Miért olyan nehéz munkatársakat (alkalmazottat) találni? (beszélgetős fórum)
caterina. dettó. nem tudok mit hozzátenni. esetleg annyit, most, h látja az egyszem pultosunk, h szarban vagyunk úgy fennhordja az orrát, h ihajj. mivel szeretnénk megtartani, felével(!) megemeltük a fizuját, mondván, h a szabadnapok mellett kicsivel több lett a ráeső takarítási rész is, meg nem tud kimenni félóránként cigizni, csak úgy óránkét egyszer. most ő diktál, mert tudja, h mi a szitu... és szomorú vagyok, mert tényleg nem brutális elvárásaink vannak. nem értem. a szüleim kivannak, apu a konyhán melózik, anyukám meg mosogat,nagyon közel a 60hoz, nem hiszem, h így tervezték.
és igen, sokszor kell akkor is mosolyogni, de legalább kedvesnek látszani, ha az ember éppen nem kívánja, de basszus azokból az emberekből élünk, akik bejönnek hozzánk enni-inni, és akármilyen furták is tudnak lenni a vendégek, az első, h ők jól érezzék magukat. és aztán h az alkalmazottak is, és sajnos az, h mi is, az utolsó sorba, kisbetűvel szerepel csak.
Abszolút megértelek.
Nagymamám szokta volt mondogatni, hogy mindig úgy beszélj és úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek, bánjanak. Igyekszem magam tartani ehhez.
Tudod néha eszembe jut a Radnóti vers: (sorry, ha nem pontosan idézem: "olya korban éltem én e Földön, amikor az ember úgy elaljasult.... "
pedig azt gondolom, akkor még lófütyit sem tudott arról, hogy mennyire igaza lesz alig több mint négyévtizeddel később.
Köszi, felmerült már, valószínű ez lesz, más megoldás nincs sajnos a munkaadó védelmére. (mert a munkavállalóéra mindig sokkal több van)
Csak már félünk idegent bevonni a kis családi üzletünkbe, de belátjuk, hogy enélkül meg nem tudunk növekedni :)
Aki a mai világban nem tudja hónapokig vagy évekig, hogy nincs bejelentve az megérdemli. Annit kellene csak tenni, hogy regisztrál a magyarország.hu-n és mindent követhet, az eü. ellátástól kezdve a bejelentettségig.
Egyébként miért is nem jelentik fel a munkavállalók azokat akik nem jelentik be őket és egyéb törvénysértéseket követnek el? Sokkal könnyebb lenne a tisztességes vállalkozók dolga is.
A meghírdetett állásokra jelentkezőket meg jó lenne ha végre némi törvényi ráhatás is védené. Mert az több mint nem fair, hogy annyit sem mondanak, köszönjük nem. Aki meg nem megfelelő pályázatot ad be annak meg meglehet írni, hogy ilyen és ilyen alaki hiba miatt kizárták a pályázatból.
Persze ezek csak egyéni elképzelések.
ok, csináljuk meg a bizniszt ;)
De mi az ami hiányipar?
Komolyan, már azon gondolkodom, hogy megyek a fenébe...külföldre... takarítani, mosogatni, mit bánom én... mert itt még mosogatólánynak sem kellek... sőt! Pultosnak sem!
Jahhh...túlképzett vagyok...ez van..
Én megértelek. Könyvelő barátnőm komplett ügyfélkörét vitte el az alkalmazottja:(
(Ezért dolgozom én csendes magányomban egyedül, még adatrögzítő sem kell.)
Ismerem az egész műsort.
Ismeretség, kapcsolatok nélkül lehetetlen bármi.
Lehet, át kellene állni a "másik oldalra"...:))
Én munkát keresek nem is kevés ideje, több szakmával. Sajnos csak azt tudom mondani hogy nem csak a munkavállalókat kell sok esetben hibáztatni. Voltam én olyan helyen hogy 3 fordulós volt a felvételi és miután mind a 3 részés sikeresen túljutottam közölték velem hogy hiába engem akartak de most mást kell felvenniük.
Másik eset kétfordulós majd mondja a munkáltató hogy felhív mindenféleképpen akkor is ha igen akkor is ha nem vártam-vártam nem tette. Tehát ennyit nem érdemel meg az a hülye aki remegve várja a telefont, hogy akkor most mi van.
