Mi árt jobban a gyereknek? Az ordibálás vagy egy-egy pofon? (beszélgetős fórum)

Én is pont ezt akartam javasolni :O))) Ezt most egyszerre gondoltuk :O)

Szóval valóban az a gond, hogy az emberek egyre kevésbé mernek hinni a megérzéseikre, pedig az mutatja, hogy mi az igazi.

Kockzatos először, de amikor elkezd működni, utána tisztul a világ, mármint magunknak.

Na mindegy. Az olvasmányra írtam is az elején, hogy nem biztos, hogy ebben jó tanácsot tudok mondani, de a megérzéseimre hallgatva, most ez jött ki. Lehet, hogy az első egy-két alakalom után jobban átérezném és mást mondanék.

Nem egészen értek veled egyet de ne bántsuk egymást,ez a topik nem az ember személyiségéről szól.

A mai világunk pont nem az a világ amikor az ember a megérzéseire hallgathat és nem kell másoknak megfelelnie.Ha te igy élsz és működik hát örülj neki:))

Tudod ebben az-az érdekes hogy ha a Harry Potter lenne kötelező tuti,h nem érdekelné:))

Valahogy én azt vettem észre a kötelező mindig az amit nem akarnak megcsinálni,gondolom pont azért mert ezt meg kéne.Én ismerek olyan iskolát ahol feldobtak 3 könyvet kötelezőnek és a gyerek választhat melyiket olvassa.Tök jó.Választási lehetőséget kinálnak neki ami szerintem már jobban motiválja.

Ez a te nagy bajod Zsula, hogy azonnal általánosítassz.

Folyamatosan mellélőssz velem kapcsolatban és gondolom az életben is csinálasz ilyet emberekkel. Felejtsd el az előítéleteidet, mert nem jól működnek.

Az én tipusomat egyáltalán nem ismered, ezt már a sokadik feltételezésed bizonyítja.

Ne engem próbálj meg belőni, ha nem azt mondom, amit gondolsz.

Az olyan meberek, mint én, boldogok és szeretik őket. Úgyhogy ezentúl kösd ehhez, közelebb leszel az igazsághoz.

Viszont te azonnal megpróbálod lehúzni a másikat, ha mást mond, mint ami neked tetszik.

Nem kell mindenkinek megfelelni. Ha te így éled az életedet, akkor sok feszültséged lehet.

Nekem nincs, mert az érzéseimre hallgatok és nemet mondok, ha nem olyan dologról van szó, aminek látom értelmét.

Hogy a kötelező olvasményt mindenképpen el kellene olvasni? Nem így gondolom. Élek nélküle is és ahogy mondtam, jobban, mint akik mindent megtettek, amit elvártak tőlük.

Halgass a megérzéseidre, ahelyett, hogy teljesíted, amit úgy érzed, hogy elvárnak tőled. Boldogabb leszel.

Persze a te dolgod, csak egy tanács. :O)

Jó belátom ebben tényleg igazad van.

Csak tudod én már annyi mindenben előre látok amit te viszont még nem tapasztaltál és néha bepörgök azokra amiket írsz.De végülis ha visszagondolok én is igy gondoltam mindaddig mig nem lett gyerekem:))Mert utána ezek az elméletek már részben nem tudják követni a gyakorlatot.

Én nem gondolom,h harapós lennék azért mert megmondom a véleményemet csak neked nem tetszik.

Örülj neki ha az életed abból ál amihez kedved van.Majd nem lesz igy ha családod lesz.Akkor nem csak a gyerekedhez hanem feleségedhez,tanárokhoz vagy ovónökhöz is alkalmazkodnod kell.Neked főleg és akkor majd nem azt fogod csinálni ami neked tetszik.

Vagy talán megmondod a tanárnőnek ezt a könyvet azért nem olvasta el a gyerekem mert nem látta értelmét?Ismerem ezt a te féle embertipust akik nem tudnak belenyugodni,h a dolgok nem mindig ugy történnek ahogyan ök szeretnék,nem tudnak alkalmazkodni és most,h előveszem ezen ismerőseimet.Tényleg.Mindegyik egyedül él.

Ráadásul azt írtad, hogy én agressziót említettem.

Erőszakot írtam. Erőszakolni, hogy elolvassa.

Más, mint az egresszió.

Nem az a baj, hanem az, hogy ha nem olyat mondok, ami tetszene, akkor azonnal lehúzod.

Ha érdekel a véleményem szívesen elmondom, de ha egyből azt kapom utána, hogy "hát látszik, hogy nem nevelsz gyereket", akkor mit mondjak? Jaj de kedves vagy?

Nem kell azonnal elitélni, lehet, hogy jót mondok. Ki tudja.

:O))

Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy az elsős tanító nénimet eltanácsolták a pályáról, annyira durva volt a gyerekekkel. Mégis, alig vártam, hogy megtanuljak olvasni és azóta is mindig van könyv a kezemben.

Volt motiváció.

Hát ez olyan téma, amit tényleg mindenki másképpen csinál. Szerintem 10 anya 10 féleképpen tenné.

Engem nem erőltettek, mégis megtanultam olvasni és csak azokat olvastam el, amik lekötöttek.

