Miért nem akarok második gyereket? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Miért nem akarok második gyereket?
nagggggyon jók az ilyen anyósok!!!
Csak ha majd rá lesznek szorulva az unokák segítségére, akkor is így állnak hozzá?
Nem olvastam el a hozzászólásokat, de szerintem mindenkinek magánügye, hány gyermeket szeretne.
Nekem most két hetes a kisebbik, és szeretnénk még egy harmadikat.
Persze nem könnyű éveken keresztül a nap 24 órájában anyaként helyt állni, de el sem tudnám képzelni, hogy csak egy gyermekem legyen. Nekem van testvérem, és ezért is többek között, mert tudom, milyen jó. A párom meg egyke, nincs testvére, és ő ezt nagyon sajnálja, ezért is gondolja azt, hogy egy gyereknek kell testvér.
Fárasztó, de mégis azt mondom: nincs a gyermeknél csodálatosabb... És már duplán élvezhetem...
:D Én is megkaptam, hogy aki kettőt szül az marha :D Nem baj, én mindíg is marha akartam lenni :D
A héten tett célzást arra, hogy rá ne számítsak ha segítség kell...nem kértem, és nem is fogom :D
Aztán szerintem megszületik a pici, és félreteszi az elveit.:)
Igen,sajnos ez van.De szerintem akinek az az élete legfőbb vágya,hogy anya,többszörösen anya lehessen,azt nem tartja vissza a karrierépítés,hogy ez elúszik.Habár a mostani anyagias világban sajnos tényleg nem mindegy,hogy mennyit tudunk össze kaparni.
Egyébként nem értem azokat az embereket,pláne nőket,akik még azokat képesek lenézni,akik becsülettel felneveltek több gyereket.Aki így gondolkozik nem fordult még meg a fejében,hogy ő miért van ezen a világon?Vagy az ilyeneket nem anya szülte?Nem kapott szeretet gondoskodást..stb,amihez az anyjának fel kellett adnia a munkáját legalább egy időre?
Mindenki eldöntheti szerintem,hogy hogyan szeretne élni,de azért legyünk már kicsit reálisabbak!Nehogy már többet érhessen egy karrier vagy bármilyen anyagi dolog az élet értékénél!
Miért akadsz ki?
Mert igaz???
Talán próbáld meg értelmezni a leírtakat!
Ha nem megy sajnálom,arról nem én tehetek.
Ezek szerin akinek négy gyereke van, az négyszer annyi nyugdíjat kell, hogy kapjon?
Te, és mi van akkor ha az én egy gyerekem keres 1 milliót havonta, a te négyed pedig négyen együtt 500 ezret. Akkor a te nyugdíjadat végül is az én gyerekem fizeti. Ha db-db alapon menne, akkor már igazságosabb lenne nyugdíjjárulék alapján....
Nem??? Bár kíváncsi lennék ki követné nyomon... hi-hi
Ez hülyeség.... hiszen akár úgy is felfoghatnánk...
akinek nincs gyereke, nincs aki segítse, akinek négy van, annak akár négy helyen is adnak enni....
"Akinek nincs gyereke, több pénzt tud keresni, tehát jobban él. Aki több gyerek mellett dolgozik nincs annyi ideje karriert építeni, így a nyugdíja is alacsonyabb. Sajnos ma ezt nem veszik sehol figyelembe.
Aki úgy gondolkozik, hogy csak egyet akar, mit gondol, ki fogja majd megtermelni az ő akkori nyugdíját?
A pénz nem az aszfalton terem. "
Nekem még egy gyerekem sincs,de ha ilyeneket olvasok lazán kiakadok :-O :)
Nagyon egyetértek veled. Régen (az "átkosban") sem volt könnyű, mert ugye aki gyesen volt, az mindig lemaradt a fizetésben. Akkor még voltak munkahelyek, de nagyon nagy különbségek voltak, és ez sajnos látszik a nyugdíjamon is, pedig nekem 4 gyerekem adózik becsülettel.
