaradt. A kismama a közeli boltban leadta a jegy ellenőrző szelvényét, és amikor a tejért ment, a nála maradt jegyen beikszelték az aznapi napot, mert az ár is engedményes volt, és az összetétel is jobb, mint a sima tejé.

Ezeken a tejeken még jobban fel lehetett nőni, a mostaniakkal kivárnék egy kicsit, inkább tápszerezném a babát addig.

Nekem az is fura, hogy utána a naptárat nézi, mikor mit adhat a gyereknek.

Fiatal anyukával beszélgettünk, hogy milyen tortát süssön az egy éves születésnapra. Akkor derült ki, hogy ez mekkora probléma, mert egy csomó dolgot "még nem ehet a gyerek". (Én nagy ártatlanul a gyümölcsös túrótortát javasoltam.)

Érdekes, hogy mégis egyre több az ilyen-olyan intolerancia. Én azt sem hiszem el, hogy x idős kor után, ha egyszerre csak találkozik az adott élelmiszerrel, akkor biztosan tolerálja.

(Az egy éves kori nagy ünneplés is inkább csak a családnak szól, mert a picinek tökmindegy.)

Utoljára 7 éve voltam kismama.Akkor még nem így számoltunk.:D

Csak hetekbe,hónapokba.

Nem tudom,de nekem olyan furák ezek a mai számolások.

Abban semmi pláne nincs, akkor nem kell megbontani.

9 hetes= 2 hónapos, és kész.

De így pontosítják a baba korát.

Bár nem értem, mi értelme van...

Várandóságnál sem.

Anno mondtuk hány hónapos, esetleg, ha nagyon flancoltunk, hány hetes a magzatunk.

Lehet, hogy ma már minden kismama napra, sőt: órára, percre tudja a fogantatás idejét :))))

Én akkor olvastam, mikor diétáztam :)))

Annyira jó volt süteményrecepteket olvasni, ha nem ehettem belőle, akkor is :)))

Tudjátok, mitől nyílik ki a bicska a zsebemben?

Ha azt hallom: felejtsd el.

Hát már csak nem vagyok annyira gügye, hogy a kapott információkat ne tudnám önállóan szelektálni? Majd én tudom, mit felejtek el, mit fogadok el vagy meg, és mit fogok megjegyezni. Senki ne másszon bele a memóriámba!!!

Mi olyankor olvastuk a szakácskönyvet, amikor csak zsíros kenyérre futotta.

Ez már régen volt! Amikor még olcsó volt a zsír!

:D

Lassan már hét-nap-perc lesz a számolás.:)