Miért sértődnek meg a kövérek, ha azt mondja nekik valaki, hogy ne egyenek annyit? (beszélgetés)

Ebben egyetértek, az emberek általában szeretnek tipizálni. Nem borotválkozott, ápolatlan! Véletlenül elhagyja valamijét, trehány! Jókedvű, cseszik a gondokra! Sok pénze van? Biztosan összecsalta! Nem dolgozik? Lusta dög! Kövér, sokat zabál!

Amúgy fórum indítója törölte magát :)

mert nem mindenki az evéstől kövér??????és amiért a soványak ha megjegyzed milyen sovány..........illem kérdése

senki nem szereti ha a hibáira világítanak rá

Persze, szeretnék fogyni:) Sőt, már teszek is érte:)

Zsemlemorzsát én sem veszek:D

Megértelek.

Volt, hogy a barátaimmal voltam étteremben és nem bírtam megenni amit rendeltem, csak kb. a felét.

Ott győzködtek, hogy de egyem már meg, mert kifizettem.

Mondtam, én nem fogom megenni, mert nem esik jól.

Te szeretnél fogyni?

Ez is ismerős - kislányként nagyon sovány voltam, szóval soket könyörögtek, ogy egyem meg ami a tányérban van. Talán velahogy átment az egész a megfelelési vagy örömszerzési vágyba, a fene tudja.

Mostanában igyekszem feltárni és megoldani ezeket a dolgaimat, elég érdekes:)

Szóval ilyenektől meg kell szabadulnom, meg attól is, hogy inkább megenni, mint kidobni, mert az pazarlás, ill. "kenyeret kidobni bűn".

Szia Sena! Bocsánat,hogy beleszólok,de nem feltétlen igaz amit leirtál. Én nem eszem sokat csak nagyon rendszertelenül. Sajna nálam ez az ami a hízáshoz vezetett és persze az,hogy iszonyatosan lassú az anyagcserém. Persze elismerem,hogy a "nehéznapok" előtti 2 napban csoki,süti és kaja is volt bőven,de az sem tonna szám. Igaz mondjuk egy ilyen kérdésen sosem sértődtem meg. Poénosan fogtam fel a helyzetet,mivel tudom,hogynem vagyok nagy evő. :)

Most fogyózom és eddig tök jól megy. Szeptember óta lassú ütemben,de haladok lefele.

Szerintem is leggyakrabban azok.

Itt is annyira nekem támadtak, mintha én ettem volna helyettük.

Köszi:)

Pl. én hallottam már olyanról, hogy valakinek gyerekkorában bele nevelték, hogy addig nem kelhet fel az asztaltól, amíg nem üres a tányérja.

És ezt már felnőttkorában is betartja, akkor is ha már jóllakotnak érzi magát, megeszik mindent.

Ez is lehet egy "zabálás" mögötti ok.

Szerintem (tapasztalat)azok sértődnek meg elsősorban, akik tehetnének a hízás ellen, de nem tesznek semmit, csak kifogásokat keresnek (nem is eszem, mégis hízom). Ilyen NINCS!!!!

Mielőtt követ vetnének rám, saját tapasztalat, ugyanis én is ilyen voltam!!!

Szeretik félreérteni a történéseket,csak azért hogy támadhassanak.

Ne foglalkozz velük.

Igen, erre a "típusra" gondoltam.

Csak az a baj ezzel a fórummal is, hogy többen egyszerűen nem akarták/tudták megérteni.

Sértésként élték meg már azt is, hogy egyáltalán fel mertem tenni egy ilyen kérdést!

Elkezdtek támadni, keresni rajtam a fogást ezért még azt is megnézték, eddig mihez szóltam hozzá, miért nincs fenn képem, stb...

Én ezen nagyon megdöbbentem, mert nem rosszindulatúan kérdeztem és mindenkinek olyan stílusban válaszoltam, amilyenben ő írt nekem.

Nem is vagy duci! Nagyon csinos vagy!

S a kérdésre is nagyon jó választ adtál: Fáj az igazság... Főleg, ha az ember tudja is, amit egyébként az orra alá dörgölnek, de tenni nem tud (pszichésen) ellene.

Helló mindenkinek!!

Nem bírom megállni,hogy ne írjak..:)

Én 28 éves koromig sovány voltam,2 fiam születése után Szó szerint kövér voltam,most már fogyózok rendületlenül,de még így is duci vagyok..

18 évesen 49 kg-osan én is csak gondolkodtam a kövér embereken,hogy "hogyan tudnak így elhízni,miért nem tesznek ellene??"Aztán mikor férjem lett,gyermekeim,és kevés időm jutott a munka mellett arra,hogy normális időben étkezzem,szakszerűen elhíztam.Este voltunk együtt a családdal,leültünk és egy jó vacsi mellett beszéltük meg a dolgainkat.No Áron születése után 94!!kg-ot mutatott a mérleg.

Jött a fogyás-hízás,fogyás-hízás.Depi,sírás,nagyon rossz volt.

De a csoki enyhítette a fájdalmat.

Lassan egy éve fogyózok,most is 78-80 körül mozog a mérleg,de már most jobban érzem magam.

És miért sértődtem meg az amúgy jogos kérdésen?

Mert szenvedtem a túlsúlyom tól amugy is.És bizony fájt az igazság...