Miért olyan nehéz munkatársakat (alkalmazottat) találni? (beszélgetős fórum)

Ó, köszi, de nem érdemem:))

Egyszerűen fogcsikorgatva tudomásul vettem, hogy aki nem dolgozik, mert még takarítónőnek sem kell, az ne cigizzen... Mert nincs is miből.

Ez van ...

én ma megyek feljelenteni ezt a céget, ahol átvágtak! azóta tanultam belőle, már van ügyfélkapum is. :)

nem mindenki tűri, hogy becsapják. én ennél önérzetesebb vagyok, igazságot akarok. még úgy is, hogy megfenyegettek! :( de nem mindenki meri ezt meglépni. én meglépem, mert tudom, hogy nekem van igazam, engem ért igazságtalanság és bízom benne, hogy a jog mellettem van, engem véd, az áldozatot. lehet még mindig naiv vagyok, de addig küzdök, amíg úgy nem érzem, hogy ők megkapták a büntetést, ami jár nekik!

nálunk is van karácsonyi ajándék, meg szülinapi, meg havi kis plusz, jatt náluk marad, a hiányt általában nem számoljuk fel (szerintem sajnos), a cukrász és a szakács is százalékot (is) kap a fizu mellé... de dolgozni nem jó. mert az elveszi az időt.

és decemberben a fizu mellé három hét szabadság! mert december elején bezárunk, és karácson yután nyitunk újra... persze a heti szabadnapo megvannak, ha bárkinek bármilyen problémája nűgja van, megoldható, mivel a családtagokis készenállnak a munkára. nem gördítünk akadályokat.

de ezt a jelentkezők, meg akik pár napja dolgoznak (aztán lelépnek) nem tudják, mert nem várják meg, h kialakuljon a jó kapcsolat. dolgozni kell, és ez nem jó.

Na látod, ha most a 30 éves szomszéd kislány 60 éves anyósa lennél (aki életében 3 évet dolgozott, igaz, mérlegképes, de még regizve sincs, mert ahhoz öt év kell, de Te nyilván regizett vagy), szóval akkor most lenne állásod egy könyvelő irodában. Így megy ez, kapcsolati tőke:((((

(Amit írtam, tényleg így van, le is döbbentem, kiscsaj havernőjének valakije készült felvenni könyvelő irodába valakit. Mondjuk pl. Te a 30 év gyakorlatoddal kenterbe vágtad volna a hölgyet, akit felvettek. Ilyenkor én is kiakadok ám, bár elvileg nem érint, mint szabadúszót, de akkor is:(((

bodadia, tudom, h vannak... én hiszek ebben. csak szorít az idő, jön a szezon, jön a baba.

és a tapasztalat sajnos az, h nem olyanok vannak többségben, mint te (vagy én).

kaptam egy ajánlatot egy önkorményzatnál, a jónál is jobb volt, már bejelentettem a családnál, h sajnos el fogom vállani :)

két hét volt a kezdésig, amikoris kiderült, h babát várok. február 8án kezdtem volna. kértem időpontot a polgármestertől, elmondtam neki, h mi a helyzet. h még kb 6hónapig lenne egy nagyon lelkes munkatársa...stb. megköszönték a példátlan őszinteséget, és írtak egy levelet, h sajnos így nem tudnak alkalmazni. én ezt megértem, nem akartam feneket csinálni a számból, nem akartam őket átverni, h nem szólok, aztán a harmadik hónapban majd szólok, és akkor nem rakhatnak ki. ez nem én vagyok.

ellenben volt nálunk konyhalány, aki úgy jött oda, h tudta, h babát vár, de gondolom kellett neki a bejelentett munka,felvettük, két hét múlva közölte, h terhes, és kiírta a doki, soha többet nem láttuk, a férjét küldözgette havonta a papírjaival... na.

Van egy ügyfelem, menő bárt üzemeltet. Az alkalmazottak be vannak jelentve, rendes fizetést kapnak, juttatást is kapnak (napi melegétel).

Születésnapra valami kis arany ékszert kapnak a tulajtól, amúgy be szokta őket évente háromszor fizetni (a 4 alkalmazott csajt) wellness hétvégére is.

Mégis a fanyalgás, a szájhúzás megy, mindegyik otthagyni készül a céget.

Jó lenne tényleg érteni az okát:(

Ebben nem értünk egyet.

Ha egy pályázatban egészen világosan le van írva, hogy mit kér a munkaadó és a kedves delikvens nem veszi a fáratdságot, hogy ennek megfelően írja meg, arra én biztosan nem pazarolnék energiát.

Hiszen azzal, hogy nem megfelelően küldte el, eleve kizárta magát.

