Lassan válóok lesz a férjem azon mániája, hogy a konyhai... (beszélgetés)

A nem dobjuk ki, hátha jól lesz még valamire nem ugyanaz, mint a szemétből kiszedni a dolgokat.

Előbbi elfogadható, az utóbbi nem annyira.

Reggel kiöntöttem a "vegyes" konyhafiókot. Kimostam, papíroztam, szépen visszapakoltam. De azért igyekeztem a ledobóhoz slisszolni.

Azt is nehéz megértetni, ha minden hosszanti irányban van betéve, akkor ne pakoljon keresztben, nem kötésbeni rakást építünk.

Az egyik kolléganőm a múltkor 2 dl-es joghurtos és tejfölös poharat mosott el folyó melegvízzel, mosogatószerrel kb. 10 percig, aztán papírtörlővel szárazra törölte körbeforgatta, hogy nincs-e rajta tejföl, joghurt maradék vagy vízcsepp és úgy dobta ki a szemetesbe.

Hát ez számomra a "többe kerül a leves mint a hús" esete.

Mintha a nejemet hallanám...!

🤨

Láttam én már jó pár kényszeres gyűjtögető lakását, no ők nem a garázs sarkában gyűjtögetnek, hanem a lakás van kisajátítva erre. Ösvények vezetnek az egyik szobából a másikba, jobb esetben, mert van olyan, hogy az a másik szoba már megközelíthetetlen.

Az egyik rokonunk, aki szerintem a férje halála óta vette fel ezt a rossz szokást, viszont nem halomba gyűjtöget, hanem pedánsan elkülönítve, szortírozva gyűjtöget. Nála is ösvények vannak, de nem ömlesztettek a tárgyak, hanem gondosan sorba rendezve állnak.

Ez viszont nem hiba volt, hanem bűn! Az ember legkedvesebb cipőjét, pulcsiját, nadrágját kidobni, csak azért mert neked nem tetszik, merthogy sokat használt, nem új, ez főbenjáró vétség.

Képzeld el mi lenne, ha a te kedves, megszokott, öreg rokolyádat tüntetné el a férje nagy somolyogva! Ugye, hogy elképzelhetetlen?!

😂😂😂

Ó, mekkora hepaj volt, amikor kidobtam a legócskább cipőjét. Ilyenkor azt kell mondani, hogy nem tudom, keresd meg.

Nem a kihajítás nehéz, hanem az állandó konfrontálódás emiatt. Pontosabban kis hülyeségek miatt.

nem kell a szemébe vágni ,hogy beteg,sőt ,el is kísérheted oda ahova kell,akár pszichológus akár más szakember-nem tudom ilyenkor hova kell menni.

a gyűjtögetés nem bűn,ha az ember nem a szemétből gyűjtöget. Ezt csak a hajléktalanok esetében tudom elfogadni,vagy aki nagyon szegény és nincs mit ennie.

Igen, igen! Még azt a hülye alsógatyát is, amit kimostam, és teregetésnél láttam, hogy a gumija már nem tart. Azt mondja nekem, az még jó lesz port törölni :DDD

Hát mondom a pofámról leégne a bőr, ha egy kiselejtezett alsógatyával kéne port törölnöm. Szóval ő elteszi, én kicsempészem alkalomadtán.

Igen, de pl. az ételmaradék, ha még ehető lett volna... Mondjuk én ismertem olyat aki a munkahelyi szemetesből kivette és megette a más által kidobott maradékot, miközben tele volt pénzzel.

Szóval igen, kényszerbetegség-féle, nekem nagyanyám volt ilyesmi. Mikor meghalt, ott állt minden halomra. Szatyrok tele szatyrokkal, zacskókkal, csomagolásokkal. Ezernyi tejfölöspohár nála is, mert jó lesz majd a kertben a palántáknak, vagy valamire. Konkrétan szétmállott, elöregedett mind, mert csak elrakta, de sosem vette elő. Dobozok, régi fonalvégek, kis biszb.szok, papírok...

Hát ha ez így működne, akkor már senki nem gyűjtögetne semmit. Nem bántom meg azzal, hogy figyelj, beteg vagy.

Tudom, hogy ez egy fura mentális állapot, de ha szeretek valakit, akkor nem fogom azt mondani neki, hogy beteg vagy. Pláne nem azt, hogy mentális defekted van.

egyáltalán minek kell a szemetet kotorni,ha -feltételezem-azt dobtok ki,ami már nem jó semmire? ...vagy az ételmaradékokat is kiszedi???

kiakadnék,mert undorító ,rávenném hogy menjen ezzel orvoshoz,mert nem normalis állapot.

És elmossa, úgy teszi el? Mert drágább a mosogatószer és a melegvíz minthogy a 150 doboz ott legyen a sarokban felhalmnozva.

De legalább majd tisztán dobod ki:)

Szerintem is betegség.