Segítsetek feldolgozni dolgokat! Adjatok tanácsot! (beszélgetős fórum)

Köszi,megkaptam,de nem igazán értem!Bocsi! :(

Amúgy megvagyok,ma lekötöttem magam!:)

szia, mi a helyzet ma?

alig tudok írni, ma derült ki, hogy a maxnak a 15szöröse a rheuma-értékem, de estefelé még ma írok privit.

Eddig csak olvasgattalak titeket.

Örülök,hogy sok jószándékú ember van,akik szeretnének segíteni baybinak!!

Viszont nagyon elkeserítőnek tartom,hogy egyesek még ha igazuk is van,bántják ebben a helyzetben a segítségkérőt!

Mi magunk nem tudjuk-akármennyire is szeretnénk-átérezni,hogy mennyire a béka segge alatt van.És erre nem gondolom,hogy többször is ki kell hagsúlyozni a hibáit.

Mert ha hibája van,akkor azt tapintatosan el lehet mondani,de egyszer!!!!

Ha meg nem bírunk magunkkal és úgy látjuk,hogy csak a falnak beszélünk,akkor inkább lépjünk le a színről.

Nem attól fogja elfogadni magát,ha minnél többször elmondjuk.Erre idő kell.

És elárum nektek,hogy mellesleg én is gyerekes fejjel gondolkodok,és lélekben gyerek is maradok.Ilyen típus vagyok.Ezért nem gondolom,hogy bántani kéne a másikat.Ez számomra olyan,mintha bántanánk azért,mert barna haja és nem szőke.Ez egy tulajdonság.Kaptuk,együtt kell élnünk vele.

Senkit sem akarok megbántani,csupán arra kérlek titeket,hogy ne bántsuk baybit,még akkor sem,ha kívülállóként látjuk a hibáit,ha látjuk a megoldást a problémájára.Nekünk könnyebb beszélni.

jahh..és bocsi a kakaó miatt...csak a tej valahogy be tud altatni...

és az most fontos. Mármint hogy aludd ki Magad, ha pedig nem megy az alvás, a föö oka, hogy vagy fizikailag, vagy szellemileg nem fárasztod ki Magad, szóval próbáld ezt a kettööt egyensúlyban tartani, mert mostanában biztos lefáraszt ez a történés, én egy ennél kevésbé durva helyzetben legalábbis nem tudtam aludni, úgy vert a sírás és úy kattogott a fejem a miérteken.

Most 4napig csak nagyon ritkán leszek, mert anyukám meglátogat, a távolság miatt utoljára szeptemberben találkoztunk, de öö még nem is ismeri a várost, ahol lakom. Nna azért majd igyekszem felpillantani.

Egyébként nem akarsz Magadról mesélni? Tudod, ismerünk egy szörnyüü helyzetet, de semmi többet. Ìgy elég nehéz a fórumcímnek megfelelni. Mert mindenki elmondta, amit mondhatott, ezt a témát kibeszéltük és sajnos megváltoztatni nem lehet, de talán ha lefoglalnád Magad a többi gondolatoddal... Ha megpróbálnád az élet más területein lévöö problémáidat feldolgozgatni, apránként, akkor máris elööbbre lehetnél.

Sosem felejtem el, mini történet, egy buddhista szerzetes embert próbáló távolságot zarándokolt végig és senki nem hitt benne, viszont a végén elképedve kérdezték, mégis hogy lehet, hogy megcsinálta? "Egylépésenként."

Elég mindig egy picit menni, de ha egy idöö után visszanézel, örülni fogsz, hogy azt már nem kell elszenvedni.

Az öngyilkos gondolatokról még annyit, hogy "praktikus" lenne, ha megadnád az esélyét a reinkarnáció létezésének. Tudod, a megoldatlan problémák tovább kísér(te)nének.

Kiskoromban mindig az járt a fejemben, hogy ha próbálkoznék vele, visszalöknének a túlvilágról és ha mondjuk kiugrok az ablakon, de túlélem, tolószékben még annyi értelmét sem látnmám az életemnek. Hüü, ez most nem ilyen morbid példa akart lenni, úgyhogy légy szíves nevess ki és csak egyszerüüen tudd...nem teheted. Persze nehéz ezt úgy magyarázni, hogy még a hitbeli érdeklöödésedet sem ismerjük. Volna is egy ötletem, de nem akarok túl tolakodó lenni.

pedig már említettem, hogy én nem vagyok sokkal idöösebb:)...

