Miért nem akarok gyereket? (beszélgetés)

Ugyan mar :))! Minden anyanak a sajat gyereke a legszebb, legcsinaosabb, legokosabb. Punk-tum :).

De jobb szeretem, ha nem nekem kell ezeket a csodagyerekek szuleit igazolnom ezekrol a megallapitasiakrol :).

Egy biztos, sajnos evvel pont ellenkezojet erik el azoknal, akik nem akarnak gyereket, vagy tetovaznak, hogy akarnak-e. Bennem legalabbis pont megerositest lelt, hogy a vilagert sem vallalok gyereket :)

Nyugi, nekem megcsak terhesseg sem kell a csikokhoz, vannak... a koverseg miatt. Igy erre nem hivatkozhatom :)).

De valo igaz, hogy van akinek lesznek, van aki szerencses es nem lesznek, ez a gyerekvalalassal jar. Akinek a kulseje fontosabb, az ne vallaljon gyereket - en igy gondolom.

:)), nem, nem, vigasztal. :)) de nem problema, mar nem vagyok ilyen kozegben :)

A telefonom új, de valahogy nem érzek késztetést a képek mutogatására.

Vagy élőben viszem a gyereket, ha meg nem viszem, minek mutogassam a képét. Általában akkor olyan helyre megyek, ahol csak zavarna...meg nem is Ő a téma:)

Az a furi, hogy fényképalbummal rohangálnak az anyukák.

Nekem nincs ilyen. Néha sajnálom, hogy nem tudom mutogatni:)

A gúnyolódás tárgya itt sokkal inkább a magát észre nem vevő szülő, mint a szent kisded.

A "nem szeretem a gyereket" mondatra még ki is nyílik némely anyatigrisek zsebében a karom :P Mert "minden gyerek aranyos" (és amúgy is egy szörnyeteg, aki nem így gondolja).

Akármilyen finoman fogalmaz az ember, benne van: nem érdekel a gyereked. MIIII, AZ ÉN GYEREKEM???!! VÁÁÁÁÁ!!!

Tudod, aki nem veszi észre, hogy untatja a másikat, azt baromira nem fogja érteni, hogy miért. Akinek meg szülés után maradt egy kis agya, azt az első érdeklődéstelen pillantás után elteszi a sorozatot.

Eléggé sajnálatos, hogy így gúnyolodtok a gyerekeken.

Mindenkinek a sajátja a legszebb, bár én visszanézve a fiamat megállaőítom, hogy biza sárga volt és picike, de akkor is az enyém. Most már csudahuncut okos, gyönyörű, ügyes gyermek, de nekem eszembe sem jut másoknak mutogatni.

Javaslat: ha valaki családi albumot mutogat gyerekről, meg kell mondani(udvariasan, szépen is finoman), hogy ne haragudjon, de te nem szereted a gyerekeket és nem érdekel. Ha megsértődik, megsértődik. Legalább nem "zaklat" többet a gyereke képeivel.

Egyébként, ha így látjátok a gyernekáldást. hogy rosszullét és úristen, nő a hasatok, akkor tényleg ne vállaljatok soha gyereket, mert ha az ember babát vár, akkor pont lecarja, hogy ő nehezen viseli, a lényeg, hogy a babája egészséges legyen és szépen fejlődjön. nem a saját testével foglalkozik.

Nekem gyümölcsnapot kellett tartanom terhesen és persze nőtt a fenekem és a combom. Na és???

Most diétázom és majd újra jól fogok kinézni.

Szia Judy!

A hányinger valóban gyakori jelenség, bár én ezt is "megúsztam".

A tej az majd a szülés után fog folyni a melleidből, de akkor az lesz a legkisebb gondod:)

Nem mondom, hogy ez okozott örömet, de a kisbabám kárpótolt ezért a "kis apróságért".

A terhesség 9 hónapja alatt teljesen fel tudsz készülni az anyaságra, minden megváltozik benned, olyanok is ezt mondják, akik nem akartak kisbabát.

Teljesen természetes, hogy most így gondolod.

