Spirituális idézetek (beszélgetős fórum)

"Nagyon gyakori az, hogyha nem tetszik az, amit látok a 'tükörben', ha nem tetszik az, amit a másik 'tükröz' felém, akkor nem magamon próbálok dolgozni, hanem a 'tükröt' próbálom porrá zúzni."

/Váradi Tibor/

"A fájdalmas tapasztalatok, amiből tanul az ember, ebből bölcsesség fakad."

/Váradi Tibor/

"A szabadság a megismerési útnak a gyümölcse."

/Váradi Tibor/

"A külső akadályoztatás, mindig a belső akadályoknak, a belső korlátoknak a külső manifesztációi."

/Váradi Tibor/

"Abban valószínűleg mindannyian egyetértünk, hogy a gyengédség hiánycikk a mai korban és társadalomban. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezt a fogalmat és korunk eszményképeit, akkor kiderül, hogy miért. A gyengédség, mint a szó is mutatja, a gyengeséggel, a lágysággal és a finomsággal függ össze. Legismertebb példái az anyai gyengédség és a szerelmesek egymás iránti gyengédsége. Ezoterikus szempontból mindkét viselkedés a második csakrához tartozik, és mindkettő szorosan összefügg a legősibb női energiákkal. Az anyai gyengédség a Hold minőséghez, a szerelem pedig a Vénusz minőségéhez kapcsolódik. Mindkettőnek köze van a szeretethez, a testiséghez, az intimitáshoz és a szoros közelséghez. A gyengédség érzése és kimutatása tehát női oldalunk megnyilvánulása. További jellemzője, hogy az erő fitogtatásának ellentéte. Aki gyengéd, az tudja, hogy van ereje, de azt nem demonstrációra, és mások megfélemlítésére használja, hanem a szeretet és gondoskodás kifejezésére. Gyengédnek lenni csak úgy tudunk, ha hátat fordítunk az élet csatamezejének, letesszük fegyvereinket, levesszük védőpáncéljainkat, és szívből, nyitottan fordulunk a másik élőlény felé. Ez a másik élőlény pedig nemcsak ember lehet, hanem állat és növény is, ahogy azt a hétköznapokban megtapasztalhatjuk. Nekik is jár ez az érzés, sőt ők is ki tudják fejezni irányunkban. Végül pedig a gyengédség kapcsolódik a Neptunusz archetípusához is, annak a felső, harmonikus oktávjához, elsősorban a finomságával, tapintatával, és a mások gondolatainak megérzésével. A gyengédség megéléséhez tehát csaknem tisztán női energiákra van szükségünk: önzetlen szeretetre, közelségre, melegségre, bizalomra, nyugalomra, nyitottságra, védtelenségre, tapintatra, finomságra, érzékenységre. Ebből kiindulva talán érthető, hogy miért van kevés gyengédség mai világunkban. A mi kultúránk erőteljesen a yang energiákat éli meg, azt is többnyire diszharmonikus formában. A média éjjel-nappal azt sugallja, hogy ahhoz, hogy életben maradhassunk erősnek (de leginkább erőszakosnak), dinamikusnak (azaz kíméletlennek), függetlennek és modernnek kell lennünk. Ezt fokozzák még a horror-hírek, amelyek arról gondoskodnak, hogy a félelem szintje egy percre se csökkenjen az emberekben. Közben pedig gyorsul az idő, aki nem akar "lemaradni", annak folyton rohannia kell, nem ér rá emberekkel bajlódni. Ha pedig netán egy társ vagy érzelmek hiányoznának e modern ember életéből, akkor ott vannak a pótszerek: gépek (számítógép, autó), amelyeket már úgy is reklámoznak, mint megbízható társat - és végül a "lemaradottaknak" a nikotin, alkohol és drog. E drámai helyzet tisztán mutatja, hogy hogyan zártuk ki - önként - az életünkből azokat az érzelmi minőségeket, amelyek emberi szintre emelik a vegetációt. Elhittük, s még ma is elhisszük, hogy a műszaki haladás és a fejlődés a legfontosabb cél az ember életében. Ennek a következménye, hogy ma már sokszor a gép a fontos, nem az ember - ami azzal fenyeget, hogy a gépek uralkodnak felettünk, és nem megfordítva. Hiszem, hogy minden szélsőség kiváltja saját ellenpólusát - legalábbis, amíg az emberiség a polaritás világában él. Ezért bízom abban, hogy a sivárságtól és a szenvedéstől egyre több ember szívében megmozdul valami, ami arra ösztökéli, hogy visszahozza életébe a legszebb, legemberibb tulajdonságokat. Ehhez azonban bátorság kell, nem is hétköznapi. A bátorság ahhoz kell, hogy szembe merjünk fordulni korunk eszményképeivel: az egyre inkább eldurvuló, önző, törtető, érzéketlen, cinikus ember példaképével, aki-ami szüntelenül körbevesz bennünket a képernyőkön, plakátokon, újságokban. Bátrak pedig akkor leszünk, ha tudatosul bennünk, hogy nem kell így élnünk, nem kell ezt választanunk, akkor sem, ha a korszellem ezt sugallja. Ha tudatosan megfogalmazódik bennünk, hogy elég volt ebből a ridegségből, embertelenségből, akkor lesz erőnk és akaratunk, hogy másként éljünk."