Sööt, nagyon is gyerekes tudok lenni az idöö mondjuk 70-80 százalékában.

bocsi, de most értem haza, gyakoroltam egy templomban. (orgonálni tanulok és egy idegklinika kápolnájában éjjel is lehet...ez a gyengém, éjjeli tanulás...meg ugye szorul a hurok, holnap órám lesz)

nem szeretem a kakaót! :D

Akkor nem is vagy sokkal idősebb nálam,szóval ennyit erről!!! :D

Rá se ránts. Az én anyám is be tudott néha gurulni, ha már nem tudott mivel segíteni. Mert SZERET.

A citromfüü, orbáncfüü és kamillatea nyugtat, segít elaludni. Csak vigyázz, orbáncfüüt kérdezd meg a gyógyszertárban, másik kettööt pedig csak 6 hétig szabad inni, aztán 4 hét szünet. Vannak gyógynövények, amiket csak 2 hétig, mert túl sokáig fogyasztva felhalmozódnak és egy-kettöö veszélyes lehet, meg vannak, amiket egy idöö után megszokna a szervezetünk és szüneteltetni kell, meg váltani.

Csepegtess levendulaolajat a párnádra, ha másképp nem megy, úgy fáraszd ki a szemed, hogy olvasás közben szinte belealudj.

Jobbat én sem tudok mondani a tapasztalataimból, adj idööt Magadnak és ha van kedved valamihez, azután kutass egy kicsit, tanulj.

Az érdekbarátságot kicsit nem tudom érteni:(. Jó, ha vannak, akik melletted állnak, emlékszem, anno még én vigasztaltam a koliban más lányokat, aztán éjjel 4-ig csendben sírógörccsel küszködtem.

De olvastam, meditáltam (néha elértem vele, hogy ne cikázzanak a gondolatok a fejemben és tudjak a dolgaimra koncentrálni), kitüüztem egy célt, amit meg is valósítottam és aztán eljött a boldogság.

Volt annak a "gyógyulás" idööszaknak egy furcsa, izgalmas, kellemesen fanyar íze...ráhangolódtam és segített.

Ne menekülj a fájdalom elööl, hagyd, érezd át és meríts belööle, színesebb lesz az érzelmi palettád és érzékenyebb, igényesebb leszel tööle kreativitást igénylöö dolgokban, meg úgy az életnek nagyon sok területén.

Ès ha úgy érzed, ekkor és ekkor éppen sok Neked, rögtön jusson eszedbe, ha már egyet alszol rá, egy picivel elviselhetööbb lesz.

Amúgy én csak 25 vagyok, de néha tényleg azt érzem, hogy egy védtelen kislány vagy és úgy megölelnélek ösztönösen, pedig az anyaságot jópár évvel késööbbre tervezem. (Ha lesz értelme ebbe a világba gyereket szülni...egy ilyen bolond lányhoz, mint én, mit szólnának a kölykei?)

Nnna igyá egy kakajót, oszt bé a takaró alá, gondold át, nehogy holnap elfelejts valami fontosat...!

Ttte Lány, volt egy könyv, amit egy nagy csalódás után olvastam. Jó hosszú, szerintem nagyon érdekes és nem szívfájdítóan szerelmes, sööt, elgondolkodtató. Még ha csak úgy kezeled, mintha mese lenne.

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán.

Abszolút nem vág oda, hogy megoldja a problémádat, fööként egy fiú nem tudom, mennyi inkarnációját meséli el, fiatal voltam, nagyon nem emlékszem, de kalandos.

Míg olvastam, nem feledtem a fájdalmam, de nem is nöött. Talán ha elfogadod a tanácsom, pont teljesen más, de lebilincselöö történetekkel sokat tehetsz azért, hogy ne folyton azin agyalj...

Ès még továbbra is fenntartom, nem bánt itt Téged senki, csak seggberugdos, hogy csakazértis megmutasd, hogy lábraállj. Nekem a suliban voltak olyan tanáraim...szigorúak, gúnyosak, de valahogy mindig ööket szerettem jobban, mert tudtam, csak jószándékból teszik. Ès ööszinténszólva hülyének néztem a többieket, akiknek ez nem tüünt fel... Szóval nézd a jószándékot minden rosszban!!!

Baybi! Emlekszel meg, mit irtam?

