Miért hiányzik ha mindenem megvan? (beszélgetés)
Ezért kell ma is nekünk jól kialakítani azokat a szokásokat, kis alkalmainkat, amire már a következő generációk mondják azt majd visszamenve az időben, hogy jaj, ez milyen jó és emlékezetes volt, milyen jól is csinálták ezt az öregeink!
Akkoriban még kb minden lehetséges volt, addig gyerekként én pl azt hittem, hogy bármi lehetek, bármikor, mert még annyi időm van. Ha valami rossz is történt velem, mindig azzal 'vígasztaltam' magam, hogy nem baj, mert bőven van időm mindent helyrehozni, mindent újrakezdeni. Van időm az álamimra, és ha úgy alakul új álmokra is. Aztán felnőve már az ember jobban átlátja azt, hogy mire van kapacitása, realitása és minek nem; mi az ami még 'belefér' a következő 20-30-40 évbe és mi nem...
Az idő megszépítheti a régi emlékeket.
Igen lehetséges, most hogy mondod van benne igazság.
Aki a múltban él, az hamar megöregszik.
Fiatalok ülnek egymás mellett és mindegyik a telefonját nyomja.
Az emberi kapcsolatok változtak meg....
A nagy hajtásban valahogy elmaradt a szerető figyelem és odafordulás. Hogy a másik érdekel!
Senki nem ér rá, vagy már nem jut rá ereje!
Maradt a mindennapi logisztika és annak megszervezése.
Ez nem jó... - de nagyon nehezen átléphető.
Kár!
Szerintem...
Azért hiányzik, mert az a mintád, az az otthonos érzés, még akkor is, ha nem volt idilli, teljesen normális.
Az hiányzik szerintem, hogy akkor kevesebb volt rajtad a felelősség és gyerek tudtál lenni.
Természetes,hogy néha visszarévedünk a múltba.Azt viszont ne hagyd hogy ellopja a mádat.
Légy büszke arra amit elértél:)
A nosztalgia nem mindig arról szól, hogy a múlt jobb volt, hanem arról, hogy egyszeri volt.
A siker és a nosztalgia nem zárják ki egymást. Valaki lehet boldogabb, sikeresebb és kiegyensúlyozottabb felnőttként, mégis hiányozhat neki a gyermekkora vagy a régi ünnepek. Nem azért, mert vissza szeretne menni, hanem mert vannak dolgok, amelyeket már nem lehet újra átélni: a gyermeki nézőpontot, a gondtalanság egy részét, vagy azokat az embereket, akik akkor még mellette voltak.
Tudod a múlt megszépíthet dolgokat, szerencsére az agyunk, nem videóként működik, a szép emlékek előtörnek, a rosszat törölni tudjuk, vagy halványítani, ha rendben van a lelkünk.
Talán az elveszett vágyaid hiányoznak. Mert beteljesült a kiemelkedés, jólét, nincs hová ábrándozni. Ráébredtél, hogy hiába van meg minden, nem lett másabb az öröm, és bánat sem.
Mert te is változol?
Mert látod a rég volt világ anomáliáit?
nagyon szépen megfogalmaztad szerintem a régmúlt nosztalgikus világát, mert én is sokat töröm a fejemet ilyesmin.
nekem ez piros pontot ér.
Lehet hogy nem pontosan értettem, azért bocsánat. Tehát akkor az érzésed is változott, ami természetes.
Pl. a szerelem átalakul szeretetté.
Szerintem nem értetted amit mondani akartam ezzel. A változás része oké, de nem feltétlen kellene így éreznem ha a múlt sokszor elég sötét is volt...
Azt szoktuk mondani, hogy az élet egy folyamatos változás. Semmi nem olyan, mint régen volt.
Pl. Régen kaszával aratták a búzát, ma kombájnok csinálják. Kézzel dagasztották a kenyeret, de jöttek az autómata kenyér sütők. Sorba álltunk tantusszal telefonálni, ma majdnem mindenkinek okos telefonja van.
Postai levélben tetted volna fel ezt a kérdést pár embernek, ma itt olvasunk ezeren, és ezren.
Folytassam?
Sziasztok, mostanában eléggé elfog a nosztalgia érzése, mindig a régi karácsonyok a gyermekkor vagy esetleg tényleg csak a régi jó pillanatok jutnak eszembe. Szegényen éltünk és attól függetlenül hogy nekem sikerült kitörni (segítek nekik ahogy csak tudok) de valahogy itthon hiába megvan minden mégse érzem magam valahogy otthon, egyszerűen se a karácsonyok se a mindennapok nem olyanok mint otthon régen voltak. Normális ez hogy ennyire hiányzik? Otthon sokszor veszekedtek anyámék, szóval az a nagy családi idill nem volt meg mindig. De mégis más volt mint ez a nyílászárós, radiátoros, és kényelmesebb lét. Remélem értitek mire mondom ezeket.
További ajánlott fórumok: