Nehéz a 2 évesekkel?... (beszélgetős fórum)
tetszett ez a történet:))))
Hát az én fiam is bokán rúghatná a volt főnökömet :)))))
Öcsém volt ilyen szégyenlős,visszahúzódó.Ha jött vki hozzánk,a fotel mögé bújt.Meg mindig anyuci szoknyája..Aztán 1szép napon előjött,és jóól bokánrúgta apu főnökét:)
Szóval türelem és türelem.
Szerintem
1.sokan nem vallják be és kész,hogy ilyen a gyerekük.Mert szégyellik,vagy 1szerűen letagadják.
2.A rutinosak nem viszik el pl. bevásárolni...
Okosak:)
Amúgy anyós szokott sajnálgatni,mert állítólag tiszta apja a gyerekem...jajajaj én szegény:)
Szia Josey.
Bele olvatam a naplodba.Hát nem semmi a kislányod.Amikor olvastam pl: a kutyás hisztit totál az én kislányom jutott eszembe.Szinte ugyan ilyen hisztiket tud levágni ha valami nem ugy van ahogy ő azt elgondolja.Sok hasonloságot látok a kislányod viselkedése meg az enyém közt.És én is mindig azt mondom hogy vajon mit rontottam el?Mit kelett volna másképpen csinálnom?És sokszor gondolok arra is hogy csak az enyém ilyen.Mert ritkán látok olyan földön fetrengös,visitos,üvöltözös hisztiket mint amilyet az én kislányom tud alkotni akár utcán is.
Elég nehéz.De a naplodat olvasva nem csak én vagyok igy :)
A suttogót én is olvastam, és van a könyvben egy teszt, hát tényleg mimóza (egy kicsi részben mintababa, de jellemzően a mimózára írtak voltak igazak rá)
Érdekes egyébként, hogy már baba kora óta ilyen, egyszer meg is jegyeztem egy fórumon, hogy félni kell nehogy ráessen egy pihe:)))
Vannak jó tanácsok a könyvben is, de nem túl részletesen, ezért gondoltam, hogy talán el kéne mennünk pszichológushoz, hátha kézzel foghatóbb tanácsokat kapok.
A suttogóban olvastam azt is, hogy társaságban hagyjam, hogy az ölembe üljön amíg nem szokja meg a környezetet és tényleg bevált. Akárkihez megyünk egy jó negyedórát az ölembe ül, aztán már elbóklászik ide- oda, de többnyire olyanok közelében marad akikben bízik.
:))))
Ma a játszóterezés után mikor hazajöttünk kint volt az egyik szomszédunk. Nyáron ő festette a lakásunkat, akkor nagyon jóban voltak, mert sűrűn látta - bár a legtöbbször mikor jött a fiú mi mentünk mert ez az egész jó nagy porral stb. járt. Most arccal a fal felé fordult és úgy kúszott el azon a kis részen ahol a fiú állt :)))) Az ilyeneken már én is csak nevetek, de a játszótéri élmények sokszor elszomorítanak.
Sziasztok újra.
Az én lányom az ellenpólus:bátor,rámenős,"könyökölős".Bárkihez odamegy,a gyerekeket általában rögtön "letámadja",persze ő csak örül és játszani akar(na).Kevés,aki erre vevő,főleg a nagyobbak..
Nem tudom,melyik a jobb..
Oké,dackorszak meg ilyesmi,de akkor miért azt tanították az egyetemen,hogy az 3év körül kezdődik??
:(((((
írtam privit :)
Lehet olyan lesz, mint az apja, állítólag ő is ilyen szelíd volt kiskorában (mindaddig míg az oviban ronggyá nem változott:))) de sok gond sose volt vele :) Mesélte is, hogy a vendégeket annyira nem szerette, hogy mindig kérdezte az anyját (a vendégek előtt:)) ,hogy mikor mennek már el? :)) Persze ez még az ovis korában volt:)
Sajnos nincs. A barátnőm leköltözött az ország másik végébe, de amúgy neki nagyon kis vadóc fia van (másodiknak indul a csúszdán de elsőnek csúszik le:)) Az én fiamnál ez az egész nagy mulyaság akkor kezdődött, amikor ők itt voltak nálunk egy hétig.
Talán túl hamar feladtam a játszótéri barátkozást:)))
Nálunk is pont ez a probléma.Nem kimondottan a hisztivel van a gond,az még egyelőre elviselhető,hanem ez az állandó ellenkezés.Mindenre csak:nem,nem,nem.S ha nem az van,amit ő akar,akkor jön a malacvisitás,meg a zokogás krokodilkönnyekkel.
Mi erre a megoldás?
Sziasztok.
Nekem sincs még 2éves a kislányom (21hos) de akkora hisztiket levág hogy az hihetetlen.Földön fetrengés(utcán is),üvöltözés(jó nagy erős hangja van)csapkodás,dobálozás(ha valamit nem szabad mérgében ami a kezébe kerül azt földhöz vágja).
Néha még verekedik is csapkod engem.Probálok ugy tenni mintha nem érdekelne hátha abba hagyja de ez nem mindig jön be.Van hogy pár perc és lenyugszik de van hogy akár fél órát is tombol.
Akaratos nagyon!
Remélem idővel kinővi....