Nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő férfi a párkapcsolatban (beszélgetős fórum)

Tanulható, én pl. nem mondok semmit, de úgy megnézem, hogy eszébe nem jut senkinek még egyszer bepróbálkozni. Mondjuk nem nagyon szoktam ilyen helyzetbe kerülni.

Próbálj meg elvonatkoztatni magadtól: a bántószándék arról szól aki bántani akar és nem rólad! Igen, versenyhelyzetben a nők többsége így viselkedik.

Van pozitív érzésed, csak nem ismered fel. :)

Akkor lennél negatív, ha azt kívánnád, hogy semmi nem számít, csak jönne vissza és lépéseket is tennél érte, könyörögnél neki.

Köszi :)

Igazad van, tényleg jobban a jóra kell koncentrálni. De akkor is van valami, amitől az egyik embert respektálják, másikat nem. Van, aki visszakézből úgy odacsap (átvitt értelemben), hogy soha többet nem merik bántani, van, aki meg nem tud frappánsan visszaszólni, és akkor ő marad alul.

A legrosszabb az ilyen bántásokban, hogy nem konkrétak, alattomosak, és épp ezért nem működik, hogy a szemébe nézzek és rákérdezzek, hiszen ő nem is mondott semmit, mi bajom van...? Ilyenfajta szemétkedésre főleg a nők képesek.

Több oka is lehet, hogy így érzed:

- ha úgy érzed, hogy bántanak nézz a szemébe az illetőnek és kérdezz rá: "tényleg, így gondolod?" - rögtön szabadkozni fog

- valószínű, hogy a negatív dolgokra koncentrálsz, így azt is bántónak veszel amit nem kellene, ezt azzal lehet kivédeni, hogy tudatosan a jóra koncentrálsz. Másokat is pont így szekálnak, csak egy egészséges lelkületű emberről lepereg, vagy visszakézből kikéri magának.

- a jó hír: az önbecsülés fejleszthető!

Külön szerencséd, hogy ő nem akart gyereket, mert még abba is belementél volna. :(

A nyugtatót felejtsd el. Úgy kell élni, hogy ne legyen rá szükséged. Az idegeid nem kötélből vannak. Ha egyszer családot szeretnél, és lesz is, ne idegroncs legyél addigra.

Az ilyen ember nagyon fel tudja dobni a társaságot, könnyen, lazán társalog. Csupa jókedv, harsány nevetés. Csak éppen nem őszinte, mert nem is tud az lenni, önmagával szemben sem.

A szoba négy fala között viszont előbukkan valódi arca. Élősködőnek lehet nevezni, mert másokból meríti az energiát. Szüksége van egy neki kiszolgáltatott emberre. Pszichésen terhelt, de számító.

Sokszor olvasd vissza a naplódat és egyszer meg fogod magad kérdezni, hogy voltam képes egy ilyen embert szeretni és megtűrni.

Muszáj változnod, mert másodszor is járhatsz így és időben fel kell ismerned a személyiségzavaros embert. Nem mindegyik iszik vagy gyógyszerezik, az nem garancia.

Ne köszönd, ez természetes - egyrészt tapasztalat, másrészt a tanultak.

A gyászfolyamat akár egy évig is eltarthat, nem kell siettetni a dolgokat.

Olyan kedveseket írsz mindig :-) Köszönöm!

Van bennem minden..csak egyenlőre pozitív érzés nincs.

Tanácsra naplóírásba kezdtem. Leírtam sok dolgot,hogy kitudjanak jönni belőlem a gondolatok. Így vissza olvasva néha egy-egy részt...hát durva még nekem is! Főleg,mikor magáról a bántalmazásról olvasok vissza..szégyellem még magam előtt is hogy ilyen megtörtént velem,soha nem hittem volna.Azt gondoltam ilyen csak másokkal történhet meg.

Biztos vannak hibáim,követtem el hibát,de olyat nem,amiért ez járna..

Most minden jel arra mutat,hogy végleg eltűnt. De például az előttem 2-vel lévő barátnője telefonszámát is csak akkor törölte ki,amikor már én nyaggattam,hogy minek az neki!! Eltelt kb 3-4 hónap mire eltűnt a száma..Szóval nem lehetek benne biztos,h az enyém is nem ott van még..meg minden..

Elgondolkodtam már azon,hogy milyen témával tudna még megkeresni,de semmi nem jutott eszembe. De hát bármivel bárkit megtud találni -_-

Nekem is megfordult a fejemben,hogy ilyen állapotban,hogy akarna vállalni gyereket és mondtam is neki többször,hogy addig amíg ő gyógyszerezik,meg iszik nem is lesz!

Ezzel ellentétben engem leordibált a sárga földig ha néha bevettem egy egy szem nyugtatót...akár miatta is..

ordított velem,hogy neki nem kell olyan nő,aki drogos,meg gyógyszerfüggő...

mondta ezt ő...de milyen alapon azt soha nem értettem.

Biztosan van ilyen hajlamom én is ezt gondolom,mert másképp ezen nem mentem volna át..

De sokat segít az ittlévők véleménye és ez egyfajta szemfelnyitás is!

Ezért is kezdtem bele ebbe a fórum témába,mert a kívül állók mindig jobban látnak egy helyzetbe bele,mint az aki benne van. Józanul nem tud ítélni az "áldozat"...

Köszönöm a jókívánságod.