Akinek mondjuk egy van, (az is külföldre megy ki az itthon elvégzett egyetem után) vagy egy sincs, annak lehet az én nyugdíjam duplája. Hogy is van ez??
A mai viszonyok között pedig még nehezebb munka szempontjából, de mégis a jövő nyugdíját a most felnövő gyerekeknek kell majd kitermelni.
Miért is az,magyarázd el légyszíves!
Teljesen egyértelmű,hogy amikor egy nő gyereket szül,kiesik a munkából.Ha többet vállal,és sok évre esik ki,nagy esélye van arra,hogy soha nem építhet olyan karriert,mint egy gyermektelen.Következésképp nem kereshet annyit.Sok munkáltatót elriaszt a gyerekes anyuka mint munkaerőt.Megbízhatatlannak tartják,mert bármikor probléma lehet a gyerekekkel,ami teljesen normális jelenség,de ilyen országban élünk sajnos.Undorító,de így van.Tulajdonképpen az anyák diszkriminálva vannak a munkaerő piacon,mert a család a gyerekek a legfontosabbak(normális esetben).És még amikor nyugdíjba mennek,akkor sem kárpótolják Őket sehogy,pedig neki mondjuk 4 gyerek teszi le a nyugdíj alapját,amíg másnak egy,vagy egy sem.Hol és miért igazságos ez?!
Nekem is van egy kis fiam.És én is azt mondom hogy nem szeretnék másodikat.
Jelen pillanatban nem.
Elég hamar jött a baba én is fiatal voltam,vagyok még hozzá de imádom.Már három éves.
De sajnos anyagi okok miatt szüleimmel élünk.
Szeretnénk saját házat de ehhez idő kell.
Ha lesz ház akkor lesz hitel is ami mellett nem hiszem hogy három évet bevállalhatok havi 40ezer forinttal az államtól.
Én nagy családban nőttem fel.
Sajnos elég sok harc van mai napig köztünk,4lány.
Páromék ketten vannak de ők se minta testvérek.
Két nagyobb nővérem gyerekeik is állandóan ölik egymást és veszekszenek.
Szerintem ritkák a jó testvérek.
De persze akiknek megadatik azok nagyon boldogok.
De én jelen állás szerint nem szeretnék.De még van időm hogy változtassak.
De sok ok szól ellene.
Én pontosan ugyanígy érzetem amikor megszületett a kislányom.Eltelt pár év,a lányom nagyobb lett,és újból elkezdtem vágyni egy babára.Majd megszületett a kisfiam,hét év van a gyerekeim között.
Én azt vallom hogy soha ne mondd hogy soha.Vágyhatsz még újabb gyermekre.
Viszont én is egyke vagyok,és anyukám ugyanígy érzett a születésem után mint te,és nem is lett testvérem.Én ezt is tejesen el tudom fogadni.
"Akinek nincs gyereke, több pénzt tud keresni, tehát jobban él. "
Ez mekkora baromság, már bocs...
Nem vagyok hideg-rideg(szerintem.
Én akarok második gyereket is(már alig várom)!
De attól, hogy mások "szakértenek" az életemhez kiver a víz.
Mindenki el tudja dönteni, hogy mit szeretne.Aki nem, az tanácsot kér.
Tehát aki nem kér az döntött.Lehet, hogy rosszul, de ez csak később fog kiderülni(vagy soha)
Így gondolom.
Nagyon egy cipőben járunk.
Nekem négy gyermekem van, már felnőttek, és nagyon jó testvérek szerencsére.
Csak egyet fájlalok:
a nyugdíjnál miért nem veszik figyelembe azt, hogy ki hány gyereket nevelt fel?
Végülis ezek a gyerekek keresik meg a mai nyugdíjakat. Nem?
Akinek nincs gyereke, több pénzt tud keresni, tehát jobban él. Aki több gyerek mellett dolgozik nincs annyi ideje karriert építeni, így a nyugdíja is alacsonyabb. Sajnos ma ezt nem veszik sehol figyelembe.
