Miért nem akarok második gyereket? (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Miért nem akarok második gyereket?
Igen,sajnos nálunk ez van.Ahhoz nem kis erőfeszítéseket kell tenni,áldozatokat hozni,hogy nálunk átlagon felül keressen az ember.
Én pl fiatalon szerettem volna megszülni a gyerekeimet,nem 40 évesen.Az elsővel így is lett.De hamar rá kellett jönnünk,hogy nem egyszerű,pláne,hogy magunknak kellett kikaparni a gesztenyét,senki nem tett a seggünk alá semmit.
Nem volt sok választásom ha előbbre akartunk jutni,mint dolgozni.És hiába szerettem volna a többi gyerekem is fiatalon szülni,és akkor csak rájuk fordítani minden energiámat,nem volt rá reális esélyem.Így mire a harmadik is meglett,már 35 is elmúltam.Nagy a korkülönbség az első és a középső között,pedig nem így szerettem volna.
De tudatosan próbáltuk építeni az életünket.Nem egyszerű gyerek mellett dolgozni,tanulni,és nem mondanám,hogy nem sínylette meg.Akkor szerencsémre volt nagymama a közelben aki segített,de azért nem volt könnyű,mert Ő is aktív dolgozó volt akkor még.A férjem alig volt otthon(most sincs),mert a karrierjét építgette,és tanult.De mi így láttuk jónak,mert egyikünknek "többre" kellett vinni ahhoz,hogy jobban tudjunk élni.Most látok rá reális esélyt,ha lejár a gyesem,hogy be tudjam fejezni az iskoláimat amiket szerettem volna már régebben.Ugyanis amikor dolgoztam 12 órában,nem tudtam megoldani,mert a munkahelyen nem biztosított rá időt,meg ott volt a gyerek.Amikor meg végre megszületett a középső,akkor úgy gondoltuk,most egy darabig csak babázok,csak a család.A legnagyobbam még a mai napig is emlegeti(17 éves múlt),hogy Ő mennyit sírt utánam anno,hogy mennyire jó úgy hazajönni suliból,hogy otthon vagyok,rendezett meleg otthon meleg étel várja,hogy van rájuk időm és energiám.A férjemnek is igénye ez.De kezdetekkor nem volt így sajnos.
Viszont azzal tisztába vagyok,hogy nekem már nem lesz karrierem,örülök,ha átlagos bérrel átlagos munkát kapok majd valamikor.És nem azért mert hülye lennék,hanem mert így láttuk jónak,biztosítottnak a gyerekek életét,hogy családban nőhessenek fel,és ne legyenek mindig lepasszolva,húzva-vonva a kicsik is ahogy a nagy volt.
Különbözőek vagyunk. VAn akit ez tesz boldoggá, van akit valami más. Én imádok itthon lenni, immár a harmadik gyerekkel és én szeretnék még egyet (csak a férjem nem) Néha én is bezártnak éreztem magam. De találtam megoldást. Egyetemre jártam, nyelvvizsgát csináltam, tanítottam, baba-mama klubot szerveztem. Ez nekem elég volt.
Van akinek ez nem elég, mint neked sem. Nincs ezzel semmi baj. Egy gyerek csak akkor lehet boldog ha a szülei is kiegyensúlyozottak. Ne legyen lelkiismeretfurdalásod, hogy neked így jó. Bár szerintem két gyerekkel könyebb (nem az első évben), mint eggyel.
Én egyke vagyok. Boldog gyerekkorom volt így is és nem lettem elkényeztetett anyámasszonykatonája.
Csak így tovább és ne törődj másokkal! Ami neked jó, abból a gyereked is csak profitálhat (ésszerű keretek között :) )
Aztán lehet néhány év múlva még meggondolod magad. Láttam már rá nem egy példát :)
És ismét a dolgok alfájához értünk, mint minden fórumon: megalázóan alacsonyak a munkabérek. Ebből kín tanulni, kín férretenni, kín beruházni...
A nyugatiak könnyen mondják a tutit 10x ennyiből...
Ez így igaz, ha visszaolvasol, nálam is olvashatsz ilyet...
De mi mást lehet tenni??
Ma ahhoz teljesíteni kell, hogy valami reményed legyen. És ez nem leányálom senkinek, én azt nem mondtam, hogy ez nem fáj... A nagylányomnak nem lett semmi baja, pedig vele jöttem haza hajnalban az egyetemről, a fiam már jobban megsínylette...
Van aki a dinnyeföldet kapálja a gyerek mellett, és termeszti a finom, lédús gyümölcsöt, van aki meg a gép előtt dolgozik... itt nem ez a kérdés... a kérdés az, hogy inkább előre mozduljunk, mint hátra...
Egyébként az építész diplomámhoz egy ingatlanközvetítő-értékbecslő tanfolyamot csináltam a tavasszal (kedvezménnyel) 60ezer forintért... Nem volt valami nagy szám, de legalább valami plusz és nem mínusz...
Egyébként ez a beszélgetés itt nem a felsőokatás problémáiról akar szólni, hanem a cikk "elbutulós" megjegyzésétől indult...
Az OKJ-sek ára évi 150.000-300.000 Ft között mozog. Most néztem meg. Na ezt azért nem lehet fagyipénzből összeszedni.