Ha van gyerek azért nem kellesz ha nincs meg azért.
Ha nincs gyakorlat azért, ha van akkor azért mert esetleg többet tudsz. Én nem értek már semmit. Elment a kedvem mindentől. A legutóbbi állásinterjúra 40 ember jelentkezett és csak 6-an jutottunk tovább. Ezek szerint csak annak telefonáltak akinek sikerült pedig mondjuk az e-mail nem kerül pénzbe, csak egy GESZTUS.
sziasztok
én is a másik oldalon állok, sajnos
diplomásan már bármilyen állást vállalnék a kereskedelembe, közel 400 elküldött pályázatból közel 60 választ kaptam ebböl 10 interjú és 50 bocs de tulképzett válasz érkezett. a 10 ből 7 biztosító és pénzügyi tanácsadó volt 3 meg eladó de igen érdekes feltételekkel. nem csak a munkavállaló a hibás sajnos mindkét oldalon van ugnevezett és bocs a kifejezésért "szemét"
dolgoztam 13éves korom óta, igaz, családban, de a szüleim szerették volna, ha tudom, h honnét van a pénz...h nem a sarkon osztogatják (általában).
amúgy én is dolgoztam olyan helyen, ahol 10hónap után derült ki, h nem vagyok bejelentve...ismrősnél dolgoztam... khmmm... nem szépen váltunk el.
Sajnos a tapasztalatok alapján muszáj így gondolkodnom. Eddig én is alkalmazottként dolgoztam, tudom, milyen a megbecsülendő munkahely. A cég a férjemé, egy korábbi üzlettársa nyúlta le minden értelemben (pénz és információ), akiben 100%-ig megbízott. Ennyit arról, hogy mindenki annyit kap, amennyit ad...
Így indultunk 3 éve minusz 2millióról és mostanra ketten hoztuk fel a céget úgy, hogy fel kell vennünk valakit.(én szülni fogok mindjárt)
Családból meg is tettük, de sajnos ő nem vált be (ő az "egyszerű" embert képviselte). És most tartunk ott, hogy idegent - de kit? Nem kockáztathatunk, hogy "talán igazat mond és nem szúr hátba", és beválik. De mi van, ha nem? Akkor oda a felépített munkánk és a megélhetésünk...
jó kérdés. engem az izgat (tudom naiv voltam), hogy miért van az, hogy dolgoztam, mint állat, imádtam, amit csináltam, nem volt konfliktusom senkivel, sokszor munkaidőn kívül is csináltam, amit kellet, mert annyira lelkesedtem és szerettem csinálni, mindenki meg volt elégedve velem, mégis fizut végül nem kaptam, kiderült, nem vagyok bejelentve, és még ők voltak megsértődve, durván felháborodva, hogy egyik napról a másikra otthagytam őket, igen a szarban, mert megérdemelték, miután megtudtam, mi a dörgés- hogy csak jól kihasználnak. miért vannak ilyen munkáltatók is?! miért van az, hogy egy szimpatikus vállalkozás, jó filozófiával bíró cég így bánik egy szorgalmas, lelkes dolgozójával??
ritka az olyan kisvállalkozás, mint a tiétek. ez némileg visszaadja a hitemet a kkv-kben, de egyébként én még egyszer nem megyek ilyen helyre az is tuti, csak akkor ha saját cégem, vállalkozásom lesz.
egyébként válaszolva neked: nincs kitartás, szorgalom, alázatosság, toleráns viselkedés, ellenben mindent most és azonnal ide, nulla munkával pénzt keresni bezzeg jó lenne. emiatt kicsit szorgalmaznám is az önkéntes munka bevezetését a sulikban, mert a szülők annyira buborékban nevelik a gyerekeiket, hogy fájdalmas, nem tudják, mi a pénz és a munka értéke.
Nem nagyzoltam soha az egészségügyi - szociális diplomámmal, egyszerűen csak van, de azt viszont elértem.
2 hónapja nincs munkám itt a nagy fővárosban, teljesen természetesnek gondolom, hogy még takarítónői munkát is elvállalok, csak legyen miből élnem.
Önéletrajz, motivációs levél ( ! ), minden, ahogy kell.
Még annyi válasz se jön, hogy elolvastam, köszi, helló..
