Olyan nőgyógyászt keresek Budapesten akinél lehet választani a császárt! (beszélgetés)

Fő az empátia és egymás elfogadása, mi? sok fórum volt már erről, itt is, máshol is, hogy a császár szülés-e vagy sem. Szerintem totál mindegy, hogy szülésnek hívod-e vagy másnak.

De. A császár sem békemenet. Egyet nem írt itt le neked senki, kedves kérdező, hogy az érzéstelenítés nem azt jelenti, hogy nem érzel semmit, hanem hogy nem fáj. De amúgy mindent érzel, tehát hogy vágnak, ráncigálják a hasfalad, turkál benne a doki hogy megfogja a babát, kirángatja a hasadból, tehát érzed, feszít meg minden, végig tudod hogy mit csinál, csak nem fáj. Úgyhogy ne hidd, hogy ez békemenet. Ettől függetlenül szerintem ha ennyire félsz, én is előre lebeszélném a dokival a helyedben, mivel ha 9 hónapig azon stresszelsz, hogy nehogy szülni kelljen, az jobban árthat a babának, mint egy esetleges hüvelyi szülés.

(Jegyzem meg, császárral született a kislányom, tejem volt, de sajnos szopizni nem tudott, más okból :(, és a seb több mint 6 hétig fájt, a hasam is, és heg mostanában kezd halványulni így 20 hónap után) Én is azt kívánom neked, hogy úgy szülj, ahogy szeretnél!

"Egyébként az orvostudomány fejlődik,akkor miért ne lehetne ezt kihasználni?"

Fejlődik,de én még mindig úgy tudom,hogy a császár főleg arra van,hogy legyen egy "mentőöv",ha bármilyen dolog miatt nem tud természetes úton szülni a nő...és nem azért van,mert valaki kijelenti,hogy nem akarok természetes úton.És mivel elég sok nő mondja ezt,főleg a félelem miatt,ezért ott az orvos,hogy lebeszélje és elmondja,hogy nem játék,akármennyire is fejlett már a dolog.

Ennek ellenére teljesen igaz,hogy nem attól függ az anyaság,hogy császár vagy természetes úton.Viszont azt az orvost,aki pénzért megcsinálja és amúgy semmi indok nincsen rá,na azt elítélem.A kismamát nem (de már írtam reggel),mert a félelem nagy úr.Bár még mindig jobb indok,mint 1-2 más,ami kiveri a biztosítékot nálam.

Amúgy a fórumindítónak szerintem komoly pszichés gondjai vannak a szüléstől való félelem miatt és volt már rá példa,hogy valakinél ez miatt tényleg császároztak.És csakis jóindulatból mondom,hogy menjen el pszichológushoz,mert az sokat segíthet.Lehet akkor is félni fog és tényleg császár lesz a vége,de legalább kiöntheti szakembernek a lelkét.És kitudja,lehet utána már nem fog félni.Sokat segíthet ám,tapasztalat. :) Én is úgy mentem más probléma,félelem miatt oda,hogy rajtam nem tud segíteni.De sikerült. :) Nem mondom,hogy néha nem jön elő az akkori dolog,de ezerszer jobb.

A szuperanyaságkényszert én se birom, és nagyon lecarom valójában, ki hogyan szül, meg meddig szoptat, meg jár-e a gyerek bölcsibe. Ettől még vannak kutatási eredmények, meg szakmai vélemények, meg orvosi szabályok.

De azért valahol mélyen belegondolva - és ezt ne vedd kérlek nagyon magadra - azért mégis jelez valamit, hogy ha valaki azt mondja, "fáj, szar, de a gyerekemért ki akarom bírni", és azért az is más hatást vált ki, hogy "én ezt nem akarom kibírni", lett légyen akármi is az indok..

