Sok nő elhagyja magát szülés után.. (beszélgetés)

Bocsi, de az ilyen nem barátnő.

Te nem vágsz vissza neki?

Talan mert a ferje es a noi onbecsulese is fontos a gyerek mellett.

Mi ezzel a gond?

A barátnőm is kejelentette, hogy nem hajlandó szoptatni, mert neki 1. szülés utáni depije van, 2: Nehogymá lógjon majd miatta a melle.

Középiskolás tanár, kissé anorexiás kinézetű, tehát viszonylag jól néz ki, de nem szoptatott.

Viszont nem CSAK akkor tornázott, amikor a gyerek aludt...:PPPP

Most ő a menő nő, aki osztja az észt, hogy én hogyan nézek ki.

Na ja.... én örültem, hogy úgy el tudtam menni WC-re, hogy nem ugrált ott a fél kisváros a koszos WC előtt a váróban. Mert tudni kell, hogy egy hétig csak lepedőt hordhattam alul (bugyit nem!!! - mert az a nővéreknek macerás - hiába mondtam, hogy majd én felhúzom), szóval ezt a lepedőt fogni kellett, s mellette még ott lógott ki belőlem a két drain... szóval örültem, ha így el tudtam menni a folyósó másik végén levő WC-ig, ami richtig a bejárattal szemben volt. A népek meg nem zavartatták magukat, úgy bámulnak, mintha...

Istenem, ezek a feltornászott milliomosok nem gondolnak rá, hogy nem mindenkinek jut különszoba/különWC/különstb. Ezt most nem irigységből írom le, csak lehetne annyi IQ-juk, hogy belegondolnak, ha nincs kenyér, akkor kalács meg főleg nem lesz!

Én meg annak, hogy a mosdóig elvonszoltam magam! :)))) Így nyilatkozott Rékuci szó szerint! Azóta nem csípem! P

Apuék hétvégén felhíták a figyelmemet, hogy a "barátnőm" énekelt valami műsorban. :)))

Sziasztok!

Most kapcsolódok csak be. Eszembe jutott, mit mondott anno Koós Réka: amikor ő szült a kórházban is sminkelte magát! Egészségére! Én a gyerekemmel voltam elfoglalva. Otthon is azzal foglalkoztam, hogy egyek rendesen (sokszor este tudtam igazán), hogy legyen tejem. Mire 2 éves lett, akkor kezdtek lemenni a kilók. Utána szültem mégegyszer, persze megint nem nádszálkarcsú voltam...most próbálok kicsit többet mozogni (gyalogolok, biciklizek) és többet foglalkozok magammal. Szerintem ezt a pár évet ki lehet bírni. Aztán van, aki már szülés után pár hónappal ugrabugrál, meg fogyózik, az az ő dolga. Ha neki nem a gyerek az első, hát legyen.

Vagy legalább ne tetőzzék a baját azzal, hogy ezt mondják rá.

Nem beszélve arról, hogy pl. egy elhízásnak súlyos lelki oka is lehet, ami utólag jön le (sok sok évvel a "történtek" után).

...de lehet hormonális probléma is és sok minden más! Ahogy Kleca írta, a pénz is sokat számít. Én pl. járok rendszeresen, heti 3x edzésre, óránként 500 ft-ért. De voltam már úgy, hogy egyszerűen nem tudtam rá kiadni még azt az 500 ft-ot sem. És gyakran vagyok úgy az állat apósom miatt (mert nem találok jobb szót rá - lásd "Lelki terror" fórum) halasztom az edzést és rohanok haza, hogy a gyerekem megint ne vigye el magához az említett bunkó, mert tudom, hogy nem lesz jó vége.

A gyermekemért teszem, de megint én maradok le arról, hogy magamért tegyek valamit.

Istenem, csak pakolna össze, aztán illa-berek...

Nagyon tudnám értékelni, ha lelépne kicsit gondolkodni. Vissza sem kéne jönnie.

Hátha akadna valaki, akinek megtetszene!!!

Egyetlen kívánságom: HAGYJON BÉKÉN engem, s a lányaimat!!!

...már robbanásközeli az állapot, a jelző okés.

Egyébként akik ismernek, mind azt mondják rólam is, hogy elhagytam magamat a szülések után.

Azt úgy kb elfelejtették, hogy a második után megint 63cm-es lett fél év önkínzás után a derékbőségem, s a harmadikkal nagyon sok kínom volt, ráadásul most tudnék tornázni, de most meg főállásban PÉNZT keresek, s nem abból a szakmából.

tulajdonképpen, akit ismerek és elhagyta magát, az nem szülés után volt. Vagy voltam így én is. 10 kg le fel simán :) Szóval úgy láttam, hogy ez inkább párkapcsolati problémára vezethető vissza. Egyfajta engedmény a másik iránt, már gyermekvállalás előtt.

Gyermekvállalás után is lehet több oka. Ha rendben vannak a gyerekek, tiszták, rend van (ami nem lehetséges 1-2 évesek körül :)), van mit enni stb, akkor nem hagyta el magát vki. De van , aki szülés után depresszióba esik, akinek nehéz ebbe a babázásba belerázódni egy pörgős élet után. És nem is az a baj, hogy nem vékony, vagy , h. elhanyagolt, hanem, hogy nem is tudja miért kellene, és szomorú, és esetleg magányos is. Ilyenkor nem árt valamiféle segítség. Esetleg a társadalomnak sem kell elítélni, ha valaki egy év után vissza akar menni dolgozni stb.

Nem hiszem, hogy véletlen, hogy valaki úgymond elhagyja magát.

Mit jelent az, hogy elhagyja magát egy nő???

Az, hogy elsősorban nem a külsejével foglalkozik, hanem megpróbál egy új helyzetben helyt állni?

Az, hogy nincs ideje a napi 24 órás gyerekvigyázási szolgálat mellett tornázni?

Mit jelent? Ez csak a külső, vagy netán arról is szó van, hogy már nem olvas szépirodalmat?

Már nem fest, vagy nem csinál egetrengető dolgokat, mert a gyermekét tanítja az anyanyelvre?

Nem fut, mert még a pici nem tud futni mellette?

Nem jár el napi 2 órát konditerembe, mert a párja meccset néz és nem ér rá foglalkozni addig a picivel?

Vagy mert a GYES olyan összeg, amiből nem engedheti meg magának?

Szálljunk már le a földre, aztán nézzünk körül!

Aki egyetlen rossz gondolattal is volt egy ilyen ismerőse, szomszédja, st ellen, az tegye már fel a kérdést magának: Miben segítettem én ezt a nőt, hogy a régi önmaga legyen???

Hogy mondhat valaki ilyet??

Azt nem mondtad neki,hogy ő csinált lányokat és csakis tőle függ???

azt hiszem kissé elkanyarodtunk az eredeti témától :)

hogy ki mikor hogyan hagyja el magát.

igaz, hogy minden gyerekét... csak valamiért összeházasodtak, szerették egymást, nem lehetett eredendően, rossz ember...

szerintem baj, hogy sok szokást hoznak otthonról a párok, amiket nem tudnak levetkőzni ( esetleg nem is akarnak) . lehet nem rosszat akar, csak náluk az volt a szokás, hogy a nő szakad meg a férfi meg...

meg régebben nem dolgoztak munkahelyen a nők, hanem otthon, bár szerintem mindig többet, mint a ffiak...