És picit többre vittem, mint a kitünő tanulók. :O)))

Úgyhogy, nem vagyok biztos benne, hogy a sulinak megfelelés a legfontosabb.

Szerintem, ha mindig figyel a célra, akkor könnyebb a dolga.

Nem mondom, hogy néha nem vágná oda a könyvet, de nagyrészt működik a motiváció.

Gyerekként volt, aminek nem tudhattam az okát. Meg is lett a következménye.

A gyereknek a saját szintjén jó, ha mindennek el tudod mondani a miértjét. Ez tesz neki a legjobbat.

Ha így csinálod, akkor megértem, hogy nem értessz.

Lássa csak mindennek az értelmét. Mert mindennek van.

Kicsi gyerek, akit szobatisztaságra szoktatnak? Jó, hogy nem azt mondtad példának, hogy a 3 hónapos csecsemőnek az étkezés elmagyarázása.

Azért maradjunk értelmes szinten, mert onnan indultunk. Kötelező olvasmány volt a kérdés, nem bepisilés.

Amúgy ha jól emlékszem az volt az eredeti kérdésed, hogy hogyan tennéd meg, hogy elolvassa.

Most meg azt mondod, hogy amit mondok nem jó.

Ha neked működik, akkor miért kérdezted? :O)

Ha mindenre azt fogod mondani, hogy azért mert nincs gyerekem, ezért nem tudhatom, akkor minek kérdezted meg?

Amúgy igen. Az életem már szinte csak abból áll, amit szívesen teszek. Ez a boldogság alapja. És elég ritkán cserélgettem a munkahelyeimet, úgyhogy láthatod, hogy tévesek a feltevéseid.

És igen, azt teszem, aminek látom értelmét. :O))

Majd próbáld ki, akkor nem leszel ennyire harapós. :O))))

Na ezekkel a feltevésekkel egyáltalán nem értek egyet.Ebből pld tisztán tükröződik,h nem nevelsz még gyereket.

Te csak olyan dolgokat teszel meg amihez kedved van?Egyszerüen látod az életet,gondolom neked ennyire egyszerű is.Nem élhetünk kedvünk szerint .Alkalmazkodás.Erről hallottál?

Ha te tanulsz vagy dolgozol csak olyan dolgokat tanulsz meg ami érdekel és a munkában olyan dolgokat teszel meg amihez kedved van?Sűrűn cserélgetheted a munkahelyeket.

Egy gyereknek azt is meg kell tanulni,h meg tesszük azokat a dolgokat is amihez nem füllik a fogunk ha a főnök (aki jelen esetben a tanító)ezt kívánja.És az,h erre egy gyereket megtanítsunk ugyan ugy egy szülő felelősége mint az,h verem vagy nem verem.

Senki nem beszélt agresszióról,te miről beszélsz?

Az ha ráparancsolsz,h márpedig el kell olvasnod tetwszik vagy nem és elmagyarázod miért ez nem agresszió!

Nem erőltetem rá, megbeszélem vele, hogyan kellene, aztán hagyom, hogy ő döntsön.

Épp tavaly történt, hogy nem olvasta el időre. Kérdeztem, mit teszel most? Kitalált egy jól hangzó hazugságot a tanárnőnek. Mondtam neki, rendben, hazudj, ha akarsz, de tudd, hogy nem ez a jó megoldás. Másnap nem hazudott a suliban:)

Bocsi, hogy belekotty, de meglepő módon, az én fiam sulijában (egyik egyetem gyakorló gimnáziumába jár 3. osztályos volt)kicenzúrázták a kincskereső kisködmönt, mivel a mai gyermekek már nem tudják elképzelni azt az életútat, amiben kalandozik. A szókincse is lépten nyomon magyarázatra szorul.- ez volt az indok. A másik gyermekem még olvasta, elemezte, stb.

Ennek ellenére elolvastzk együtt fejezetenként esténként, átbeszéltük, értelmeztük, de elég döcögősen ment.

Fehér Klára 2 kisregényét olvasták kötelezőként, viszont Csukás István: Csicsóka és a Moszkítokra nagyon "rácuppant".

Elnézést a belebeszédért....Sziasztok!

Hm. Értem. Érdekes.

Mert ezt kaptam feladatnak...

Talán ez jó, bár én jobban hiszek abban, hogy tegye azt az ember, aminek az értelmét is láthatja.

Kényszerből olvasson? Nem fogja szeretni. Miért olyan fontos, hogy elolvassa? Ha meg tudom magyarázni, akkor lesz belső motiváció.

Ez így inkább kényszer, amit ha önálló lesz, valószínűleg kerülni fog. Mert akkor már megteheti. Olyankor kitör.

Ha látja az értelmét, akkor később is megkeresi talán.

Szerintem nincs olyan kötelesség, aminek ne lenne értelme. Akkor annak szerintem tényleg nincs értelme.

Kötelező olvasmány: Okosabb leszel tőle. Könnyebben fogsz boldogulni, ha több dolgot tudsz.

Ilyesmi. Az erőszak, szerintem sok. De még gondolkozom rajta. :O)