Azt azért tapasztalatból is elmondhatom, hogy a gyerek mellett tanulni esetemben másoddiplomázni sem egy leányálom. Aki tanul az ideges, feszült időhiányban van, esetenként más fontos tevékenységet nem tud ellátni. Félre ne érts szerintem is fontos a tanulás, de nem minden áron és nem biztos hogy az annyira jó a családnak. Csak el kell olvasni néhány olyan anyuka bejegyzéseit, akik épp vizsgára készülnek.
Ha valaki igazán akar, megtalálja a módját.
Ott kezdődik a dolog, hogy ha valaki érettségiig valamelyest tisztességgel tanult, akkor már csak azáltal is be tud kerülni államilag finanszírozott képzésekre... Lehet, hogy nem a legmenőbb manager szakra, de tanulni azért tud...
De ha nem ilyen szinten gondolkozunk... OKJ-st már lehet pár 10ezer forinttól végezni. Én a legutóbbira szó szerint a fagyipénzből, újságkihordásból raktam össze a pénzt, a gyerek meg lógott a hátamon...
Aztán az angol könyv meg a szótár itt van a polcomon, odáig elmenni meg nem kerül semmibe...
Nem járok fodrászhoz, kozmetikushoz, szaunába, nem autózok, nincs TV-nk, stb... sokaknak máris meglenne a tanfolyamra való...
Egyébként meg ha valaki tényleg akar, érdemes bemenni az önkormányzathoz, sokszor tudnak segíteni kedvezménnyel, részletfizetéssel..
A férjem meg este-éjszaka jár szakmára a 3 gyerek, meg napi óra munka mellett...
Szóval kifogást könnyű keresni...
Persze nyilván nem árt egy olyan család, aki hasonlóan gondolkodik, mert ha nem hogy nem segítenek, de még csesztetnek is a kínlódás közben... úgy tényleg nehéz.. pláne lelkileg.
Tudod Bettike, itt nem arról van szó, hogy mindenki deriváljon-integráljon a baba mellett, csak arról, hogy legyen egy olyan tevékenysége, ami kicsit kiszakítja a sz.os pelenkák közül, és fegyelmezi a testet, lelket... Lehet ez egy kör futás, varrás, gasztronómia, gyógynövények, vagy egy napilap politikai rovatának a böngészése...
Az, hogy ez egyre többeknek "papír" megszerzését is jelenti, csak jó, mert az önbizalma nem megy a béka s.-e alá az embernek, és egy munkáltató is látja, hogy jé, ez a mutter azért nem csak punnyadt az X. év alatt...
Leírtam már előbb, hogy mi alapján.
Aki több gyereket nevelt fel (3-4-5) nem volt ideje karriert építeni, ezáltal a fizetése, majd a nyugdíj alapja is kisebb lett.
Akinek nem volt gyereke, vagy csak 1, nyilván többet tudott törődni a munkájával, az előrejutásával, így több pénzt keresett, tehát a nyugdíja is több lett. Viszont: kik fizetik most a nyugdíj járulékot?
Az akkor felnevelt gyerekek.
És kiknek fizetnek többet?
Akik nem, vagy csak kevesebb gyereket neveltek fel.
Tehát: aki felnevelt 3-4-5 gyereket, most kevesebb a nyugdíja, mint annak, aki egyet sem, vagy csak egyet.
Ilyen világos.
11éves koromig éltünk tanyán.Nem volt villany hanem sparhet,petróleum lámpa,fúrott kút,spaijz.Akumlátorról néha fekete fehér kis tv.Este lavorban fürödtünk és a wc az udvar végén volt,éjszaka volt ez izgalmas:D
Mégis jó érzéssel gondolok rá nem vagyok allergiás,ismerem a természetet és meg tudom becsülni a kényelmet,és nem vagyok finnyás ha csirkét kell vágni:)
"Csak internet legyen :-D"
:-))))))))
Na ezek nálunk sincsenek max 1mozi 1évben,de utazgatni nem járunk,jó lenne de hát...
A kaja nálunk is mikor hogy..A gyereknek próbálok változatosabban főzni.
Pedig biztos tök romantikus lehet :-DDDD
Na ez tényleg vicc volt, ha szépen meg van csinálva a tanya és van összkomfort, nekem nincs kifogásom ellene. Csak internet legyen :-D
Ez az ami egyénfüggő. Hiszen szines bőr
társaink ennél kevesebbel is beérikl, valami csak akad enni, valahogy majd csak lesz. Én kajában vagyok szerény, vizet iszunk max, cigi, pia nincsen, gyógyszer se, szóval itt már erősen szűrök; moziba nem járunk mert egy tévéfilmet sincs idegem végig nézni :-D, egyéb szenvedélyem sincs, úgyhogy ezzel sokat meg lehet takaritani :-) Én pl. utazásról nem tudok lemondani tehát ez az amire mindig valahogy szoritunk.
hát igazából a telóm nem mi fizetjük,a net ami plusz.Igaz ezt is le lehetne mondani,de akkor már tényleg nem lenne az embernek szórakozása,ennyi kell:))
Értem mire gondolsz.
Mivel régen ezek nem voltak, így nem is volt érdekes... ha meg van, nyilván kell.. vagy legalábbis van egy rangsor, hogy mi kell/kéne...
Nyilván lehet élni egy tanyán gyertyával világítva is, a kérdés, hogy ki akar..