Csak arra gondolj! Semmi masra!

Az emberek neha osztonosek. Ha a harc ize a levegoben van, es ugy erzik, hogy bantottak (megbantottak) oket, akkor teljes erobedobassal probalnak visszavagni, akar aranytalanul erosen is.

Plane, hogy az ellenfel a foldon van, ugy meg jobban esik belerugni.

Ez termeszetes reakcio az emberektol, ne is varj mast.

De mindig lesz valaki, aki majd a kezet is nyutja, neked eleg azt megfogni. Ugyhogy csak erosen!

Igen:)Elég szájbarágósra sikeredett,de az Ő esetében alapvető dolgok hiányoznak ahhoz,hogy segíteni lehessen rajta.Először is,ha segítséget kérek,akkor hagyom,hogy segítsenek,és eddzem a lelkem,hogy kapok hideget-meleget.Elfogadom a véleményeket,aztán majd ráérek szelektálni...de azt is tapintatosan,hisz én kérem a segítséget,és nem bántom meg azokat,akik kezet nyújtanak.

Ezen felül kerekedni biztos nehéz annak,akit sok sérelem ért,mert ugyebár "legjobb védekezés a támadás".De ha sikerül neki,akkor már önmagáért tesz is valamit.

Nagyon kíváncsi vagyok rá,így megérti e.

Mert úgy viselkedik,mint egy 3 éves akarnok,aki akkor is ragaszkodik ahhoz,hogy a télapó kék ruhába jöjjön,mert neki úgy tetszene:D

Drága baybi!

Amikor az ember a tiédhez hasonló fórumindító témát lát,felkapja a fejét,és igyekszik önzetlenül,érdek nélkül segíteni,ha tud.Az előttem szólók is ezt tették,egyébként minden szavukkal maximálisan egyet értek,amit javasoltak neked.Így nem szeretném őket ismételni.Amiért mégis hozzászólok a témához,az a végső következtetés,a tanulság,amit levontam.

Azt kéred az elején,hogy aki beléd akar rúgni,az ne is írjon.A Lányoknak eszük ágában sem volt ezt tenni,mint ahogy nekem sem,amikor ezeket írom.De azt tudnod kellett,hogy akik írni fognak neked segítő tanácsokat,azok nem feltétlenül veled egy cipőben járó sorstársaid,akik hasonlóképp elpanaszolják sérelmeiket,és szépen megértitek egymás búját-baját...hanem élettapasztalt,segítőkész emberek,sőt azt látom,hogy még szakember is van köztük.

Elszomorító az eseted,és okkal vagy szomorú,elkeseredett.A Lányok figyelemre méltó tanácsokat adtak neked,amit Te szívesen vettél az elején.Viszont az első olyan vélemény,ami nem egyezett a tiéddel,már ellenállást,dühöt váltott ki belőled.Ahogy haladtam az olvasásban,egyre nyilvánvalóbbá vált,hogy néhány őszinte tanácsot ellenállással fogadsz.És persze,hogy ez a Lányokból is indulatot váltott ki,hisz zárt kapuknak ütköztek.

Ha ezek után elfogadod a tanácsom:ha segítséget vársz,akkor fogadd el a kritikát is,mert abból ismered meg igazad magad,amilyennek mások látnak.Abból tudod magad építeni,és erről a lejtőről visszafordulni,ahol épp most vagy.Az önértékeléshez nagyon fontos,hogy elfogadjuk mások rólunk alkotott véleményét,csak akkor tudunk segítséget kérni.Mert amíg Te meg vagy róla győződve,hogy korod ellenére érett és bölcs vagy,addig nem tudnak segíteni,mert felmerül a kérdés,hogy akkor miért nem tudod megoldani a problémákat.Azt írod,hogy van aki "okoskodni és lenézni",és "kioktatni az élettel kapcsolatban"szólt hozzá a fórumodhoz.A "lenézés" kivételével,talán én is ezért írok,de hidd el,hogy aki ezt teszi,csakis segítőszándékból teszi.Csak figyeld meg,hogy a hozzászólók mindegyike intelligens,tapasztalt,ezt az írásaik tartalmából,megfogalmazásából is láthatod.Ezt azért emelem ki,mert érzek nálad egy kis üldözési mániát is,azt gondolod,hogy mindenki ellened van.Hidd el,hogy nem.Most szomorú a lelked a csalódás miatt,de hidd el,hogy az "ütyülü-pütyülü-zés"most rajtad nem segítene.Valaki azt írja itt,hogy elkényeztetett vagy...ezt mi nem tudhatjuk,de azt látom,hogy az őszinte vélemény befogadására,feldolgozására nem vagy felkészülve.

