Örökbefogadás-örökbeadás (beszélgetős fórum)

Az érzéseid egy része bizony ismeretlen számomra... nekem az, hogy örökbefogadhattam, egy plusz ajándék, nem érzem úgy, hogy sokat szenvedtem "mire lemondtam a vérszerinti gyerekről" Nem érzem, hogy az én gyerekem kevesebb lenne, hogy "ha nincs vér szerinti, jó lesz az örökbefogadott is" és egyáltalán nem esett nehezemre elfogadni Őt. Igaz, nem éltem át 10 lombikot, talán ezért is van még erőm arra is gondolni, mi történt a lányom szülőanyjával azután, hogy kilépett a gyámhivatal ajtaján...

És bizony, nekünk is lett volna lehetőségünk "magán úton" örökbefogadni, de a legjobb amit tehettem, nem az volt, hogy "lecsapok a gyerekre" ahogyan akkor azt sokan tanácsolták... ezért írtam, hogy mindenki a maga lelkiismerete szerint... Mindenkin nem lehet segíteni, de az Alapítványok, Egyesületek eddig még mindenkin segítettek, aki hozzájuk fordult, tehát ez nem lehet indok.

Mostanában nagy divat lett a Tiedhez hasonló "hirdetéseket" írogatni fórumokon, és ezek számomra nagyon önző hozzáállást tükröznek: bizonygatni, hogy elég "törvényes" a dolog, elhinni, hogy annak aki lemond a gyerekéről másra nincs is szüksége, mint hogy valaki örökbefogadja... a lényeg, hogy minél hamarabb itt legyen egy gyerek, aki a világra hozta, az meg mehet Isten hírével, magára utalva (merthogy gondolom Te nem szeretnél majd az Ő problémáival foglalkozni, amikor éppen otthon babázol...) Hát erről szól ez az egész, de Neked erről nem kell tudnod... következmények nélkül úgysem marad egy döntés sem.

Szia Gyévi!

Köszönöm a segítséged, de egészséges kisbabát szeretnénk vállalni.

Enikő

Kedves Trapiti!

Nem bántottál meg, mert úgy érezzük, hogy nem csinálunk semmi törvénysértő dolgot azzal, hogy magánúton szeretnénk örökbefogadni egy kisbabát.

Ha ezzel meg lehet menteni egy ártat gyermeket, akit az édesanyja valamilyen ok miatt nem tud vállalni akkor már megérte. Te tudod a legjobban, hogy nekünk örökbefogadó szülőknek sem könnyű meghozni azt a döntést, hogy más babáját tiszta szívedből elfogadjuk. Ehhez a döntéshez sok-sok fájdalmon kell keresztül mennünk. Amikor már mi eljutunk odáig akkor tisztaszívből vállaljuk, szeretjük a leendő babánkat. Ezzel minden örökbefogadó szülő így lehet. Gondolom, hogy sok mindent megtesznek az örökbeadó szülőknél az Alapítványok, Egyesületek, segítik és támogatják, amit anyagi hátterükből megtehetnek. Azt viszont tudod, hogy nem lehet mindenkinek segíteni és nem is tudja mindenki vállalni a babáját. Te is érezted azt, amit mi még most érzünk. Szenvedés, fájdalom és egy nagyon nagy hiány. Mi is egy tucat lombikon átestünk és egy csomó műtét stb., mire odáig eljutottunk, hogy le tudtunk mondani a vérszerinti gyermekről.

Úgy gondoljuk, hogy az örökbefogadásnál az örökbeadó Anyuka nagyon sokszor átgondolja, hogy mi is lenne neki és a babájának a legjobb. Azzal tudunk segíteni, hogy a legnagyobb boldogságban és megértésben felneveljük a gyermekét. Mi csak ebben tudunk segíteni. Minden mást döntés az örökbeadóra bízunk. Mi senkit nem kényszerítünk semmire.

Gondolom, hogy nagyon nehéz lehet lemondani egy újszülött gyermekről.

„Persze mindenki "csak" a saját lelkiismeretének tartozik elszámolással. . .” Az örökbefogadás miatt a te lelkiismeretednek van valami problémája?

