Miért nem akarok második gyereket? (beszélgetős fórum)

Nem a nyomásnak engednék.

Néha azon gondolkodok, mi lenne, ha esetleg örökbe fogadnánk egy második lurkót...

Egyébként meg mindkét oldalt ismerem. Van olyan barátném, aki 30, majd 36 évesen szült. És olyan egészségügyi dolgokat kellett kiállni, és mindezt kétszer, ami nem mindennapi. Mégis végigcsinálta, mert úgy érezte csak két gyerekkel teljes az életük.

És van az ellentéte, ahol simán megtehetnék, de nekik kényelmes az egy gyerek, örülnek,hogy túl vannak rajta. Nem vágynak másra.

Szóval ez nagyon egyénfüggő.

Ezt nem én találtam ki. Épp ma reggel hallottam a tévében, mert arról volt szó, hogy miért nem engedélyezik még mindig, hogy a második-vagy harmadik gyerek nemét esetleg megválaszthassa a szülő. ez egy kutatás volt. De nyilván mindennek az alapja az, hogy fogy a népesség, egyre kevesebb a gyerek és ezt valahogy orvosolni kéne.

Azt gondolom, hogy a lombikosok, és egyáltalán azok, akik nem könnyen esnek teherbe, vagy komplikált, netán egészségügyileg kockázatos számukra a terhesség, nem tartoznak abba a kategóriába - nálam - mint akik csak spontán dilemmáznak, hogy legyen második, vagy ne legyen második.

Ez két külön dolog!

Tesó, az kell!

Czeizel is megmondta, hogy az egykéket egy csomó pszichés betegség is fenyegeti. Hajlamosabbak a depresszióra, nehezen választanak párt, másképpen szocializálódnak.

Vannak jó tesók és rossz tesók, de jó, ha az ember nem marad egyedül,mikor már szülei sem lesznek.

Én imádom, hogy két fiam van. És a lejobb érzés,mikor látom őket együtt játszani. Nekem a család, az így család,hogy négyen vagyunk.

Nem:)

Pont utánad írtam le nagyjából ugyanezt.

Az Ő tapasztalataik csak azért mások, mert nem egymás után döntöttek arról, hogy két gyerek legyen.

Ha pedig 10 évet várnék, 45 évesen szülni? (Hát elég vicces lenne.)

És amilyen szerencsés vagyok, most hozzászól valaki, aki 45 évesen szült és még meg is bántom:)

Valahol egyetértek a cikk írójával de pár kommentel már nem igazán.

Jelenleg én is úgy gondolom hogy nem szeretnék több gyereket, de nekem nem volt választásom egyből 2 jött, mert ikreim lettek. Nekünk nem tervezett gyereknek indult úgymond ugye becsúszott. Mikor kiderült hogy 2en vannak, nem csak a meglepődéstől kaptunk sokkot. Osztottunk szoroztunk. Páromnak jó munkahelye volt, nekem is. úgy voltunk vele hogy oké lesz mert kifogunk jönni, stb-stb elég lesz a pénz. 5 hónapos terhes voltam mikor páromat létszámleépítés miatt kirúgták. Innentől lejtő. Mégsem panaszkodok a pénz miatt. Igaz lehetne több is, de én próbálok visszamenni dolgozni, hogy ahogy írtátok becsülettel felneveljem őket. Most már kezd jobb lenni a helyzet bevételek terén de adósság van bőven.

A másik fele hogy nekem 2 gyerek mellett is jut időm magamra, apára és nem a gyerek sínyli meg. De megértem a cikkírót, mert mindenki más, minden élethelyzet más, mindenki igénye más.

Én elhiszem hogy a mostani nyugdíjasok anno feltudtak 600 gyerek nevelni tisztességesen meg szuperek voltak, de ezt próbálnák meg most. A nagymamám mondta nekem hogy ő nem biztos hogy bírta volna a helyemben. Próbálnák meg most. A sokgyerekesekre meg.. ismerek olyat akinek sok van. Nagynényéméknek 7 van és sosem siránkoztak a pénz miatt. Mindig okosan intézték a pénzügyeiket és soha nem hallottam tőlük hogy panaszkodtak volna a kapott pénzre.