/Szabó Judit/

"A beteljesülés az igazi önismereten múlik. Ilyenkor megtaláljuk egymásban azt, ami a másságban közös."

/Müller Péter/

"Szerettelek. Minden gyarlóságoddal. Ezt jelenti önmagadnak lenni valakivel. Ahol nem fáj semmi. A múlt se, a jelen se és a jövő se. Erre emlékezz!"

/Adriana D. S. Skinner/

"Lehajtott fejjel sosem látod, hogyan süt a Nap és este nem látod a csillaghullást, amiben kívántam neked."

/Adriana D. S. Skinner/

"Amiről azt hiszed sose volt, már rég a szívedre szorítottad, ami pedig betonbiztos volt, pillanatok alatt semmivé válik."

/Adriana D. S. Skinner/

"Minden út vitt valahová. Csak amelyik szar volt, lehetett volna rövidebb."

/Adriana D. S. Skinner/

"Amíg nem érted, hogy a szerelem lelket keres, nem testet - semmit sem tudsz a szerelemről, csak a vágyról."

/Adriana D. S. Skinner/

"A legtöbb ember egyik legnagyobb problémája nem az, hogy nem képes szeretni, hanem az, hogy nem tudja kifejezni és átadni érzéseit. Ahhoz, hogy átérezzük a szeretetet, és szeretettel teli kapcsolatokat hozzunk létre, képesnek kell lenni érzelmeink kifejezésére."

/Adam J. Jackson/

"Az életben néha választanod kell, mit akarsz: szeressenek, vagy hogy bebizonyítsd az igazad. Erőfeszítéseidet fordíthatod arra, hogy győzedelmeskedj egy vitában, vagy arra, hogy elérd, hogy szeressenek. Ha fontosabb számodra a szeretet, akkor nem kell bebizonyítani, hogy valamilyen apróságban nem a másiknak van igaza, hanem neked. Ezt el kell felejteni."

/Adam J. Jackson/

"Minden sorsdöntő dolog a "csakazértis"-ből jön létre."

/Friedrich Nietzsche/

"Minden egyszerű. Az emberek komplikálják túl a dolgokat."

/Albert Camus/

"Szeresd az ellenségedet" nem azt jelenti, hogy: Ne védekezz! Hagyd magad meggyilkolni! Lehetséges, hogy a harci stratégiád abból áll, hogy az ellenfelednek odanyújtod a bal oldalra kapott pofon után a jobb oldaladat is, ám ezt csak akkor kellene tenned, ha reális esélyt látsz arra, hogy a szeretet ezen szokatlan bizonyítékán keresztül a szó legszorosabb értelmében lefegyverzed támadódat."

/Werner Ablass/

"Tehát lehet még a gyilkosság is szeretet? Ebben az esetben, hogy megmentse a világot egy zsarnoktól, valahogy az egyetlen járható útnak tűnik."

/Werner Ablass/

"A pacifizmusnak ellenben nincs köze a szeretethez, csupán a felfokozott, irrealisztikus idealizmushoz. Tedd fel egy pacifistának azt a kérdést, hogy mit tenne, ha a szeme láttára irtanák ki a családját. Ha tényleg azt válaszolja: "Harc nélkül végignézném!" azzal csupán azt bizonyítaná be, hogy ideológiáját jobban szereti, mint családját."

/Werner Ablass/

"Ha valaki betör a házadba és az életedet fenyegeti, az AGAPE egyértelműen nem arra buzdít, hogy beismerd: "Mindenek felett szeretlek téged, rabolj ki, és ölj csak meg." Ilyen viselkedés azt igazolná, hogy sem az ellenségedet, sem a családodat, sem pedig saját magadat nem szereted. Az AGAPE arra ösztönözne, hogy fegyverezd le a támadót, még ha erőszakhoz is kellene folyamodnod, még akkor is, ha legrosszabb esetben ez a bűnöző halálához vezetne. A szeretetnélküliség vagy a gyűlölet egy magatartás. A szeretet nem egy speciális tettben jelentkezik, hanem azon a motiváción keresztül, amely alapján cselekszel."

/Werner Ablass/

"Ne engedd, hogy igazságtalanok legyenek veled, mindegy miről van szó, mert az magaddal szemben nem lenne szeretetteljes. De ne hagyd, hogy harci kedvedet a gyűlölet és a méreg motiválja. Ne azért harcolj, mert utálod a másikat, hanem azért, mert szereted magad. Ezáltal olyan leszel, mint a víz. A víz hihetetlenül erőteljes és ugyanakkor lágyabb, mint a bársony. Megkeresi a leggyorsabb utat, hogy minden akadályon keresztül elérje célját, a tengert. Akkor leszel a harcban olyan, mint a víz, ha a harcot az ellenfeleddel szemben nem agresszíven, hanem szeretettől motiválva vívod."