Az emberek többsége nem azért szül, mert alig várja, hogy folyjon a tej a melléből:))

S hogy kinek milyen a gyermekével otthon töltött idő, főleg csak akkor tudja meg, ha már kipróbálta ;)

Elfogadom, hogy nem vágysz rá.

"De helyes!......a sál, amit kötöttél neki!"

gonosz vagyok :DDD

Bocs,de nekem meg az furcsa,amit te irtál!Én biztosan nem érezném magam jól,ha reggelente hányingerem van, és elkezdene nőni a hasam. Azt sem birnám elviselni, ha a melleimből folyna a tej pl.... sajnálom,ez van!

Neked ez okoz örömöt, másnak más....

:DDDD

Én is így vagyok vele, az enyémeket kiteszem az asztalomra, ha valaki megdicséri, örülök, mint majom a banánnak, de nem várom el senkitől:)

Egyet értünk, a terhesség nem betegség, és töredékében válik "veszélyessé". Ezek tények.

Az meg az én agyam szüleménye, hogy ekkor is szar :P

A csíkokon meg nem veszünk össze. Csak úgy követte egyik gondolatod a másikat, hogy én meg összemostalak azokkal, akik terhesség=hízás amitől csíkos lesz a valagam gondolat sort követik. Sorry, rossz rögződés volt.

Sosem mondtam, hogy nincsenek veszélyeztetett terhesek. De most beszéljünk inkáb általánosságban. Nem én találtam ki, de igaz, hogy a terhesség nem betegség.

De ha szőrszálat akarsz hasogatni, igen, egy kanál víztől is meg lehet fulladni...

NEM KEVERTEM ÖSSZE a terhességi csíkokat a hízással. Olvasd el még egyszer a hsz-omat.

Épp Te írtad, hogy már a növekedéstől is lehetnek csíkjaink, nem is kell hozzá terhesnek lennünk.

Sajnálom, hogy Veled ez történt.

Mert hiszek abban, hogy ami passzol, az osszejon magatol is. Ha a pasimmal nekunk olyanok a genjeink, hogy abbol elsore osszejon egy magzat es azt ki is tudom hordani, lesz gyerek.

Petricsesze es mesterseges kozbenjaras nekem nem kell.

Mert ami nem megy magatol, nem kell eroltetni.

Ahhoz képest, hogy nincs "terhességi nyavalya", valaki sok-sok hosszú hónapot tölthet rabságban, mert veszélyeztetett terhes. Vagy cukor beteg lesz :P Attól hogy nem beszélünk róla, még léteznek.

A hízást meg a csíkokat ne keverjük össze. A csíkok ellen gyakorlatilag semmit nem lehet tenni, ha rossz az ember bőre. Elég sok bajom van a bőrömmel, és a legrosszabb, hogy szépészeti beavatkozásokra sem alkalmas. Tiniként mikor sokat nyúltam csíkok lettek a combomon. Nem sok, és most már szinte nem látszik, de lett. Ha esetleg felvágnak, bálnányi kezelhetetlen heg fog nőni rám. Valakinek az ilyesmi bagatell. Nyilván annak, akinek ilyesmire esélye sincs.

Egyetértek Veled.

Csak ne írjunk már olyanokat, hogy "terhességi nyavalyák", meg hogy "elromlik a testünk".

Tény, hogy az esetleges csíkokat jobban a gének befolyásolják, de csak az hízik el, aki nem akar tenni ellene.(Nyilván szintén a genetika miatt kinek könnyebb, kinek nehezebb.)

Ha ez vígasztal, amíg gyermektelen voltam, en sem voltam kíváncsi másnak a "csibéjéről" szóló élménybeszámolókra.

Szerintem ez nem baj.

Ebben tökéletesen egyetértek:)

De én éveket írtam, nem pillanatokat. Talán rosszul fogalmaztam, mert még mindig ott a gyermekkor.

Talán úgy lehetne írni, hogy amikor már bekerültünk a mókuskerékbe, akkor ezek az évek megszépítik az életünket. Vagy valami ilyesmi:)

(Pl. soha nem lesz olyan szép nyaram, max. 2 hét.)