Nem elvenni akarjuk már gyermekét, de hogyha valakinek nehézségekbe ütközik az újszülött gyermekének a felnevelése és ránk bízná, akkor mi boldogan meg tennénk helyette.

Enikő

Akkor nem kevés időbe telik bele.

És hogy ha akkor indítjuk el amikorra elterveztük jó ha év végére bekerülünk a sorba.

Attól félek valami miatt nem felelünk. De ez gondolom mindenkiben ott motoszkál/t!

Ezért gondoltuk hogy inkább teljesen befejezzük a házat nehogy ezen csússzon el az egész.

Mennyi időt kellett várnotok a babára?

Igaz még várunk 2-3 hónapot mire beindítjuk. Most így döntöttünk mert van egy két dolog még amit meg kell csinálnunk a házon ahoz hogy megfelelő legyen. Meg persze most kezdek az új munkahelyen és nem kezdhetek úgy hogy rögtön sokat hiányzok a tanfolyam és egyéb dolgok miatt.

Csak csupán attól tartok hogy jelentkezésünk után sokat kell várni a tanfolyam indulásáig.

Gondolom ez késlelteti a papirokat?

Köszi a gyors választ!

Tehát akkor kettőnknek ennyi.

Szia!

Pénzbe kerül, de pontos összeget nem tudok (anno nekünk 20000 volt összesen) Attól is függ, hogy Tegyesz vagy Ágacska tanfolyamra mentek

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a tanfolyam az pénzbe kerül? Mert ezt sajnos nem tudom!

És ha igen mennyibe?

Kedves Enikő!

Nem akarlak megbántani, de a "magán úton" való örökbefogadás valóban a törvényesség határmezsgyéje, néhány jogi kiskapu miatt lehetséges. De valóban elterjedőben lévő "gyakorlat". Ez mindegy is...

Azt viszont, hogy azoknak, akik így fogadtak örökbe milyen problémái vannak vagy lesznek, mondjuk 20 év múlva tudhatod, de végülis ez is a Ti dolgotok, hogy mit vállaltok...

Az viszont biztos, hogy amíg Ti "az ügyvédetekre bízzátok az ügyet" addig az az anya, aki lemondani készül a gyermekéről, teljesen védtelenné és kiszolgáltatottá válik. Ti sem helyzetetekből sem szándékotokból adódóan nem tudtok érte tenni semmit.

Persze érthető a türelmetlenség, de a cél szerintem nem szentesíti az eszközt.

Mi végigcsináltunk egy örökbefogadást a Bölcső segítségével, és "élesben" láttuk, mi mindent tett Budavári Zita kislányunk vérszerinti anyukájáért, aminek mi a töredékét sem tehettük volna. Kicsit próbáld átélni a másik fél helyzetét, lehet hogy akkor már nem is leszel olyan biztos abban amit tenni készülsz...

Persze mindenki "csak" a saját lelkiismeretének tartozik elszámolással...

Szia Enikő!

Csak egészséges baba jöhet szóba nálatok? Sajnos nagyon sok down babát hagynak ott a kórházba a szülők. Nem tudják, hogy micsoda kincsről mondanak le!!! down babát tudok neked "intézni" :)

Kedves Kuckuli0820!

A TEGYESZEN és az Egyesületnél való jelentkezésen már túl vagyunk. Csak iszonyú hosszú a várakozási idő. Mi nem gyerekkereskedők vagyunk és nem is pénzért, szeretnénk venni babát, csak túl magas a sorszámúnk és így szeretnénk lerövidíteni a várakozási időt.

Mindenben hivatalosan és a törvényt nem sértő módon járnánk el, teljesen hivatalos nyílt örökbefogadással fogadnánk örökbe a kisbabát. Ha egy ártatlan élet azzal megmenekülhet, hogy pont az Anyuka olvassa a levelem és felveszi velem a kapcsolatot, azzal még nem sértek törvényt. A többit az ügyvédemre bíznám és ha lemond a babájáról az Anya mi meg törvényes joghatáron belül örökbefogadjuk akkor miért lenne törvénybe ütköző? Sokan fogadtak már magánúton örökbe kisbabát és semmi problémájuk nem lett belő. Amin most mit átesünk, ezt nem kívánom senkinek sem. Mindenki érezzem bele a másik fájdalmába is.