A kétségem megvan. Igaz, nem olyan régen szültem, hiszen 15 hónapja.

Amiért gondolkodnom kell:

35 éves vagyok, sokáig azért nem gondolkodhatok.

Igazából mindenkinek a véleményét elolvasom. Kíváncsi lennék arra, volt e bennetek kétség az első gyerek után? Mitől változott ez meg bármely irányban?

Környezetemben nincs több gyerekes, illetve csak olyan, akinek ikrei vannak, illetve olyan, akinek 10 év van a 2 gyerek között, illetve olyan, akinek nincs gyereke.

(Az Ő tapasztalataikat hiába hallgatnám meg.)

Hát kedves Hölgyeim, teljesen gyomorfordító amivé fajult ez a csekély kérdés, "Miért nem értik meg az emberek, hogy nem szeretnék még egy gyermeket?"

elolvasva a cikket, én is igazat adok az írójának. Még igen kevés idő telt el a kisfia megszületése óta és abban is igaza van, hogy ha nem teremti meg a munkahelyén magának a biztos helyet, könnyen lecserélik. Ha nem képzi magát folyamatosan, nem ad a külsejére hátrányos helyzetbe kerül. A mai világban a fiataloknak nagyon meg kell harcolni minden forintért, az egészség megőrzése sem utolsó szempont, mert ha 67 év a nyugdíjkorhatár, nem mindegy, hogy azt hogyan éli meg a mai fiatal.

Én nem várom el a kommunizmusban élő emberektől, hogy ezt megértsék, de azt nevetségesnek tartom, hogy pont ők lázadoznak és oktatnak minket mai fiatalokat, hogy hogyan kell élni.

Nekik megvolt a lehetőségük a biztos munkahelyre, ahol az évek elteltével arányosan emelték a fizetésüket, volt lehetőségük céges nyaralásokra, kikapcsolódásra, lakáshitel esetében 2-4% volt a kamat amit a hitel törlesztésének végéig nem emeltek, vásárolhattak bútort szintén alacsony kamatozású hitelre. Ha gyermekeik voltak családi kedvezménnyel elmehettek táborba, ingyenes volt az oktatás és még jobb helyeken ingyen étkezhettek a gyerekek.

A gyes évei után szívesen látták viszont a munkahelyen, és nem utolsó sorban a nők 50-55 évesen elmehettek nyugdíjba, vagy előnyugdíjba.

Ezután jött a rendszerváltás és azóta is ők a kedvezményezettek, a családosoktól még az adócsökkentő támogatásokat is megvonják, fizetni kell a tanszerekért, könyvekért.

Ilyen stresszel teli élettel ami nekünk fiataloknak adatott meg örülnünk kell, ha egyáltalán látni fogjuk az unokáinkat, de sok barátom már halott, pedig 11-15 év közötti gyermeke van.

Ezeket a gyermekeket ki kárpótolja, kedves felháborodott pénzéhes nyugdíjas?

Ma a citomail levelezőből ahogyan kiléptem bukkantam rá egy cikkre, hogy Magyarország vezeti a koraszülés és kis súllyal született gyermekek statisztikáját Európában. Ön szerint kedves nyugdíjas, normális az, hogy egy fiatal anyukának ilyen korán kell megszülessen a gyermeke, mert nem szeretné elveszíteni a munkahelyét, vagy azért stresszel, hogy miből neveli fel, mert az a pénz amit adnak sajnos megalázó alamizsna. szégyen és gyalázat, hogy a gyes összege a mindenkori legkisebb nyugdíj 80%-a. Ezek szerint egy gyermek nem ér annyit mint egy nyugdíjas.