Volt itt olyan,aki úgy próbálta az esetet megközelíteni,hogy nézd a dolgok pozitív oldalát(jobb,hogy megszabadultál a fickótól,stb.)Te ezt is nemtetszéssel reagáltad le.

Ezek után én csak egyetlen tanácsot merészelek javasolni...legjobb segítőd ebben a helyzetben az Édesanyád lenne.Ha becsületesen felnevelt téged,akkor hidd el,hogy ebben a témában is segíteni tud neked.Legyél határozott és ne hagyd,hogy egyetlen mondattal adjon tanácsot.Húzd vissza a sündisznó tüskéidet,és nyiss az Anyukád felé,boldog lenne,ha érezné,hogy fontos a segítsége számodra.Az önsajnálat sehová sem vezet,korlátoz abban is hogy a helyes én-képed,önértékelésed helyre álljon.Mert biztos vagyok benne,hogy Te egy szerethető csajszi vagy,de ezt neked is el kell hinni magadról,sőt,meg kell engedned,hogy szeressenek,segítsenek!!

Az én tanácsaim az első lépésekre mutatnak egyenlőre,remélem,megvalósíthatóak számodra.És ha igen,akkor hidd el,hogy hatalmasat fogsz lépni azon a lejtőn felfelé,a többi lépés pedig már jön magától.

És mégegyszer:kérlek,ne orrolj itt a Lányokra,hisz önszántukból jöttek neked segíteni,akárcsak én.

Puszi

Én nem így látom.Aki valóban mélyponton van,az nem azért indít fórumot,hogy kekeckedhessen,szemtelen módon lehurrogja azokat,akik segíteni akartak neki.

Szerintem csak unatkozik,én abban is kételkedek már,hogy egyáltalán igaz e amiket leírt.

Nézd, én nem így gondolom. Mindenkinek van véleménye és gondol, amit gondol. Elvesztetted a türelmed vele kapcsolatban, megértem. De gondolod, hogy helyes "lehisztizni" stb. hisz nem is ismerjük.

Kérdés: ha igazán mélyponton van valaki (lehetsz az Te is vagy akár én, bárki) szerinted 1 nap alatt x hozzászólás elég arra, hogy kimásszál a gödörből?

Amikor a legmélyebben vagy elég sokáig csak sajnálni tudod magad (szerintem). Talán kell még neki 1 hét, vagy 2 vagy akár 2 hónap is, mire ő maga is másképp látja a vele történteket.

No, mindegy, én igazán nem akarom osztani az észt, és vitatkozni sem. Magam is csak 30 vagyok, biztos (sőt tudom) hogy sokat kell még nekem is tanulni, tapasztalni. De szerintem nem kéne lehülyézni.

Nem akartalak megsérteni, remélem nem is úgy értelmezed.

Csajok! Én nem értelek benneteket.

Vettem a fáradtságot és elejétől a végéig elolvastam az összes hozzászólást. Tény, hogy kívülállóként mi másképpen látjuk a dolgot. Az, aki épp a mélyponton van elveszíti realitás-érzékét. Mind tudjuk ezt szerintem, hisz mindenki életében voltak már hullámvölgyek. Amit viszont nem tudok megérteni, az az, hogy egyikünk/másikunk hogy "beszél" ezzel a leányzóval. Én úgy emlékszem, hogy mikor én voltam a padlón, hiába mondták, hogy mit kellene tenni, hogy kellene tenni stb. stb. az ember lányának idő kell, hogy erre maga is rájöjjön. Vagyis a lényeg, hogy mi akár százan is megmondhatjuk, hogy Baybi mit tegyen, de neki (ahogy másnak is) idő kell. Nem várhatja el Tőle senki, hogy az X-dik hozzászólás után "rögtön" másképp lássa a helyzetet, vagy nincs igazam? Talán nincs, de nem vagyunk egyformák, mindenkinek más az az időmennyiség amire szüksége van egy-egy helyzet feldolgozásához.

Per pillanat épp elég baja van, ne bántsuk már mi is! Adjatok neki időt.