Neked szerintem az se tett jót, hogy ott a barátnőd sérült gyereke.. Természetesen hibázhatnak orvosok, de azt valójában senki sem tudja megitélni, nemhogy egy laikus, hogyha megcsászározza, akkor lett-e volna valami.. De ilyen erővel mindenkit császározni kellene, mert hát hátha történik valami..

Egyébként gondolkozom, kit, vagy honnan mondjak neked, aki segíthet..

Értem és köszi a linkeket.

Személy szerint nekem attól áll fel a szőr a hátamon, h vannak olyan nők-lányok-anyukák, akik elvakultan csak azt tartják normálisnak, ha nem császárral szülsz. Mindegy, hogy milyen probléma miatt nem tudtál/tudsz természetes úton szülni (és itt kiemelném, h az én értékrendem szerint is az a normális, ha konkrét, kézzel fogható dolog miatt történik a császár), sajnálnak, mert így nem vagy igazi anya ...

Mindenféle személyeskedés nélkül írom, hogy nekem már az elején leesett, hogy Ancsi tényleg nem a legtökéletesebben fogalmazta meg a problémáját a természetes szülésről, tehát valami nem kerek nála. Nem arra gondolok, h hülye, vagy mentális zavarai lennének, de a későbbiekben akár lehet is, ha a 9 hónapot aggodalmak közepette tölti, mert természetes úton kell szülnie ... Egyszerűbb lett volna sztem megadni neki 1-2 nőgyógyász elérhetőségét (lehet vak vagyok, de én nem láttam, h bárki is segített volna neki ezzel kapcsolatban), mint kampányolni a természetes szülés mellett. Mondjuk te értelmes hangnemben tetted mindezt, de azért ez nem mindenkiről mondható el. Erre írtam mindazt, h nem mindegy, hogy ki-hogyan szül?! Persze, nem, de nem kéne "megtéríteni" senkit. Ez annyira az ő dolga.

Csak ne veszekedj, meg támadj, meg ne annyira fórumozzál, inkább befelé figyelj, és tényleg szakemberekkel konzultálj, akár pszichológussal, akár nőgyógyásszal.

Az viszont igaz, akárki is írta, hogy aki azt mondja neked, hogy ő 150.000-ért megcsászároz, ha akarod, az nem korrekt orvos. Ezzel nagyon-nagyon vigyázz.

Inkább olyat keress, akiben bízol valamiért. Még akkor is, ha nem nála szülnél, csak jó lenne egy beszélgetés. Merrefelé keresel egyébként?

Közünk itt azért van, mert ide kiírta valaki a dolgát a legálisan kommentelhető fórumra, ergo "közünkké" tette.

Azt meg, hogy miért káros elég sokat taglalták mostanság cikkekben, keress rá a google-ben, ha tényleg érdekel, jobban le van írva, mint én tudnám.

Nyilván más dolog az életmentés. Nem véletlenül nem választható mulatság.

A fájdalomcsillapításra, ami a mai világban a szenvedést hivatott csökkenteni, az az EDA. Nem a műtét.

[link]

[link]

Meg még nagyon-nagyon sok van fent, és szinte egyik sem támogatja mulatságként a császármetszést..

Ennek ellenére nyilván az erőltetett természetesség sem jó, attól is égnek áll a hátamon a szőr ugyanúgy, és mit azt Ancsinak is leírtam, akár egy rossz pszichés állapot is lehet valós indok a császárra. Tehát ha szükséges lesz, meg fogják császározni.

Ancsi!

Ha komolyan beszélsz a a jelenlegi orvosoddal a félelmeidről akkor neki is lépnie kell. Az egyém nem egy kismamát küldött pszichológushoz, vagy vette másként komolyan a félelmeket. Sőt vannak olyan helyek, akik kifejezetten a terhesség alatti félelmekkel foglalkoznak, (nem csak szülés, vagy még jó adag, nyugi) mert sokaknak van ilyen, még durvább is. Ez nem játék, bár szerintem se szerencsésen fogalmazol itt a fórumon, de ettől még úgy látom, ez neked probléma, netán még komolyabb is, mint itt lejön. Olyat is ismertem, akit a pszichés állapota miatt császároztak meg, mert nem mertek belemenni egy esetleges komolyabb pánikrohamba.. De ez akkor sem "normális", amit írsz. Nem a szó bántó értelmében, hanem pszicho-szomatikus, orvosi értelmében.