Ha pizzériába telefonálok, konyhalányi ( ! ) munkára, megkérdezi: hány éves vagyok, mondom, 45.
Azt mondja: TÚÚL ÖREG! - és leteszi a telefont köszönés nélkül.
Kicsit bántott, de azt gondolom, hogy ha valaki még arra sem veszi a fáradtságot, hogy egyáltalán meggyőződjön arról, hogy egy 45 éves is lehet nem csak becsületes, de energikus is, az megérdemli, hogy meglopják, becsapják, ott hagyják a szarban.
Én is "elfogyasztottam" egy jó pár alkalmazottat! (ők meg az én idegrendszeremet próbálták)
Pedig nem kértem sokat...dolgozni kellett volna vagy legalábbis imitálni a munkakedvet.
Sokszor azért fizettem hogy az ajtó előtt cigizgettek.Sajnos nincsenek jó tapasztalataim.
Úgy vagyok vele ha valamit nem tudok önerőmből megvalósítani akkor inkább hagyom.
nekünk sms-ben írtak, h idézem:
érdekelne az állás
most erre mit mondjak?
egyetértek, és mert a másik oldalon is vagyok némileg, értem is a felvetésed. igazad van. bár a saját tapasztalatom szerint ez a probléma inkább nagyobb cégekre jellemző. 10ből egy ír vissza, általában automatikus választ.
nem tudom, miben gyökerezik ez a probléma. budapesten lakom, bár nem fővárosi vagyok, és a kis cég, amiről szó van, nem is itteni. én eddig még hittem a vidéki levegőben :)
a másik meg, h nagyobb cégeknél tényleg megvan az, h pályáztatnak a semmire, mert előre megvan a jelölt. ugyanez igaz az önkormámyzati, vagy általában a közszféra állásaira. de mi egy kis vállalkozás vagyunk. nem egy multicég. ez persze eőny is, meg hát sok tekintetben hátrány is. dolgoztam munltinál is...
amúgy most babát várok, és max egy hónapig tudom még helyettesíteni a felszolgálót... grafikus vagyok :) de beszippantott a családi biznisz.
Szia Birgi!
Csak a sajat peldambol tudok kiindulni probalom megerteni a "masik felet"). Lehet, hogy a Te jelentkezoid (legalabbis a pincerek, pultosok), nem profik, es csak kenyszerbol vallaljak a munkat. En is voltam igy, kulfoldi karrierem elejen, nem volt mas, csak a vendeglatas vagy gyar, mindkettot gyuloltem. Szerencsere most mar "szakmaban" dolgozom, irodai munkat. Nyilvan az etterembol azonnal leleptem, amint akadt jobb ajanlat; bar nem ilyen csunya modon, mint amit Te emlitesz :( a volt fonokom megertette, bekesen valtunk el, maga is mondta, hogy nem nekem valo ez a munka, amilyen torekeny vagyok :)
Amit nem ertek, hogy miert van erre szukseg azagyaorszagban; a szakacsokat meg vegkepp nem ertem. Ha pedig nem a fenti helyzet van nalatok, akkor sajnos passzolom a kerdest. Primitivek, ez van :( Es tenyleg nincs jobb otletem (pedig csunya dolog), mint elcsabitani a jo munkaerot a konkurenciatol...
Magamnak sem tudok választ adni:)
Talán, mert, esetleg, nem vagyunk azért annyira egyszerűen gondolkodók!:)
(Az egyik oldal azt mondja: "büdös a meló, csak a lóvé kell neki", a másik meg: "a nyolcadik bőrt is lenyúzná rólam, éhbérért, és mellette megaláz"..)
További ajánlott fórumok:
- Jó pasit találni nehéz - jó nőt, még nehezebb.....!
- 30 évesen, intelligens férfira vágyni álomvilág lenne? Miért nehéz ennek a korosztálynak társra találnia?
- Mit tegyek, ha a munkatársaimat, vagyis a tényleg hétköznapi embereket nehezen viselem, a témáik zavarnak inkább? (Tv, híradó, pletyka, stb)
- Miért olyan nehéz pasit találni 30 év fölött?
- Miért ilyen nehéz állást találni 8 általánossal?
- Van egy nárcisztikus tulajdonságú munkatársam. Nehéz vele. Hogyan kellene viszonyulnom hozzá?