/Werner Ablass/

"Amikor a parancsolat szerzője: "Szeressétek az ellenségeteket" meglátogatta a templomot és meglátta, hogy megszentségtelenítették, akkor egy ostort készített kötélből és ostorcsapással űzte ki a kereskedőket. Nem mond ezáltal ellent saját parancsának? Vagy az AGAPÉ volt az, amely arra ösztönözte őt, hogy a kereskedők olyan leckét kapjanak, amely teljesen egyértelművé teszi számukra, hogy ez nem az a hely, ahol kereskedhetnek?

Tetteink motivációja és a kontextus dönt arról, hogy szeretettel vagy gyűlölettel telve cselekszünk. A tettnek, izoláltan szemlélve a motivációtól és a kontextustól nincs mértékegysége. Aki Jézust, a kereskedők elűzésénél anélkül figyelné meg, hogy ismerné tettének motivációját és kontextusát, az nem tartotta volna valószínűnek, hogy a szeretet sarkallta volna erre a drasztikus lépésre, amiről egyébként meg vagyok győződve. Ezekkel a példákkal csak egyértelművé szeretném tenni, hogy a szeretet semmi esetre sem jelenti azt, hogy passzív, balgán cselekvő vesztesekké degenerálódjunk, akik mindent eltűrnek, anélkül, hogy megvédenék magukat, vagy harcolnának. Ám harcmodorunk másmilyenné válik."

/Werner Ablass/

"Ha a bölcsek hallgatnak, a bolondok sokasodnak."

/Nelson Mandela/

"A Föld lakók ovisok, és egymás szemébe szórják a homokot!"

/.../

"Az olyan ember, mint Jézus Krisztus, állandó kellemetlenséget jelent: arra emlékeztet, hogy benned is meglehetne ugyanaz a szépség, ugyanaz a kecsesség, ugyanaz az igazság - és ez fáj. Alsóbbrendűnek érzed magad mellette, és senki sem akarja alsóbbrendűnek érezni magát."

/OSHO/

"Egy bölcsnek bölcsnek kell lennie. De ha valóban bölcs vagy, akkor nagyon ritkán történik meg, hogy szélesebb körben is elfogadnak. A bölcseket általában megölik, keresztre feszítik, megmérgezik. Az ostobákat pedig imádattal tisztelik. Az ostoba emberek egyszerűen a társadalmat követik."

/OSHO/

"Azért nem szabad a világ, mert nem érettek az emberek."

/OSHO/

"Miért kövezték meg Buddhát? Miért nem engedték be Mahavirát a városokba? Miért fejezték le Manszúrt? Ezek az emberek zavaróak; akadályozzák az alvást, folyamatosan üvöltenek. Buddha úgy nevezte a prédikációit: 'oroszlánüvöltés'."

/OSHO/

"Állj hát készen, drága lélek, mert pocskondiázni fognak és leköpnek, elmondanak mindennek, és végül megvádolnak, meggyötörnek és elmarasztalnak - a maguk módján -, attól a pillanattól, hogy elfogadod és alkalmazod a szent indítékodat: az Éned megvalósítását. Hogy akkor miért tegyed meg mégis? Mert többé nem érdekel, elfogad -e a világ, és jóváhagyja -e a tetteidet. Többé nem elégedsz meg azzal, amit számodra hozhat. Többé nem elégedsz meg azzal, amit másoknak kínál. Véget akarsz vetni a fájdalomnak, a szenvedésnek, a káprázatnak. Eleged van a világ jelenlegi állapotából. Egy újabb világ felé törekszel."

/Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel/

"Derűvel és magabiztossággal élvezzük ki a hátralévő időt.

Próbáljuk meg megszüntetni a szót "KÉSŐBB"!

Majd később megcsinálom...

Majd később elmondom...

Majd később átgondolom...

Mindent későbbre hagyunk.

Később már TÚL KÉSŐ!

Mert, amit nem értesz:

A kávé később hideg...

A prioritások később megváltoznak...

Később megtört a báj...

Később elmúlik az egészség...

Később a gyerekek felnőnek...

Később a szülők idősebbek lesznek...

Később az ígéretek feledésbe merülnek...

Később éjszaka lesz a nap...

Később az élet véget ér...

És utána már túl késő....

Szóval... ne hagyjunk semmit későbbre...

Mert közben elveszíthetjük a legjobb pillanatokat."

"Én nem értem az olyan nőket, akik szégyellik azt, hogy nekik mellük van. Illetve értem őket, mert ebbe a világba, egy durva világba mindenki "k*rva", aki nem hord dupla melltartót és nem vesz föl még alá egy topot, hogy a blúzán át ne sejtődjön a berendezése, ne adj Isten a mellbimbója. Hát az "szörnyű"! Tehát annál nagyobb "katasztrófát" egy nő nem is tud elképzelni! Hogy jutottunk ide?"

/C.A./