Soha nem tudja senki, hogy mikor, milyen helyzetbe kerül.

Üdv.: Enikő

Kedves Gyévi!

Hát nem is tudom mit lehet ilyenkor mondani.

Az biztos mire a végére értem potyogott a könnyem.

Nagyon megható volt.

Köszönöm.

Kedves Enikő!

Nem gondoltad, hogy jelentkezned kellene a TEGYESZ - nél, majd a jogerős határozat megszerzése után valamelyik egyesületnél??? Mert ahogy Te szeretnéd, az illegális, s mondhatnám, hogy törvénybe ütköző.

nézzétek meg!

[link]

Sziasztok!

Segítséget szeretnénk kérni tőletek. 40 éves házaspár vagyunk, és már 18 éve küzdünk azért, hogy kisbabánk szülessen. Sajnos azok közé tartozunk, akiknek a sors nem adta meg a lehetőséget, hogy szülőkké váljunk, ezért szeretnénk nyílt örökbefogadással örökbefogadni egy újszülött kislányt. Arra kérnénk benneteket, ha olyan helyzetbe kerültök, hogy már elvetetni nem tudjátok a babát de még vállalni sem tudnátok az anyaságot, akkor írjatok vagy hívjatok minket. Így gondoskodhatnátok szerető családról, megismerhetnétek minket, mint örökbefogadó szülőket, és megnyugvással bízhatnátok ránk gyermeketek nevelését.

Tudjuk, hogy ezt a döntést nem könnyű meghozni, de így egy ártatlan élet menekülhetne meg a halától. Mi pedig örömmel vennénk ha ránk bíznátok egy gyermek nevelését és végre mi is boldog szülőkké válhatnánk.

Köszönöm, hogy elolvastad kérésünket és gondolkozol azon, hogy miképpen gondoskodhatsz gyermekedről ha neked nehézségbe ütközne a felnevelése.

E-mail: eniko6868@freemail.hu

Tel: 06-20-545-3986

Szeretnék egy jó programot ajánlani nektek!

[link]

Szia,

mi úgy jelentkeztünk, hogy rögvest kértük a papírokat, amiket azután itthon kitöltöttünk. Engem pont műtöttek, így nem volt rá lehetőség, hogy bemenjünk.

A lombikokat (3)mi is végigcsináltuk, azután már nem lehetett több, újabb végleges műtét következett.

Hová jársz? Mértek terheléses Prolaktint? Egy barátnőmnek, úgy néz ki, nem vették figyelemebe, hogy minden más jó eredménye mellett, ez a megengedett kétszerese lett, és így is megcsinálták a beültetést. Nem sikerült. Most kutatunk utána, hogy mi is az ábra, de úgy néz ki, hogy kizáró tényező.

A teszt nem bonyolult, de volt, hogy el kellett gondolkodnom a válaszon, mert olyan hülyén volt feltéve maga a kérdés. Egyébként nem vészes. Félsz a sötétben, nem gáz, én is, de majd a gyereknek ezt nem mutathatod ki. Hisz te leszel a példaképe. Nem szabad ijesztgetni, hogy jön majd a zsákos ember - engem még rémisztgettek ilyesmivel, ha jól emlékszem. Azóta, akinél zsák van, annak annyi.... Vicceltem. A kapcsolatunkra a személyes beszélgetéskor kérdeztek rá. Meg kell mondjam, hogy be voltunk kissé tojva, hisz az életünket döntötte el egy vadidegen, aki akkor látott először. Előtte műtöttek, s ráadásul akkor halt meg az anyukám. Úgyhogy nem voltam túl jó állapotban, elhiheted.

Elvileg nemcsak azt nézik, hogy alkalmas vagy-e, hanem hogy milyen gyermek való neked. A párom enyhén befelé forduló, olyan molyolós, és én sem vagyok az a kifejezett ugribugri, ehhez képest kaptunk egy hyperaktív gyereket. Mi rákérdeztünk, hogy miért van ez a teszt: végül is csak a pszichopatákat, elmebetegeket próbálják kiszűrni, akikre tényleg nem lehet rábízni egy gyereket. De akár egy depis is kaphat, hisz még javíthat is az állapotán, és jó szülő válhat belőle.