Én nagyon parás vagyok, pánikrohamos is. A negyedik gyerekemet fogom szülni, és a dokim alól kiment az orvosi háttér, nem fogadták vissza oda nyugdíjasan, ahol eddig volt. Lehet, én leszek az eddig egyetlen, akivel "rokonként" be fog jönni a szülésre, mert én meg attól parázok, hogy nem lesz ő ott..

Mi nem akartunk a férjemmel együtt szülést. Az első szülésem úgy alakult, de utólag nem is bántam, pedig nagyon rossz volt nekem. De a férjem olyan, akit nagyon megvisel az, ha szenvedni lát, de nem tud segíteni. Hát így a többinél se erőltettem, és nekem, nekünk jó volt így. Ezt csak azért írom, hogy a nyálas papás történetek se kötelezőek, az egy lehetőség, amivel nem kell trend szinten élni. Nekem sokkal jobb volt a bóbellás, humoros dokimmal, aki akkor volt velem kedves, elnéző amikor kellett, és akkor szólt rám hogy "Kicsilány!", amikor kellett..

A hasi műtétről meg annyit, hogy nekem már volt egy nagyobb régen a májammal. Most terhesség alatt meg elvitt a mentő, és vakbelet állapítottak meg. Előzőleg is volt már a vakbelemmel probléma, vagy gyanú, és többek között azért nem mertek műteni, mert már volt egy hasi műtétem, és féltek, hogy baj lesz, inkább vártak, hátha nem az..

Ebből az lett, hogy végül terhes lettem, és így terhesség alatt kellett megműteni, nem kis kockázattal.. A hasi műtét nem csak azért veszélyes, mert önmagában is az, hanem azért is, mert ha még kettőt kellene később vágni, azért nem baj, ha az nincs ott, aminek nem feltétlenül ott lennie.

Szerintem ne csak olyan dokit keress, aki jópénzért császároz, hanem olyat, aki komplexen foglalkozik veled, és ha kell, akkor azt teszi, amit tennie kell, akár császároz.

nem... az ott halálos betegség.

ha azt mondanám, hogy a természetes szülésbe amúgy bele szoktak halni... akkor egyetértek, ha valaki választja a császárt... de ha pl AJ azért vetette volna le a mellét, mert a szomszéd tüdőrákos, vagy melanómás volt és amúgy a családban senkinek nem volt rákja... akkor igen, ez olyan :D

Már csak egy b*zd+ -et kellett volna a végére raknod, úgy teljesebb lett volna a kép.

Jesszus!

Te nem hülye vagy,hanem nagyon éretlen és neked még egy játék babát se adnék a kezedbe..ez az az eset,amikor nem értem,hogy a gyerekválalást miért nem kötik egy pszichológiai teszthez,te azon biztos megbuknál..A másik amit nem értek,párodnak,hogy a fenébe jut eszébe egy ilyen gondolkodású nőnek gyereket csinálni??Egyébként a gyereksírástól nem félsz?Lehet nem fogod tudni,hogy mi baja,mert tudod még egy csecsemő nem tud beszélni,ez esetben mi lesz?Visszarakod majd magadba mert megijedtél..

Egyébként képzeld én természetes úton 12óra kemény vajúdással szültem meg az egészséges kislányomat.Pokoli volt..és most tudod mitől félek?Kb 1hónap múlva szülök és attól félek,nehogy túl nagy legyen és császározni keljen..inkább kérek Edat.Egyébként azt tudtad,hogy ha a 8.hónapba kiveteted magadból nem szélesedik meg úgy a csipőd és csinosabb maradsz?