Kötöttségek nélkül (beszélgetés)

egyébként szerintem úgy szinte lehetetlen meggyógzítani egy ilyen gondot, ha nem érintkezel másokkal, és nincs a környezeteddel valami kapcsolat.

Otthon bezárkózni, és nincs mit tenni, mint enni, nem múllik el úgy, hogy továbbra is otthon maradsz, és 100x elmész a hűtő mellett. Neked a lakásból ki kell menned, és LE KELL FOGLALNOD MAGADAT! BÁRMIVEL!

Magányodat utálod, és azt próbálod az evéssel feledtetni!

Elmész pszichológushoz, ő is ezt fogja mondani, csak pénzt fog érte kérni.

igen, egyedül vagyok Magyarországon...23 éves vagyok.

a magányom ide vezetett sajnos...de ami a legrosszabb, hogy ebből is nehéz kitörnöm, nehéz barátokat szereznem, pedig nagyon sokáig nyitott és kedves voltam mindenkihez, most mintha egy másik rossz ember lennék.

nem "jogtalan" amit érzel

ha jól olvastam, akkor 14 éves korod óta vagy egyedül?

de kivel egyedül?

nappalira jársz?

sajnos fontosak a barátok, főleg a hasonló gondokkal küzdő személyes kontaktusok.

Külföldön vannak önsegítő csoportok, van mindenféle, olyan mint az alkoholistáknak, cak minden csoportnak más a gondja.

Olyan mint a filmekben, először jól kiröhögtem, de aztán rájöttem, hogy kell a környezetben olyan valaki, akivel tudsz szemályesen találkozni, és jól érezni magdat. Aki előtt nem kell szégyenkezned, és hasonló a problémátok...

így van...csak el kell indulni és okosan gondolkodni és irányítani.

én mindig itt leszek és írok, remélem ti is :)

közös erővel sikerül! :)

önvallomás:

50év

160 cm

67 kg

palacsinta kész:)

(mosogatás nem)

Viszont azt a részt nem értem amit a szüleidről írtál:

"nem bízom már a szüleimben sem, mert mindig mondják és érzem is, hogy megtesznek mindent, de 14 éves korom óta egyedül élek és sokfelé sodort magányomba az élet"

A gondod semmiképp nem tekinthető kicsinek, mert a nem jó étkezés sok minden másra is ki tud hatni.

Nem próbáltad még hogy indítasz egy étkezési naplót? Megtervezed hogy másnap mit eszel, napi 3-szor és azt megpróbálod betartani.

Nic :)

családod külföldön él, és te tök egyedül vagy Mo-on?

teljesen érthető a helyzeted, a túl sok magány nem vezer jóhoz, ezt magamnak is mondom.

hány éves vagy?

Én abba bele sem tudok gondolni, mert én ha gyenge vagyok, azonnal a hűtőnek rohanok, kilószámra tömöm magamba az édességet...borzalmas állapot...

és ott kísért állandóan ez a betegség a fejemben...

és szeretnék nagyon megszabadulni tőle.

lehet, hogy az én gondom jelenleg nem nehéz én mégis annak érzem, mert egyszerűen nem tudom irányítani az életemet...és ha ez így megy...akkor kis idő múlva jöhetnek a betegségek, rák..meg mindenféle szörnyűség...nem akarom tönkremenni, mert jelenleg azon az úton vagyok...nagyon nagyon rossz úton.

és egyedül vagyok, barátaim nincsenek, párom nincs, családom távol...nem is tudom, honnan tudok annyi erőt szerezni, hogy mindent szép sorjában rakjak rendbe a fejemben.

én jártam többféle pszichólogusnál, egyiknél ez a figyeld az érzésidet, másik beszéltetett...

meg sokat olvastam témában, stb.....mindent elolvastam már tudok nehezebb utakat is, nagyon önmunka, de kevesek vállakoznak rá...

Nicatornak írtam is..._)

Azt már eldöntöttem és tudom, hogy az első fontos dolog, hogy leálljak a kényszeres evésről és pár hónap alatt sokkal jobb formába jöjjek alkatilag.

Szerinted evésrohamok ellen mi lenne jó??

te dolgoyol valaho, cafe?

igen, javaslom, hogz olvasgassál meditációról, figyeld az érzéseket de ne azonosulj vele, nem ecceru, de vagy egyedül megküzdesz vele, meg doki és gyügyszer.

nagyon heéz út, de ez van!!

nem kell megijedni az érzésektől, ha rossz, akkor rossz, mivan, semmi...

kérdés: dolgozol valahol? van családod?