Megérdemli Magyarország, hogy ne is szülessenek gyermekek. A mi nyugdíjunkról annyit, hogy hiába is fizetjük a járulékot, maguk kiélvezik, de mi már nem fogjuk, mert nekünk "életfogytig" dolgozni kell majd.

Bocsánat, ha kiborultam a végére, de sajnos ez az igazság.

Hát nem nagyon tudom ezt elképzelni.

Pl.: képzelj el egy nyugdíjas anyát, akinek nyugdíja 180.000,-Ft (van ilyen) Na már most ő, hogy ezt a nyugdíjat megalapozó fizetése legye ezért tanult, dolgozott, felelősséget vállalt a munkájáért. Két saját gyereket nevelt fel (legyen kettő, mert azért még mindig az az átlag).

Akkor most ő kapjon kevesebb nyugdíjat, hogy a szomszédjában élő asszony, aki 4-et szült többet kaphasson? Vagy hogyan gondolod?

Zárójelben hozzátenném, hogy a gyerekei nyelvet beszélő, jól kereső gyermekek. Ezért vállalt csak kettőt, hogy a végzettségüket a kezükbe adhassa. A szomszédasszonyé pedig egytől egyig munkanélküli vagy segédmunkás.

Akkor? Ki tesz többet a nyugdíjalapba?

Ezt nem lehetne igazságosan eldönteni soha és bizony joggal háborodnának fel az 1-2 gyerekes szülők...

.... és bár semmi bajom a romákkal, de bizony ők ezen az alapon baromi hamar elérnék a nyugdíjplafont.....

Aki 4-et vállal, az a saját örömére, saját felfogásából vállalja. Ezért senki ne várjon vállveregetést... pénzt meg pláne...

:)

Én ezzel nem T.Ilit akartam bántani! Hiszen nem ő készítette a kimutatást, csak írt valami érdekeset.

Minek mennék én a Dunának??? Itt van a Tisza tőlem 200 méterre :DDDDDDDDDDDDDDDDDD

Hali Gabi!!!

Ezek után mehetünk együtt is a Dunának:):)

(Hozom a szüleimet is, mert én is, apum is és anyum is egyke.)

De szerintem amúgy ez csak statisztika. (Bár én is hallottam erről.)

Ehhez hasonlóak általában a "brit tudósok" által tett megállapítások.

A lényeg az életfelfogásunkban van. A tieddel meg minden rendben!!!

Ki ezt vállalja, ki azt. De, hogy a majdani nyugdíjamat az általam felnevelt gyerekek száma határozza meg, az teljesen nevetséges. Aki 1-et szül (teljesen mindegy, hogy milyen megfontolásból - anyagi vagy erkölcsi stb), az attól még jogosult lehet a fizetése utáni nyugdíjra.

Hiszen úgy is felfoghatom, hogy aki 4-8 évet vagy még többet van gyesen azt azok alatt az évek alatt azok az emberek tartották el, akik dolgoztak.

Mindenki szüljön annyit, amennyit tisztességesen fel tud nevelni és amennyit a józan esze megenged...

Köszi! Ez a hír nagyon kellett :S

Én is egyke vagyok, olyannyira, hogy a lányomat is egyedül nevelem, aki sokáig marad egyke!

Sem a terhességem alatt, sem azóta nem jutott eszembe ilyesmi, pedig voltak gondjaim, nem is kicsik....

Ez kb akkora nagy baromság, mint az, hogy a zöld szeműek csalfák!!!!!!!!!!

Sziasztok!

Tetszik a cikked, gratulálok.

Nekünk is van egy kisfiúnk aki lassan 1 éves lesz, és már kezdik a kérdéseket:"mikor jön a kis tesó?"

És én hiába mondom, hogy nem biztos, hogy lesz kis tesó, nem hiszik el, vagy nem foglalkoznak a válasszal.

Mindenesetre 2-3 év múlva vissza térünk a témára a férjemmel, és majd akkor kiderül.