Az otthonban is be voltam tojva, nehogy valamit rosszul csináljak. Jaj, mit szólnak!!!!! Nehogy ne kapjuk meg!!!! De azt kell mondjam, örülnek, hogy mennek értük. Kaptunk egy másik házaspárt a lakásba, ahol az otthonban laktunk. Anyuka szerintem nem volt százas, és nemcsak szerintem, hanem az egész otthon flúgosnak nevezte. Mondták, hogy azt sem értik, hogy jöhetett át a pszichológusi vizsgálaton. Megkapta a gyereket. 1,5 éves roma kisfiút.

Mi sem akartunk roma babát, legalábbis nem ez volt a cél, de nem bántuk meg. Bár a nyáron többször megkaptam, hogy anyuka is napozhatna!!! Mitől ilyen szép barna ez a gyerek? Viccelődtünk a párommal, hogy majd Diegonak fogjuk nevezni, legfeljebb majd azt mondják, hogy anyuka jól félrelépett. Az a helyzet, ha veled van, és nálad nő fel, senki sem fog rá úgy nézni. Kicsit meghökkennek, esetleg. Minket nem érdekel. Már nem is vesszük észre. Olyan lesz mint mi. Ugyanazok lesznek a szokásai, minket másol le, de persze nem fogjuk eltitkolni a származását, és megismertetjük vele majd a népe kultúráját.

Egyébként mi is jelentkeztünk csecsemőre. Kb. másfél-két év alatt ugrottunk úgy 150-et a rangsorban az alapítványnál, mert sokan máshonnan kaptak babát. Kb. 300-as sorszámmal kezdtünk. A pszich. mesélte, hogy ő 11 naposan vitt haza egy babát, autista lett. Tehát egyik sem, még a sajátod sem biztos.

Csak az biztos, hogy kell egy gyerek, és csak az a fontos, hogy gyerek legyen. Mindegy, hogy ki szülte, mindegy, hogy milyen, a TIED! Neked mondja, Anyuci szeretlek!

Szia Fanatic!

Köszönöm, hogy válaszoltál. Hú hát így elsőre kicsit sokat írtál nem baj, emésztgetem.

Az igazság az, hogy mi a férjemmel nem roma, és csecsemő korú gyermeket szeretnénk, max. pici egészségügyi problémával(ami korrigálható).Pontosan az általad leírt kötődés miatt.Merthogy úgy érzem nekem is anyává kell válnom, és nekem egy pár éves gyerekkel ez nem hiszem, hogy menne. Én úgy érzem, nekem szükségem van az első pillanatokra ahhoz, hogy a sajátomként tudjak ránézni, és én is feltétel nélküli szeretettel és elfogadással tudjam szeretni.

Tudom, erre hihetetlen sokat kell várni, a legtöbben ilyen picire várnak, de mi a nyílt örökbefogadást részesítenénk előnyben. De tudjuk, hogy az alapítványoknál is 3-4 évet kell várni.

Amúgy nem adtuk még fel még, hogy vérszerinti gyermekünk szülessen, lombikozunk, sajnos egyelőre nem sok sikerrel, de még van lehetőségünk szerecsére.

De jó az a tudat, ha nem jönne össze, akkor egy hosszú és rögös út végén mégis vár ránk a gyermekünk. Merthogy gyerek nélkül nem tudom elképzelni az életem, szeretném, ha célja lenne a mindennapjainknak.

Nekem ez a teszt dolog annyira nem szimpi, de hát ha ez kell. Ez alapján el tudják dönteni, hogy Te alkalmas vagy szülőnek? Jó, tudom, kell még az elbeszélgetés meg

a környezettanulmány is. De mi van, ha én félek a sötétben? Attól még nem lennék jó szülő?

Van a tesztben jó és rossz válasz számukra? Mert nem minden fekete és fehér az életben sem. Bocs, ez csak ilyen hülye gondolatfejtés.....nem tudom, hogy mire számítsak talán az a gond.... Nem biztos, hogy adott kérdésre igen vagy nem a válasz.

Milyen kérdések voltak még? A kapcsolatotokat is boncolgatták? Mióta vagytok házasok, mennyire stabil a kapcsolat?

