Nyugdíjas élet - ügyek-bajok, tapasztalatok, praktikák (beszélgetős fórum)

A napokban megcsinálom ezt a csülöksonka szalámit:

[link]

vagy eztt a baromfi pározsit, mert csirkecombom van itthon:

[link]

Nagyon rövid videók egyszerű receptekkel, nézzetek bele.

Lehet, hogy ilyen is van, de nem minden kórházi orvosnak van magánrendelése is. Akiknek én adni akartam szakrendelésen azért, mert tényleg hálás voltam, hogy rendesen segítettek, azoknak sincs magánrendelésük. Egyik sem fogadta el. A törvényre hivatkoztak.

Ahol magánrendelésen voltam, ott kaptam számlát.

megyek gyalogolni. Erős hideg szél fúj, lehet hamar visszafordulok. Reggel meg korán indulok a szemészetre, tán az utolsó kontroll lesz és írnak szemüveget is közelre.

Messzi van, nincs kedvem, fázok.

Kis értékű ajándék adható, ami nem haladhatja meg a minimálbér (2022-ben 200.000 Ft) 5 %-át.

Ez 10 ezer forint.

Magánrendelőben nincs hálapénz.

Ott fix tarifa van.

Olvasd el a hozzászólásodat.

"Főorvos műtötte a szememet. Nem adtam semmit. Előtte többekkel beszéltem, mondták, látszik rajta nem is várja el. Én is ezt tapasztaltam."

Ezt tisztán a hálapénz adás kategóriája.

Elhiszem. De ne is gondoljuk hogy orvos, a milliós fizetése mellett értékel mondjuk 50 ezer forintot.

Főorvos műtötte a szememet. Nem adtam semmit. Előtte többekkel beszéltem, mondták, látszik rajta nem is várja el. Én is ezt tapasztaltam.

Kontroll vizsgáltom alatt bekopogott egy férfi a rendelőbe, belépett, és egy asztal mellé letett egy nagy táskát tele ajándékokkal és mondta, hálásan köszöni amit érte tettek. Gondolom beleértette az asszisztenst, a nővéreket, főorvost is, mert nem emelt ki senkit. Úgy hidd el, a főorvosnő rá se nézett, felém volt fordulva és csak úgy mondta hogy nagyon szépen köszönjük. Azt se tudta ki adta az ajándékot, de szerintem a nővérek se mert senki nem foglalkozott az úrral, csak mondta mindenki hogy köszönik.

Az a meglátásom, és régen is ez volt, hogy nem érdemes adni, nem értékelik. Főleg most hogy az egekbe emelték a fizetésüket.

Én azért járok vizsgálatra évente, hogy teszteljem hatásos-e a amit csinálok. Mikor kész a lelet, orvos is rögtön behív kis sorban állás után. Nagyon-nagyon vissza kell fogni magamat hogy ne konfrontálódjunk, mert homlok egyenest más az ajánlása mint amivel gyógyítom magamat. De bólogatok mindenre, és elfogadom az ajánlásait szóban. Egyedül a "gyógyszert" nem, de kimagyaráztam, nagyon félek a mellékhatásaitól. de tolja az okosságot rendületlenűl, és irreális mennyiségben kötelez hogy mennyi kalciumot és D vitamint szedjek.

Már ott voltam, hogy bármikor lehet spontán csonttörésem is. Egy tüsszentéstől is eltörhet a csigolyám. Félelmetes volt. Nem akarom ágyban fekve fájdalmak közt várni a halált. Az nem zavar ha hirtelen meghalok, de a szenvedéstől rettegek. Már tudom milyen.

Oda akarok kilyukadni, hogy érdemes lenne legalább egyszer megnézetni hogy állsz aztán tenni ezerrel a javulásért. Nem nagy dolog, nekem se az, csak sokáig tartott mire rájöttem a megoldásra.