Miért fontos a nokedli? (beszélgetés)

Ugye :)

Pedig hogy mondtad, hogy "ugye" ... :)

No semmi baj :)

Gondolod, hogy a főzésről szól?

Elolvastad a kezdő hsz-t?

Pontosan nem tudom, de nem volt még 70 éves.

A férjem csak 56 volt. Őt a hasi erek érszűkülete miatt műtötték, a műtét utáni éjszaka végzetes szívroham, koszorúér-szűkület miatt...

Igazad van, én is átéltem kamasz lányként, amikor a szüleim elváltak... de már akkor is azt mondtam, inkább úgy, mint hogy minden nap a feszkó...

Másrészt a 16 éves lányt rávenni, hogy tanuljon meg főzni: az akkori erkölcs még nem engedte meg, hogy más egyébről is szóljanak...

és ugye ez a fórum is elsősorban a főzésről szól, nem pedig a házasság megtartásának sokrétű rejtelmeiről

Tudod, hogy egy házasság 15 év után valójában milyen okból ér véget, azt csak igazából a férj, feleség tudja. Vagy még az is lehet, hogy egészen biztosan ők sem tudják az okát, csak azt érzik, hogy tovább nem megy. És teljesen más dolog, hogy indokként mit mondanak a kívül állóknak.

És ismét csak más dolog, hogy ezt egyik, másik fél hogyan éli meg. Meglehet, hogy édesanyád örök életében önmagát fogja hibáztatni. Soha nem tudni.

Na lányok, ezt nem fogjátok elhinni.

A fiam a boltban találkozott a szomszéd kissráccal, aki a tésztáknál bajban volt, mert nem tudta, milyet kér az anyja az adott ételhez.

Ezt a fiam is úgy mesélte, hogy nem tudott segíteni neki. Még az étel neve se jutott eszébe. Hús, talán darált hús? hagyma, valami... mondom, ez így bármi lehet, nem tudom.

Eltelt mémi idő, iderohan: eszembe jutott! Pörkölt!!! :D

No mondom én, hogy nem szeretjük... :D

Bocs, de egy ételrecept kérése nem azonos azzal, amikor többször belém rúgnak, s utána nem teszem nyilvánossá az életet megkönnyítő egészségügyi eljárást.

Amúgy örülök, hogy jól szórakozol itt (is).

Igen, mert azért az még sem minden: jó asszony, jó feleség, jó anya, ezek mind-mind egy-egy külön feladat.

De lehet, hogy egy nő minden területen tökéletesen helytáll, és a férj mégis pár év után tovább áll. Egyáltalán nem biztos, hogy az édesanyád volt az oka, a férjek-apák leginkább a másikat okolják, ha kilépnek a kapcsolatból, eszükbe sem jut bevallani, hogy ők éheztek meg a fiatal pipi-húsra.

Ugyan már! Lehet kapni kész pizza tésztát, fagyasztva. Hazaviszik, megpakolják ezzel-azzal, sütőbe bedug, és kész a vacsi.

Vagy éppen megveszik a kész mártásokat, megfőzik a tésztát, makarónit, amit akarnak, és ismét csak kész a vacsi... ma már nem gond, percek alatt, minden nehézség nélkül terülj asztalkámat varázsolni! :))

A fiam még tinédzserként azt mondta, tanítsam meg főzni, hátha olyan lányt vesz majd el, aki nem tud.

Kicsit sertepertélt mellettem, de elég hamar felhagyott vele. Az a lány, aki majd egyszer a menyem lesz, fogja tudni, hogy nyugodtan felhívhat segítségért, nem kell restellnie. :D

Vagy együtt járnak pizzázni. :D

Azért is írtam, hogy "én még úgy tanultam..." nem vagyunk egy évjárat, akkoriban már 16 éves korára egy lánynak tudnia kellett mindent, amit a sütésről-főzésről tudni lehetett, anélkül eszébe sem juthatott, hogy férfire nézzen...

Változnak az idők, ma már rengeteg meki, meg az üzletekben a kész és félkész kaják, senki nem esik kétségbe, ha az asszonyka nem tud főzni. :))

ÁÁ, ezt nem hiszem :D

Próbáljak konyhafőnök lenni, ha nem vagyok elég édes-kedves-egyetlen :))

Mi még úgy tanultuk:

A férfit nemcsak megfogni, megtartani is tudni kell. Az egy dolog, hogy ki mivel fogja meg magának, de megtartani csak a hasán keresztül lehet. :))

Mondjuk ez igaz, a fizikába nem gondoltam bele. :D

(Hullámos... én még az egy szeletet is eldarabolgatom, rémes, mennyire nem eszem. Ha magam főzök, a húst jó sok zöldség közé eldugom, akkor úgy megeszem.)

Én is fodros nagykockát szoktam venni, de lelkifurdalás nélkül ráütöm a tojást is, mert azt is jobban felveszi. Nem tálalok Gordon Ramsaynek... :D

Valószínű igazad van.

Mondjuk én leginkább a fodros kocka tésztát vásárolom, nálam bevált gulyáshoz, zöldség leveshez, még ha nagyon akarom, akkor krumplis tésztához is. De a diós, mákos, sajtos tésztákhoz használni már szerintem a konyhaművészet megcsúfolása lenne!

Ugye :)

Szerintem több okból is más az ízük. Mondjuk egy sült krumplinál más formában máshogy sül át. A külső, sült rétegnek más az íze, mint a belsejének, és más geometriánál más arányba kerül a kettő. De mondjuk egy szendvics is sokkal finomabb, ha nagyon vékony sonkaszeleteket teszünk bele hullámosan, mintha vastagabb, lapos formában használjuk. Az azért van, mert előbbinél nagyobb a felülete, így jobban "befedi" a nyelvet, nagyobb felületen érezzük az ízét. Plusz a nyelvünktől a vékony szelet egyből át tud melegedni, ami hatására még jobban kiengedi az ízét. Míg egy vastag szelet tovább megőrzi hűvösségét. A tésztánál még az is számít, ahogy fodraiba, üregeibe felveszi a szószt, és formától függően máshogy adja le a szájban. Szerintem ilyen apróságokon múlik :)