Garantálnám,ha találkoznál vele 2 másodperc alatt úgy a bűvkörébe kerülnél,hogy arra sem emlékeznél hol voltál előtte. Egyszerűen nem tudom megérteni a menetét hogy csinálja!!!

De férfiakat is olyan szinten levesz a lábukról,hogy hihetetlen.

Fültanuja voltam nem egyszer olyan beszélgetésnek,amikor egy másik férfival beszélgetett és alig hittem a fülemnek,mert olyan csacsogást levégeztek,mint két szerelmes tini :-O

Mindenhol,mindenkit azonnal..legyen az egy pénztáros,vagy teszem fel egy adóellenőr..meg sem fordul az illető fejében semmi rossz.

Én sem érzem magam butának,két országban is megálltam eddig a helyem minimális angol tudással munka terén és ez csak egy példa.

Így csak abban reménykedhetsz, hogy leszállt rólad.

Az, hogy most még vissza is várod, el fog múlni, ha gyorsan keresel segítséget. Család, barátok és nem zárkóznék el egy pszichológustól sem, aki segít felépíteni önmagad.

Egy nő gondoljon arra is, hogy mit kellene kiállnia a gyermekének, ha ilyen apja lenne. Amíg ilyen függő vagy és gyermektelen, át sem tudsz ilyen dolgokat gondolni, pedig a jövőben ez is bekövetkezhet.

Az ilyen emberek a gyerek előtt sem kímélik a másikat.

Vannak áldozat típusú emberek, szerintem ezzel is az a megoldás, mint más dologgal: szembe kell nézni az igazsággal, hogy igen, ilyen vagyok, de küzdeni kell azért,hogy mégse legyek áldozat. Aki nem ilyen, annak hihetetlen, hogy valaki tűr egy bántalmazó kapcsolatban, amit más esetében nem tartana normálisnak. Szerintem ilyenkor az ember azt mondja, hogy ezt nem érdemlem meg, nem teheti velem senki - még akkor is, ha az érzései mást mondanak, esetleg épp egy ilyen agymosás következtében.

Próbálj meg valami olyan tevékenységbe fogni, ami leköt, még ha esetleg először nehezedre esik is. Esetleg segíts valakinek, egyénileg vagy szervezett formában. Én egy nagy érzelmi sokk után (nem ilyenféle volt), amikor élni se nagyon volt erőm, tanítani kezdtem, és eleinte még felállni is iszonyú nehéz volt a székről becsengetéskor, nemhogy órát tartani. De kényszerítettem magam, és pár hét, hónap alatt kezdtem újra úgy érezni, hogy élek, és ezt már életnek is lehet nevezni. Ha nagyon kattog az agyad, akkor olyat csinálj, ami jól lefáraszt és nem tudsz közben meg utána gondolkodni. Ha már jobb a helyzet, akkor jó olvasmány, stb. is segít. Tudjad, hogy értékes ember vagy, és élj úgy, remélhetőleg előbb-utóbb úgy is fogod érezni. Ha le is vagy robbanva anyagilag, néha ajándékozd meg magad valami aprósággal: sütivel, egy szép zoknival, vagy valami olyan aprósággal, amire nem biztos, hogy szükséged van, de örülsz neki.

Kívánom, hogy minél előbb sikerüljön kilábalnod ebből a helyzetből!

Teljesen átvette a hatalmat felettem,most is olyan mintha nem lenne agyam..

És sajnos most is érzek függőséget iránta.Pedig egyszerűen tudom,hogy az amit ő csinál minden tekintetben rossz!!

Jól beletenyerelt a pszichédbe! :(

Nem véletlen, hogy kialakult benned a bántalmazóval szembeni függőség.

[link]

Sophie Elliott gyilkosság.

Ajánlom elolvasásra neked. Egy nárcisztikus egyetemi tanár ölte meg a volt szerelmét (diák), úgy, hogy becsengett a lány házának ajtaján, a lány édesanyja beengedte, felment a lány szobájában és leszúrta egy késsel, úgy 216-szor. Miközben a lány édesanyja a földszinten volt.

A legveszélyesebb személyiségzavar a nárcisztikus.

Én is azon igyekszem,hogy minél hamarabb túl legyek ezen,de ez kimondva könnyebb.

Sajnos igen vannak érzelmeim iránta,mert én vele ellentétben komolyban gondolkodtam és mindent elő is adott ehhez,hogy ebben a hitben éljek. Így nem volt nehéz becsapni magam.

Azért nem tudott rajtam uralkodni,mert már gondolom nem tudtam neki adni azt,amire éppen szüksége volt. Jelenleg megcsappant a kasszája és inkább külföldre menekülne. Hát az új csajnak van pénze,mivel évek óta óceánjárókon dolgozik...meg nagyvilági életet él..

és amikor még együtt voltunk és próbált mesélni róla nekem még azt,h milyen egyformák vagyunk ő is olyan mint én lelkileg..

hát akkor jól megszívta -_-

de ebben nem a pasi a hibas, mert ezeket egy normalis novel (bocsi) nem lehet megtenni. csak arra tudnek gondolni, hogy annyira akartal mar kapcsolatot, elkotelezodest, esetleg csaladot, hogy folyton szemet hunytal, es becsaptad magadat

de az pozitiv, hogy ezt felismered, pedig meg biztos szereted a pasit, akarmekkora bunyesz.