Aki úgy gondolkozik, hogy csak egyet akar, mit gondol, ki fogja majd megtermelni az ő akkori nyugdíját?
A pénz nem az aszfalton terem.
Na, egy kicsit felhúztam most magam.
Amikor mi vártuk a 4. gyerekünket anyósom bevágta a hisztit, egy hónapig nem szólt hozzánk, pedig soha nem kértük, hogy vigyázzon rájuk.
Öregségére ez a 4. gyerek segített neki a legtöbbet.
Na erről ennyit.
Lehet, hogy kifogás, de joga van hozzá és szerintem a mai világban csak felelősséggel és teljes-bizonyossággal/érzésekkel szabad csak több gyermekbe "belevágni". Attól még később, amikor érettebb lesz egy második gyermekre, még meggondolhatja magát. Ezen igazán nem múlik a dolog.
A szülőkkel való élésen szerintem manapság a legtöbben átesnek, de úgy a normális, ha a fiatalok külön költöznek - persze egyre ritkábban tudnak.
A gyakori válásokkal, kapcsolatok egykettőre felrúgásával teljesen egyetértek. Túl hamar feladják, talán mert nem szeretik egymást eléggé.
A gyermek(ek)nél is - tök mindegy, hogy egy, vagy több van - az a leglényegesebb, hogy mennyi szeretetet adunk nekik.
Pont attól szép a világ, hogy mások vagyunk.
A kakis pelenkák közti elbutuláshoz ugyan írtam ugyan már hozzászólást. (Nem másokat akartam megbántani, mint inkább a saját szakmámhoz kapcsolódóan írtam.)
Pálcát lehet ugyan törni felettünk, hogy mi sportolást gyerek nélkül is tesszük, de nem hinném, hogy a gyerekük kárára.
Mások vagyunk és másképpen élünk.
Mi szeretünk némi szabadidőt és teret adni a másiknak. Ez nekem a zumba, a férjemnek a foci.
Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a másikunk pl. sétál 1 órácskát a kisfiunkkal, esetleg játszik vele...stb.
Mióta megszületett a kisfiunk, voltunk 2-szer moziban, egyszer színházban és egyszer esküvőn. Van, aki szerint ez sok 15 hónap alatt és van, aki szerint nem.
Mi úgy érezzük, ilyenkor feltöltődünk és higgadtabban, többszörös energiával megyünk neki a következő heteknek.
Nem láncoljuk egymáshoz a másikat.
Igaz, nem szoktunk veszekedni, ordítozni sem.
Szoktunk együtt járni játszóházba, kalandparkba...
itt együtt mozgunk.
Fontos szerintünk is a család, de szerintünk az a normális, ha minden tagjának lehetnek önálló, saját pillanatai, gondolatai.
A családunk ereje nem csak az együtt töltött idő mennyiségében, mint inkább a minőségében nyilvánul meg.
:) Én későn születtem, a bátyám húsz éves volt akkor. Van testvérem, de mégsincs, mert nem együtt nőttünk fel.Szeretjük egymást, de vele is erről beszéltünk egyszer, hogy igazából ez köztünk nem olyan szoros testvéri kapcsolat, mintha egyidősek lennénk. Lényegében mire én már nagyobbacska lettem, neki családja lett.A lányaival sokkal szorosabbnak érzem a kapcsolatot, mint vele, mert velük többé kevésbé egyidős vagyok. De ez sem testvéri viszony. Nekem nagyon hiányzott volna egy velem egykorú testvér, és többek között ez volt az oka, hogy mindíg is két gyerkőcöt szerettem volna.
De nem vagyunk egyformák, amiatt senki ne vállaljon egy gyereket sem, mert ezzel nyaggatják. Kívülről könnyű okosnak lenni, de ez nem olyan dolog, hogy más eldöntheti, mert nem ő fog szembesülni a következményekkel.