Milyen gyereknevelési elveitek vannak, hogyan szeretnétek nevelni a picit?

A tesztről írnál egy picit bővebben?

Hallottam olyat is, hogy rajzolni kellett valamit, és az épp nem tetszett a pszichológusnak, és nem kapták meg az alkalmasságit. Ettől még lehet, hogy jó anya lenne.

Nem biztos, hogy nálunk lesz teszt, mert úgy hallottam, minden Tegyesznél máshogy működik. Majd kiderül. A lényeg, hogy viselkedjünk természetesen, nem? És akkor minden rendben lesz.

Amúgy nekünk nem kellett írásban jelentkezni, kaptunk telefonon egy időpontot, amikor be kell mennünk az első személyes találkozóra.

Szia,

nem tudom, mit értesz első beszélgetés alatt. Mi az első beszélgetés helyett írásban jelentkeztünk, küldték a papírokat, aztán a behívót - vicc - a 21 órás tanfolyamra és a pszichológusi beszélgetésre, ahol egy 300 kérdésből álló tesztet kellett kitölteni, valamint beszélgetni, hogy miért és hogyan. Semmi gáz nincs a dologban. A lényeg, hogy ne adj egymásnak ellentmondó válaszokat. Ha például beírod, hogy nem félsz semmitől, akkor ne írd be, hogy félsz a sötétben. De van egy-két hülye kérdés is. A tanfolyam tök jó, legalábbis abból a szempontból, hogy sok mindent megtudsz, amit minden szülőnek kellene tanítani. Minden kérdést gátlások nélkül tegyetek fel. Nálunk kicsit feszélyezett volt a hangulat, merthogy mindenki féltékeny volt a másikra, hisz ők is gyereket akartak. Viszont nem tudod, hogy mikor jelentkeztek, így nem jelentenek feltétlen konkurenciát. Az első bejelentkezés napjával kerültök majd a rendszerbe, hiába lesz kész vagy 4 hónappal később a határozat. Nos, utána családlátogatáson vesz részt valaki a Tegyesztől. Magyarán megnéz a lakást, aztán elkészül egy határozat, amit elküldenek a helyi gyámhivatalnak, ahonnét szintén kijönnek háztűznézőbe. Kell orvosi és munkaviszony igazolás. Még úgy 30 nap és már meg is van a hati, és így már visszadatálva bekerültök a rendszerbe. Ha akarjátok az országosra is. Mi Pest megyénél voltunk, így a Bp-iről nem tudok nyilatkozni. Viszont, nem tudom, hogy megnézi-e valaki, hogy a határozat miről, bocsánat kiről szól, merthogy nekünk ajánlottak egy túlkoros kisfiút - hat hónappal volt idősebb, mint az a gyermek, akire mi a határozat szerint alkalmasak voltunk, tehát meg sem kaphattuk volna. Bár lehet, hogy némi határozat-kiigazítással ment volna, de a fogaskerekek igen lassan működnek, s lehet, hogy már betöltötte volna a 18-at, mire elkészülnek a papírok. Vidéki volt. A Tegyesz alkalmazott (nem küldtek fotót, utazz 350 km-t, hogy megnézd a képet, csak a képet!!!!)közölte, mielőtt bármit kérdezhettem volna, hogy nem mondja meg milyen színű. Barna, de nem vészes. Miután igen sok elmaradása, betegsége, stb. volt a kisfiúnak, az anyja pszichésen nem ép, ekkor még nem tűnt fel, hogy nem is lehet a mienk, kértük, hogy megnézhessük legalább fotón. Nos,a hölgy megkérdezte a mieinket, hogy fogadják-e a képet, majd, megkérdezte a sajátjait, hogy elküldheti-e. Így spórolván 300 km-t, egy héttel később megnézhettük a kinyomtatott fotót, ahonnét egy bűbájos, igen barna bőrű kisfiú mosolygott ránk vissza. Az egy hét alatt körüljártuk a helyi lehetőségeket a gyermek felzárkóztatása, fülészeti problémáinak ellátása ügyében, s mire mentünk a fotót megnézni, már megvolt a döntés. Sajnos, nem fog menni, s utána derült ki, hogy a határozat is ellene szól. Pedig remegő kézzel nyitottam a borítékot, elhiheted. Azt nem írtam, hogy ez kb. a jelentkezéshez képest 1 évvel későbbre volt tehető.

