Mi foglalkoztat téged mostanában? (beszélgetés)

Pontosan.

Tisztán előttem van az a kép ,mikor nem voltam jól(akut stresszreakció, deprimált állapot).

Hiába "néztem"ki jól ,de a húgom gyerekei szinte menekültek tőlem.

Érthető módon.

Meggyógyultam(kezelve a gyökérok),akkor elhatároztam hogy soha , senkinek nem fogok megfelelni ,mert az az elvárás.

Csak és kizárólag a saját jólétemet teszem első helyre.

Ja és a kor.

Az csak egy kicseszett szám,én is hagyhatnàm el magam ,mert hát már nem vagyok húszéves és jaj itt fáj ,ott fáj.

Fog is ,ha hagyom.

Nekem az való, ami örömet okoz. Ennyi. Megöregedtem. Senki kedvéért nem fogom vissza magam, mert szerinte valami nem való.😉

Nincs rám hatással, úgy értem senki nem húzhat le szavakkal. Ezt a 16.-osban is leírtam. Csak barátnőt sajnálom hogy ilyen fafejű. Inkább lepusztul majd panaszkodik hogy "sajnos ez a korral jár", de nem emelné fel a seggét a kanapéról.

Legyél csak te is lüke és bolondos, egyetértek veled! Be ne gubózzunk már azért mert valakinek nem tetszik hogy jól érezzük magunkat!😀

Ugyan már,mi és ki dönti el ,hogy mi való?

Én "kimondaniisborzasztó",de hatvan éves lennék.

Ugyanolyan lüke , bolondos hülyegyerek vagyok ,mint voltam.És ez így jó!

Egyszerűen nem kell foglalkozni ilyennel.

"Meggyőződéseid meghatározzák életed minőségét!" (Andrew Matthews)

Barátnőd meggyőződésének is meglett az eredménye, a tiednek és az enyémnek is megvan. (A citromos vizet én is iszom, és mást is teszek bele.)

Elárulom, az én barátnőm gondolkodása is eléggé eltér az enyémtől, ez újabban addig fajult már, hogy egyre több gúnyos kritikával illet. E mellett az életmódbeli különbségek is egyre jobban megmutatkoznak közöttünk. Ö egyre lejjebb, én pedig feljebb. Mióta megmosolyog mert szerinte nem való egy 71 évesnek amit én művelek, kezdem lazítani vele a kapcsolatot mert fáj nekem a viselkedése. Eléggé sajnálom. De el kell foganom hogy mindenki a saját útját járni, segíteni pedig csak azon lehet aki kéri.

De jó ezt olvasni! Végre valaki, aki nem csak sodródik, hanem kézbe veszi az irányítást. Szerintem a 'szokatlan célok' viszik előre a világot, ezek adnak igazi motivációt.

Én is pont ilyen szemléletű vagyok, és nekem is a szabadság meg a saját céljaim elérése volt az indíték, amiért a hagyományos keretek mellé kerestem valami mást, valami különlegesebbet.

Mi lenne az a 'szokatlan cél', ami most a leginkább lázba hoz, ha nem lennének korlátok?

Szia! Jaj, nagyon sajnálom, szörnyű érzés, amikor az ember úgy érzi, elborítják a hullámok és egyik betegségből esik a másikba. Sajnos ismerős a helyzet, sokszor a stressz és a kimerültség az, ami így kinyitja az ajtót a bajoknak.

Szerinted nálad ez inkább a fizikai kimerültség miatt van, vagy inkább a lelki stressz hozza magával ezeket a hullámokat?

Szia! Teljesen megértelek, az álláskeresés ma az egyik legidegőrlőbb folyamat tud lenni. Sokszor nem is a munka hiánya a baj, hanem az a bizonytalanság, amíg az ember nem találja meg a helyét.

Te egyébként konkrét területen keresgélsz, vagy most inkább az a cél, hogy minél előbb legyen egy fix kapaszkodód?

...és még.

Mikor viszi már el a felajánlott "összkomfortos" kutyaházat a helyi menhely.

Mi foglalkoztat?

A rohadt kevés idő.

Most szembesültem vele ,hogy az életem lassan elfolyik.

Nagyon sok tervem/tervünk van még.

Próbálom a kis "falkámat "(férj ,kutyus)rendezni,ápolni,szeretgetni.

Ja ,és várom a tavaszt😁

Ezek elég hosszútávú elképzelések lennének a jelen gazdasági környezetben, mikor napról, napra minden változik.

Javaslom bontsd le negyedévekre és több kimenetellel számolj!

Ha túljutottál már a gyászon, talán meg kéne próbálkozni egy újabb partnerkapcsolattal.

Ha sikerül olyasvalakit találni, akinek van több gyereke is, - akkor te is egyből nagycsaládos leszel. :-)