Egyébként szerintem tudod mi a baj - bár ezt úgy mondom, hogy életemben nem voltam abban a helyzetben, tehát nem tudom megítélni, hogy akkora már a kétségbeesés, hogy mindenre lő az ember, ami mozog? Hogy a legtöbben maguk sem tudják, hogy mit szeretnének, hova jelentkeznek, csak tucatszámra küldik. Pedig nem hiszem el, hogy valaki 1000 munkára érzi magát alkalmasnak, s az valamennyi meg is felelne neki.

De, szégyen.

Ez érdekli legkevésbé a kormányt, a munkaadókat (tisztelet a kivételnek!), bárkit.

De nem szeretnék politizálni, mert tegnap óta nem cigizek, és feszült vagyok:))))))))

A pénz az úr, mindent az határoz meg.

Nem az emberi és morális értékek.

Érdekes ugye?

Szeretnék VALAKINEK a VALAKIJE lenni, vagy legalább jó ISMERŐSE.

Szeretnék KAPCSOLATI TŐKÉRE szert tenni.

Jelenlegi tapasztalatom szerint csak nekik jut állás.

VAN 30 éves könyvelői munkatapasztalatom, még a munkaügyhöz is konyítok, rutinom, erős számítógépes ismeretem

NINCS angol és német nyelvtudásom.

VAN jogsim és autóm.

VAN kiskorú gyerekem.

NINCS állásom. De nagyon FONTOS lenne.

VAN néhány munkáltató által sárba tiport önbecsülésem.

TUD VALAKI MEGOLDÁST?

ÁLLÁST KERESEK.

Ügynöki és üzletkötői állások kivételével minden megoldás érdekel.

Sajnálom a helyzetet. Én tavaly egy családi vállalkozásban (nem saját családom) dolgoztam, mint konyhalány, néha kaját kellett adagolni, kivinni, sokszor szobákat takarítani (ez egy ifj. tábor), és én mindig, bármit kellett csinálni szívesen csináltam.

Volt, hogy szombat vasárnap is, reggel 7-este 5-ig, de kiváltságosnak éreztem magam, hogy tagja lehetek a körnek.

Ápr. 1-jén kezdtem, 21-én kiderült, babát várok. Mivel egyedfüli konyhalány voltam, aggódni kezdtem. Gondolkoztam, megmondjam-e munkáltatómnak? Féltettem a babát, de a munkahelyemet is.

De elmondtam. Mert nem szeretek titkolózni.

Gratuláltak, és azt mondták, vigyázunk rád! Mivel idénymunka volt, aug. 20-án vége lett.Akkor 5. hónapban jártam.

Nagyon hiányoznak. Soha eszembe sem jutott lopni, csalni. Ha szükségem volt valamire, kértem, és kaptam, és tiszteltem a munkaadómat. Mert nem vállalt kis kockázatot. Hiszen mindketten tudtuk, pocakkal sem az elején, sem a végén nem lesz egyszerű mosogatni a 120l-es rm. acél edényeket.

Szeretnék még ilyen munkahelyet! Csak nem találok....

A fórumnyitónak üzenem, vannak becsületesek, csak nehéz megtalálni őket.

Én feladtam egy érdekes hirdetést.

A kutya sem kérdezte meg minek.

Több száz önéletrajz, még ugy is küldtem, hogy nem kerestek embert. Interju néha, igérve visszahivnak. Hivás semmi. Kérdezem, még nem döntöttek, de értesitenek. Ujra kérdezem: már betöltötték.

És nem 1 nap különbséggel. Türelmes voltam. De sehova nem kellek 49 évesen, kiskoru gyerekkel, nyelvtudás nélkül.

Aranyos vagy, köszönöm!:)

De nekem itt kell boldogulnom...

Hát igen ... És a kevésbé "egyszerűek" kezdenek bezárkózni, elmagányosodni, kivonják magukat a forgalomból, mert azt mondják, hogy ez nem az ő világuk, nem értik, mi történik körülöttük.

Értik pedig, csak alig akarják elhinni.

Egy nagy baj van.

Hogy valamiből így is meg kell élni.

A szerzetesi elmélkedés se idehazára való, a hívek meg csak hordják a mannát ...:DDD

de ez nem szégyen??? A politika felháborodik, mennyien mennek külföldre.. fiatalok... kérdem én. Miért maradjak? Erre? Másfél év után kissé tele van a tökéletesem...

30 évesen azon gondolkodom, hogy még nem lehetek terhes, mert akkor hogyan tovább? De már 30 vagyok, és még nincs gyerekem, ami meg számomra érzelmi gond! Ha most jönne a baba, én munka nélkül, párom cége éppen romokban (hozzáteszem önhibáján kívül, a pályázatok miatt) Milyen jövőkép ez számunkra?

Csak a nagy duma megy, az emberek vakítása... de ami valóban kényes és hatalmas probléma, azt nem oldják meg!

Nézd, megírjuk a szerződést (titoktartással), mi korrekt munkaadók vagyunk (bejelentés, stb, ahogy kell), ha alkalmasnak érzed rá magad, gyere :)

Csak mi Győrben vagyunk.......