Eltelt pár hónap, ismét egy levél, nyomtatott fotóval. Kisfiú. Kétévnyi csecsemőotthoni tartózkodással a háta mögött. Leutaztunk 200 km-ert, megnéztük. Roma baba, visszahúzódó, de nagyon szép és okos. Kaptunk egy nap gondolkodási időt. Ahol élünk, nincsenek romák, a község sváb lakosú, és nem túl befogadó. Dilemma. Döntöttünk. Én leköltöztem az otthonba majdnem két hétre, reggeltől estig a gyerekkel voltam. Pár nap után már felvihettem magammal a szobába, azután már ott is aludt velünk, oda kapta az ennivalóját. Fürdeni még visszajártunk a csoportba, ahol pár nap után már egy gyerek sem szólhatott hozzánk, mert rögvest kaptak a fiunktól pár nyaklevest. Mi azonmód az ő szülei lettünk. Vittünk neki egy plüss kutyust, azóta az a kedvenc, azzal alszik.

Lassan egy éve vagyunk együtt. Gyönyörű, okos, kedves, de sajnos kötődni nem tud. Hospitalizáció, hyperaktivitás, emocionális zavar. Az elsőnek érdemes utánaolvasni, merthogy a felkészítő tanfolyamon csak az hangzik el, hogy veszteség az anya elvesztése, de hogy visszafordíthatatlan, arra nem emlékszem, hogy mondták volna. Azt tanácsolták, hogy kisebbet vegyünk magunkhoz, vagy korán, legkésőbb 6 hónap eltelte után már nevelőszülőnél legyen a gyerek, mert még ekkor megtanul kötődni. Nem az a baj, hogy nem szeret minket, hanem az, hogy mindenkit szeret, akár 5 perc után, ha eléri azt, amit akar. Elmegy bárkivel. Az ovi nem jött be, még jobban felerősödtek a problémák, ezért folyamodtunk a Gyes meghosszabbításáért. Megkaptuk.

Most majd megyünk a nevelési tanácsadóba, merthogy nem tudom, hogyan kezeljek dolgokat, hisz a hospitalizáció miatt ez nem egy igazi szülő-gyerek kapcsolat, ezért más szabályokat, engedményezést kell kialakítani. A hosptalizációról René Spitz írt könyvet.

Ha van valakinek ilyen jellegű problémája, szívesen elbeszélgetnék vele.

Remélem, Kicsikakadu azért nem vettem el a kedvedet! Nem állt szándékomban, de jó az, ha mindent tud az ember. Sajnos, a törődés hiánya teljesen hazavágja pszichésen ezeket a szeretetre éhes kis gézengúzokat, pedig ők nem tehetnek semmiről. Csak azt nem értem, ha már a háború idején tudták ezt, miért léteznek még mindig az sivár, futószalag ellátással működő otthonok? 10-12 (ebből 3 csecsemő) gyerek/gondozónő. A gondozónő etet, öltöztet, pelenkáz, itat, pakolja a játékot, felmos, összesöpör, fürdet - 3 naponta, nyáron akár 2 naponta, kirakja a bebugyolált törpéket a teraszra. Ja, és nem alakíthat ki meghitt kapcsolatot a gyerekkel és az örökbefogadó szülőkkel sem tarthatja a kapcsolatot, pedig, mennyi kérdésed lenne!

Sziasztok!

Új vagyok még a fórumom, remélem nem gond, ha csatlakozom hozzátok. Nemsokára beadjuk a kérelmünket, és már meg is van az időpont, amikor a Tegyeszhez megyünk az első megbeszélésre.

Körülbelül hogyan zajlik ez a beszélgetés, miket kérdeznek? Milyen a pszichológiai alkalmassági vizsgálat? Teszt van vagy csak elbeszélgetnek?

Körülbelül mennyi idő alatt kaptátok meg az alkalmassági határozatot? Pesten gyorsabb általában az ügyintézés?

Nagyon köszönöm, ha válaszol valamelyikőtök. :-)